Forradalmasítják a vak tanulók matematika oktatását
Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leírónyelv már régebb óta létezik, amit a képernyőolvasó programok már közel két éve fel is tudnak olvasni. Ez az újítás azonban még csak egyetemi szinten terjedt el, általános és középiskolákban még gyakran felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a leírónyelv használatához, és azt is sikerült kilobbiznia, hogy következő szeptembertől a tankönyvek akadálymentesítésekor már ezt a nyelvet használják. Mindez hosszabb távon nem csak a látássérült emberek oktatásában, hanem foglalkoztatásában is előrelépést jelenthet, hiszen új karrierlehetőségek nyílhatnak meg a vak emberek számára.
A képernyőolvasók nem ismerték fel a matematikai képleteket
"Törekednünk kell, hogy ugyanolyanok legyünk, mint a látó diáktársaink, ami nem fog teljesen sikerülni, mert csak nem jó a szemünk, de meg kell tennünk mindent a cél érdekében"
– mondja Velegi István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akivel az egyetemre beszéltük meg a találkozót. Istvánnak nagy szüksége van a matematikai tanulmányaira, hiszen szakmájának elengedhetetlen része. Az alapokat a Vakok Általános Iskolájában sajátította el, ahol még pontírásban tanulta a matematikát. Később is nagy szerencséje volt, mert integrált oktatást is végző gimnáziumba járt, ahol “egy nagyon rendes” tanára utánajárt annak, hogyan kell a vak diákoknak ezt a tantárgyat oktatni.
A tanterembe érve meg is kérjük Istvánt, hogy tartson egy kis bemutatót a “matematikai trükkjeiről”, hogy megtudjuk, hogyan birkóznak meg a látássérült diákok a törtek, a négyzetre emelés és a gyökvonás olvashatóvá tételével. István félreteszi a fehér botját, majd szapora ujjakkal kezd dolgozni a billentyűzeten. A tízujjas gépelés nem okoz neki problémát, már egészen fiatalon elsajátította ezt a képességet. Nem használ egeret, billentyűparancsok segítségével navigál, miközben a képernyőolvasó felolvassa a kijelzőn megjelenő információkat. István kicsit lelassítja a felolvasás sebességét, neki már ráállt a füle a hadaró szintetizált beszédre, de mi egy kukkot sem értünk belőle.
Majd kezdődik a bemutató, egy sima jegyzettömbbe először leír egy bonyolultabb matematikai képletet: van benne gyökvonás, négyzetre emelés és osztás. Ezekre a matematikai műveletekre nemcsak egyetemi szinten, hanem már a középiskolában is szükség van, – viszont itt már cserben hagyja az eddig kiválóan működő robothang. Az elhangzottak nem fedik a leírtakat, a matematika pedig egy egzakt tantárgy, ami nem szereti a pontatlanságokat. “Ezekkel a műveletekkel a képernyőolvasó már nem bír, ezért képessé kell arra tenni, hogy értelmezni tudja” – mondja István.
"A természettudományos tárgyak oktatásban jelenleg a diákok és a tanárok jól elkommunikálnak egymás mellett. A tanuló – látó segítő nélkül – magasabb szinten már nem érti meg a sima Word dokumentumban leírt feladatokat, a tanár pedig nem tudja értelmezni a vak emberek pontírásában megfogalmazott válaszait"
– vázolja fel a problémát Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány vezetője.
A teljes cikk az abcug.hu internetes oldalon érhető el.
