A leggyakoribb szülői hibák, amikor a gyerek házi feladatot ír
Ahhoz, hogy a gyerek önállóan és koncentráltan tudjon tanulni, és ne unottan üljön le a házi feladatai fölé, a szülői hozzáállás is számít. Vegyük sorra a leggyakoribb hibákat, amiket szülőként akaratlanul elkövetünk, amikor a gyerek másnapra tanul.
1# A gyerek összevissza időpontokban tanul
A szokások általában megkönnyítik a gyerekek mindennapjait, így a tanulásnál szintén fontos, milyen rutint alakítunk ki. Ha csak tehetjük, törekedjünk rá, hogy a gyerek minden nap azonos időpontban, illetve ugyanazon szokások szerint álljon neki a házi feladatainak.
2# Agyonhajszolt gyerektől túl sokat várunk
Ha a gyerek csak egy-egy alkalommal kimerült és fáradt, akkor segítsünk neki többet a házi feladat elkészítésénél, ha viszont a gyerek állandóan nyúzott, túlhajszolt vagy frusztrált, akkor át kell gondolnunk, hogy mit érdemes átszerveznünk a napi rutinban.
Fontos, hogy a házi feladat elkészítését nem szabad közvetlenül a lefekvési idő környékére halasztani. Ha egy gyermek fáradt, akkor egészen biztosan nem fog tudni koncentrálni.
3# Nyugodt légkör hiánya tanuláskor
A tanuláshoz nyugalomra és rendre van szükség, ami minden családnál más-mást jelent. Igyekezzünk kiiktatni a háttérzajokat, az inger dús környezetet, zavaró tényezőket a gyerek körül. Mindent, ami elvonhatja figyelmét a tanulásról. Segítsünk olyan tanulási környezetet teremteni, ahol a gyerek feszültségmentesen, a feladataira összpontosítva, harmonikus környezetben tanulhat.
4# Túl sok program suli után
A gyerekeknek szükségük van hobbira, iskolán kívüli elfoglaltságokra, levezető tevékenységekre, töltekezésre, ami az iskolai leterhelést ellensúlyozni tudja. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a túl sok program és a túl sok különóra ne menjen a tanulás rovására.
5# Egyfolytában nyaggatjuk a gyereket
Nem célravezető az otthoni tanulás teljes ideje alatt a gyerek mellett ülnünk, mert a gyereket már a puszta jelenlétünkkel is zavarhatjuk. Egy átlagos gyereket idővel és fokozatosan rá lehet vezetni az önálló tanulásra. Maradjunk a közelben, legyünk elérhetőek, ha kérdése van a gyereknek. Törekedjünk rá, hogy a gyerek egyre önállóbb legyen a házi feladat elkészítésében.
6# Egyáltalán nem tud kérdezni a szülőtől a gyerek
A másik végletet is kerülni kell. Nem jó, ha a gyerek egyáltalán nem számíthat a szülői segítségre. Az "addig nem jöhetsz ki a szobádból, amíg meg nem tanultad" fenyegetés egyáltalán nem segítség egy olyan gyereknek, aki elakadt például a feladat értelmezésében. Van olyan szöveg, feladvány, amit a gyerek nem ért meg, mert még nincsenek rá fogalmai. Ehelyett adjuk meg a kezdő lökést a gyereknek, magyarázzuk el, amit nem ért, és ne várjunk el tőle olyat, amire még nem képes.
7# Bediktáljuk a kész megoldásokat
Rövid távon gyors megoldásnak tűnhet, ha a gyerek helyett a szülő végzi el a házi feladatot. De ebből a gyerek semmit sem tanul. Ne csodálkozzunk később, ha az egymásra épülő tananyagnál a gyerek nem fogja érteni az összefüggéseket, és emiatt rosszul írja meg a dolgozatát.
8# Kijavítjuk a gyerek hibáit
A tanárnak sokszor segítség az, ha látja, hogy a gyerek hol hibázik, és milyen jellegű hibákat vét. Ha egy tanár mindig csak kitűnő, hibátlan házi feladatokat lát, akkor tévesen azt hiheti, hogy a gyereknek a házi feladattal semmi gondja nem volt, ezért nem is szorul segítségre.
9# Túl sokat kritizáljuk, keveset dicsérjük a gyereket
A dicséret szárnyakat ad, ám lehet rosszul is dicsérni. Fontos, hogy ne üres dicséreteket osztogassunk, hanem emeljük ki azt, amiben valóban jól teljesített a gyerek. Általában véve akkor dicsérünk jól, ha nem a személyét dicsérjük: "De, ügyes vagy!", hanem a teljesítményét, az erőfeszítését, a próbálkozását hangsúlyozzuk: "Milyen egyedi és kreatív megoldás mellett döntöttél! Nekem ez eszembe sem jutott!".
Fontos, hogy szülőként ne csak a hibákra koncentráljunk, hanem a pozitívumokat is hangsúlyozzuk.
10# Túlzott szülői elvárás
Vannak szülők, akik nem reálisan látják gyermekük teljesítményét, és emiatt túlzott elvárásokat támasztanak. Érdemes időnként szakemberek, tanárok véleményét kikérnünk és megfogadnunk, mert a túlzott elvárás szélsőséges esetben személyiségtorzulásokhoz vezethet. Nagyon vékony a határmezsgye aközött, hogy a gyereket még egy kis erőfeszítésre ösztönözzük és aközött, hogy érdemes valamit elengedni, ha még(!) nem megy neki.
11# Összehasonlítgatjuk a testvérrel, szomszéd gyerekkel
Bármelyik gyerek önbizalmát lerombolja, ha a gyerek egyfolytában azt hallja, "Na, a húgod ilyen korában már fújta a a szorzótáblát!", "Bezzeg a szomszéd Bence két perc alatt megoldja ezt a feladatot". Ezek az összehasonlítások károsak, nem segítik a tanulást.
12# Szülő szidja a tanárt
Ha a gyerek jelenlétében teszünk epés megjegyzéseket az iskolára vagy a tanárra, akkor a gyereknek megrendülhet a bizalma a tanárban, és meggyengül a motivációja. Egy "lenézett" tanár nem tudja tudásra, tanulásra ösztönözni a diákot, ezért jól gondoljuk meg, hogy szülőként milyen képet alakítunk ki a gyerek fejében az iskoláról és a pedagógusairól.
Fotó: 123RF
