Iskola-para – mire jó egy alternatív iskola?
Minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, iskolából is. Az iskolaválasztás egyébként sem könnyű, de mostanában komoly fejtörést okozhat a szülőknek. Egyházi iskola, magániskola, alternatív iskola, tanulócsoport – látszólag nagy a választék, de sajnos mindenhol azt lehet hallani, hogy a „jó” iskolákba hatalmas a túljelentkezés. A kiigazodásban támpontokkal, tudnivalókkal, hasznos információkkal segíti az érintetteket a Felelős Szülők Iskolája január 9-i rendezvényén Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője. Íme egy kis ízelítő!
Ma Magyarországon fenntartás tekintetében vannak állami, egyházi és magániskolák. Pedagógia tekintetében hagyományos- és alternatív iskolák – ez a két fogalom azonban nem egyértelmű. Hagyományosnak hívjuk általában a megszokott iskolákat, amikben mi is felnőttünk (legalábbis a legtöbben, bár az első alternatív iskolások közül is sokan szülők már).
AZ “EGYENVILÁG”: MINDENKI UGYANAZT, UGYANÚGY
A köznyelv „hagyományos” iskolájában az osztály tagjai egyszerre ugyanazt a feladatot végzik a tanár utasítására – és ez gyakran csak annyi, hogy figyelik, amit a tanár magyaráz, előad. Egyébként elég jól követhető a dolog, mert ugyanaz a tankönyv, mint a tavalyi osztályé, és úgyis azt tanulja mindenki, ami az egyentankönyvben van – ezért ha gond van, ki lehet másolni a másik munkafüzetéből az aktuális feladatot. Mindenkitől ugyanazt várja el a tanár, a megtanultakat dolgozattal vagy feleléssel kéri számon. Ezt 1-5-ig osztályozza – de egyébként is használ más olyan értékelő szimbólumokat, amelyekkel jelzi, hogy valami jó vagy rossz: fekete és piros pontot, csillagot osztogat.
Nemcsak a felelésre és a dolgozatra lehet jegyet vagy pontot kapni, hanem a felszerelés létére-nem létére, az órai munkára, a házi feladatra, a magatartásra, tanuláshoz való hozzáállásra is. Az órák és az iskolai élet szervezése a tanárok igényeit veszi főleg figyelembe: nem a tanár lép a diákok közé, hanem a diákokat hívja ki magához; a tanáriba diák nem léphet be, vagy csak különleges esetben, az igazgatói szobáról már nem is beszélve.
Az osztályok korosztály szerint csoportosítottak, és persze sokan vannak (harmincan legalább). A több osztályból az „A” a nyelvi vagy matematika tagozatos, a kiválasztottak, a„B” a futottak még, a „C” meg…. na oda teszik azokat, akiket senki nem tanít szívesen. Ja, és lehet, hogy ők vannak az iskolaépület mellékszárnyában is.
ALTERNATÍV ISKOLA: A TANÁR IS ALKALMAZKODIK, ÉS MAGAS FOKÚ A BIZALOM
Ezzel szemben a vágyott alternatívában a tanár nem egy távoli, elérhetetlen tekintély, hanem egy olyan ember, aki felé bizalommal lehet lenni, aki tisztában van a gyermek életkor szerinti sajtosságaival, meg akarja ismerni az adott gyerek személyiségét, és képes arra, hogy ezt is figyelembe vegye, amikor tanít. A tanításban játékos, izgalmas dolgokat mutat: olyan dolgokat kínál fel, amit a gyerekek kedvvel és kitartással végeznek el. A terem is barátságos, a falon gyerekrajzok, a berendezés része a szőnyeg, a fotel, a padok sem biztos, hogy katonásan sorakoznak. Egyszerűen emberi közeg az egész, ahol bíznak a gyerekben, szülőben, és ahol lehet bízni a tanárban. Ahol mindennek a célja valóban a gyerek legoptimálisabb fejlődése. Ahova a gyerekek szeretnek járni.
Jó, ha tudjuk: az alternatív iskola vagy az alapítványi iskola nem ugyanaz.
A rendszerváltás után nyílt lehetőség nem állami fenntartású iskolák alapítására, és az akkor indult iskolák iskolamegújító szándékkal számos elemet felhasználtak az egykori reformpedagógiákból – innen eredhet, hogy az alternatív fenntartású alapítványi iskolákat alternatív iskolaként emlegetik. De ma már vannak hagyományos pedagógiával, de magán fenntartásban működő iskolák, illetve állami fenntartásban működő alternatív iskolák is.
MA MÁR NEM ELÉG CSAK TANÍTÓT VÁLASZTANI
De nem is az a fontos, hogy a címke szerint egy iskola alternatív-e vagy sem. Azok a jellemzők, amelyeket felsoroltunk, nem csak az alternatív iskolákra lehetnek igazak: egy jó pedagógus bármilyen iskolában tud csodát tenni. Ezért is mondja sok szakember, hogy iskolaválasztáskor tanítót válasszunk. Ennek ellenére nekem az a véleményem, hogy csak tanítót választani ma már nem elég. Hiába jó a tanító, ha a többi pedagógus teljesen máshogy működik. Az fontosabb, hogy az iskolában a tanárok mennyire egységesek szemléletükben, pedagógiai gondolkodásban. Ha a pedagógusok hasonlóak, egy esetleges tanárváltás esetén sem éri a gyereket nagyobb változás. De nem csak tanárváltás esetén fontos ez: az sem mindegy, hogy ha a tanító éppen beteg, a helyettesítő tanár hogyan szól a gyerekekhez.
A cikk teljes terjedelmében a felelosszulokiskolaja.hu -n olvasható.
