Káosz a gimnáziumi minimális írásbeli ponthatár körül
Több gimnáziumban káosz alakult ki a felvételi eljárás során, mert a gimnázium végül elutasította azokat a jelentkezőket, akik nem érték el az előre meghatározott írásbeli minimumpontszámot.
Annak ellenére utasították el a diákokat, hogy korábban az iskola honlapján közölte, hogy csak egy „ajánlott”, „elvárható” ponthatárról van szó, és azokat is behívják szóbelizni, akik ezt nem érték el. Végül a már egyszer kihirdetett ideiglenes felvételi jegyzéket utólag módosították, és olyan tanulókat is elutasítottak, akiknek egyébként jó esélye lett volna bekerülni – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közössége.
Hozzáteszik: Az eljárás igazságtalan és méltatlan az érintett diákokkal szemben. Ugyanakkor fontos tudni, hogy mindezért nem az iskolát terheli a felelősség, hanem a kormányzatot, mivel ezt a felesleges és káros „ajánlott” minimumponthatárt nem az iskolák találták ki, hanem a kormányzati irányítás alatt működő Klebelsberg Központ erőltette rá az iskolákra, és a nyilvánvaló hibák láttán sem tisztázták a helyzetet.
Kiemelték: A gimnáziumok maguk is el tudják dönteni, milyen felvételi kritériumokat alkalmazzanak, semmi szükség központi „ajánlásra”. A tankerületi „ajánlást” nem úgy kell értelmezni, mint egyfajta „baráti tanácsot”, hanem inkább úgy, mint egy kormányzati nyomásgyakorlást a gimnáziumi férőhelyek csökkentésére.
Ősszel, amikor az iskolák kihirdették a felvételi kritériumokat, a tankerületek több esetben úgy állították be a minimumponthatárt a gimnáziumoknak, mintha az kötelező lenne, ezért kényszerűségből az iskolák beleírták azt a felvételi tájékoztatóba. Amikor az ügy sajtónyilvánosságot kapott, a tankerületek visszakoztak, és úgy próbálták beállítani, mintha az iskolák maguk döntöttek volna erről. Népszerűtlen intézkedésről van szó, ezért a kormányzat igyekezett hárítani a felelősséget. Miután a nyilvános kormányzati kommunikáció már nem kötelezőnek állította be a minimumponthatárt, és látszott, hogy sok más gimnázium nem is kellett, hogy bevezesse, több gimnázium visszakozni próbált, és utólag kiegészítették a tájékoztatót azzal, hogy a ponthatár alatti felvételizők is bejuthatnak.
A Szülői Hang Közössége hiába kérte, a kormányzat mégsem tisztázta a jogi helyzetet. Csak most, az eredmények ismeretében kényszerítette a tankerület a gimnáziumok egy részét utólag, hogy mégis szigorúan alkalmazzák a minimumponthatárt.
A legnagyobb hazai szülői érdekvédelmi csoport tiltakozik, hogy se minimumponthatárral, se a kompetenciamérések beszámításával, se más módon ne korlátozzák a gimnáziumokba való bejutást. Petíciójukat itt lehet aláríni.
Mi áll a gimnáziumi tili-toli hátterében?
Sokan még mindig nem tudják, pedig már több mint egy évtizede az állami iskolák elvesztették autonómiájukat: minden lényeges kérdésben a tankerület dönt, vagy hagyja jóvá az iskola döntéseit, és a tankerület nevezi ki az iskolaigazgatókat is. Az egyes gimnáziumok teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a tankerületnek, velük szemben nincs lehetőségük dönteni, hiszen az iskoláknak még saját bankszámlájuk sincsen.
A kormányzat egyértelművé tette, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát jelentősen csökkenteni kívánják. A felelős államtitkár elmondása szerint a jelenlegi 40%-ról legalább 30%-ra, vagy akár 20%-ra kívánják csökkenteni a gimnáziumi képzés arányát – vagyis legalább minden 4. gimnáziumi helyet meg kívánnak szüntetni –, és fokozatosan egyre inkább a szakképzésbe akarják terelni a tanulókat. Ennek előfutára a mostani minimumponthatárral való szigorkodás.
Fotó: 123RF
