Jövőre esküt kell tenniük a tanároknak
Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek, szúrta ki a Népszava az új pedagógus életpálya törvény végrehajtási rendeletének tervezetében.
Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.
A lap azt írja:
Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek - olvasható az új pedagógus életpálya törvény - melynek, mint kiderült, a hivatalos rövidítése: Púétv.
- végrehajtási rendeletének tervezetében, amely csütörtök éjjel került ki a Belügyminisztérium oldalára.
Pedagógusok bérezése
Kimaradtak a tervezetből pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok is. A Púétv., ami korábban státusztörvény néven vált ismertté, meglehetősen széles sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét, ám a végrehajtási rendeletben semmilyen szabály nincs arról, a pontos bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan alkalmazzák.
A rendelet-tervezetben egyedül a gyakornokok bére van egységesen bruttó 440 ezer forintban meghatározva, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forint nettóban. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy pályakezdő gyakornok fizetése jelen állás szerint bruttó 30 ezer forinttal lesz magasabb, mint egy Pedagógus I. fokozatba tartozó, több éve a pályán lévő tanár fizetésének alsó határa.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet úgy látja, minden a munkáltatókra - állami intézmények esetében a tankerületi központokra - lesz bízva, akik gyakorlatilag azt tehetnek majd, amit csak akarnak, az illetmények megállapítása teljesen szubjektív lesz. Az érdekvédő szerint ez azt is jelenti, hogy az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában semmilyen tanári életpályát nem vázol fel.
A rendelet-tervezetből az is látszik még, hogy az Orbán-kormány további pedagógushiányra készül.
Ha nincs elég természettudományos tanár
A legnagyobb hiány természettudományos tanárokból van, ezért a rendelet lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás hetedik és nyolcadik évfolyamán az integrált természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is taníthassák. Ez azt jelenti, ha például a tantárgy oktatásához csak egy biológiatanár áll rendelkezésre, neki fizikát és kémiát is kell majd tanítania. A tervezet arra is lehetőséget ad, ha nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy munkakör betöltésére, legfeljebb öt évig tanárként foglalkoztatható az is, akinek van valamilyen természettudományos felsőfokú képzettsége (például biológus, kémikus, matematikus).
Ha nincs elég pedagógiai asszisztens
A szaktanárok mellett hiány van pedagógiai asszisztensekből is, ezt a tervezet úgy orvosolná, hogy a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai felügyelő munkakörök megnevezését átírják pedagógiai asszisztensre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkakört pedig gyógypedagógiai asszisztensre. A pedagógiai asszisztensek rengeteg feladatot elláthatnának (tanórák előkészítése, reggeli, délutáni ügyelet, intézményi dokumentumok vezetése, iskolai szertár fejlesztése, stb.), ám Nagy Erzsébet szerint ez számos intézményben semmit nem jelent, ahol nincs pedagógiai asszisztens (általánosban 250 gyermekenként kell egy fő, gimnáziumban egy sem), vagyis a reggeli és a délutáni ügyelet is marad jobbára a pedagógusokra.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet-tervezet hatásvizsgálati lapja szerint az új pedagógustörvény érdemben nem járul hozzá az ország versenyképességének javulásához. Szerinte a kormány részéről ez nyílt beismerése annak, hogy a státusztörvényt teljesen felesleges bevezetni. A PSZ alelnöke is úgy látja:
A törvény egyik legfőbb célja, hogy álmegoldásokkal, adminisztratív intézkedésekkel takarja el az egyre súlyosabb pedagógushiányt".
Forrás: Népszava
Fotó: Getty Images
