Friss statisztika: itt él a legtöbb iskolázatlan magyar
A legfrissebb adatok szerint az iskolázottság szintje tovább emelkedett Magyarországon a korábbi 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Jó hír, hogy az iskolázottságban voltak pozitív irányú változások, de sajnos területi különbségek továbbra is jelentősek, a vidéki kistelepülések hátrányos helyzete szembetűnő – derül ki az EconomX összeállításából.
A KSH adatait elemezve a független pénzügyi portál elemzéséből kiderül:
- 2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával
- a lakosság további egyharmadának pedig érettségije is volt
- a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent
- 2001 és 2022 között a diplomások száma megduplázódott
Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban, illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén. Több megyei jogú város esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez.
A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része, minden ötödik lakos Közép-Magyarországon élt.
Hasonló számban éltek az északkeleti országrészben, ahol viszont az országos átlagnál magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,7, illetve 4 százalékot is elérte.
Elöregedő falvak
Az időskorúak között gyakoribb az alacsony iskolázottság, ezért azokon a településeken, ahol elöregedett a lakosság, sokan legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható.
