Sok szülő félreérti a félévi bizonyítványt, ezért!
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
A gyerekek mostanra kézhez kapták a félévi bizonyítványaikat, ami sok kisdiáknak okozott csalódást, szorongást, főleg azoknak, akik nagyon szerettek volna teljesíteni, és nem úgy sikerült az első félévük, ahogyan azt szerették volna.
Hogyan kezeljük helyesen a félévi bizonyítvány?
Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a félévi bizonyítvány csupán egy állomás a tanulási folyamatban. Egy jelzés mind a gyerek, mind a szülő számára arról, hogy a diák hol tart most a tanulásban, mi az a terület, amibe mostantól egy kicsit több energiát kell belefektetnie.
A félévi bizonyítvány egyébként sem biztos, hogy tükrözi a tanulásba fektetett rengeteg energiát. Ezért fontos, hogy szülőként díjazzuk a gyerek erőfeszítéseit, és biztassuk őt, mennyire büszkék vagyunk arra, hogy mindent tőle telhetőt megtett. Emellett elkezdhetjük megtervezni a következő félévet és kitalálhatjuk közösen, hogyan lenne érdemes tanulni a jövőben és mi az, amin esetleg változtatni kellene. Beszéljünk a gyerekkel arról, hogy ő melyik tantárgyat talált nehéznek, könnyűnek, neki mi lenne a legnagyobb segítség, kipróbálhatunk új tanulási technikákat is.
Ugyanakkor szülőként mi is emlékeztessük magunkat, hogy:
a félévi értesítő csupán egy visszajelzés, és semmiképpen sem ítélet. Hibázni ér, hiszen év végéig még rengeteg lehetőség lesz a javításra.
A Kölöknet szakértői azt tanácsolják, hogy a bizonyítványt kezeljük a helyén. Amúgy sincs szignifikáns összefüggés az iskolai teljesítmény és a későbbi szakmai siker között. Gyakran előfordul, hogy akarva akaratlanul túlzott elvárásokat teszünk a gyermekünkre, ahelyett, hogy egyel hátrébb lépnénk, és megbíznánk a képességeiben.
Egy másik rossz szülői gyakorlat, amikor nem engedjük meg a gyereknek, hogy megélje a csalódottságát, és elbagetelizáljuk az érzéseit, Ha rosszul sikerül a bizonyítvány, akkor engedjük meg neki, hogy csalódott lehessen. Szakértők nem győzik felhívni a figyelmet, hogy sem a szidás sem büntetés nem jó módszer, ez csak a szülő-gyerek kapcsolat megromlásához vezet. Ehelyett inkább folyamatorientáltan közelítsünk a kérdéshez:
"Mi a személyes célod a következő tanévre?"
Mi állhat a gyengébb teljesítmény mögött?
A tanulmányi eredményeket számos, egymással is összefüggő tényező befolyásolhatja. Ezek közül sok nem is közvetlenül az iskolához kapcsolódik.
Személyes okok lehetnek például egy hosszabb betegség, látás- vagy hallásproblémák, tartós fáradtság, a pubertás testi‑lelki változásai, nem megfelelő tanulási módszerek, vizsgaszorongás vagy akár tanulási nehézségek, például diszlexia.
Családi tényezők is hatással lehetnek a teljesítményre: válás, gyakori konfliktusok, egy közeli hozzátartozó betegsége vagy elvesztése érzelmileg annyira megterhelő lehet, hogy a tanulás háttérbe szorul.
Iskolai okok között szerepelhetnek tanárokkal való konfliktusok, beilleszkedési problémák vagy kortársi nehézségek is, amelyek jelentősen rontják a gyerek közérzetét és koncentrációját.
Rossz jegyek esetén semmiképpen sem szabad szidni a gyermeket, hanem együtt kell keresni az okokat, vagy újra átgondolni azokat.
„Hogyan tudnánk jobban támogatni téged?”
– ez egy hasznos kérdés, amit fel lehet tenni a gyermeknek. Ugyanakkor néha nem árt felülvizsgálni telefon és más digitális kütyük napi használatát.
A bántó kritika, a büntetés vagy a megszégyenítés ritkán vezet javuláshoz, sokkal inkább szorongást és ellenállást vált ki.
Fontos, hogy a gyerek érezze: nem ő maga a probléma, hanem egy megoldandó helyzet áll előttünk. A nyugodt beszélgetés, az őszinte érdeklődés és a bátorítás segít feltárni a valódi okokat.
Hogyan javítsunk?
Érdemes közösen átgondolni, hogy a gyerek egyedül is képes‑e változtatni, vagy szüksége van külső segítségre. Sok esetben már az is nagy előrelépést jelent, ha felülvizsgáljuk a tanulási körülményeket és módszereket, reális (!), elérhető célokat tűzünk ki, rendszeres, de nem túlterhelő tanulási rutint alakítunk ki.
Ha a nehézségek tartósak, szóba jöhet a korrepetálás, vagy (szorongás, koncentrációs gondok esetén) iskolapszichológus, tanácsadó bevonása is. Ritkábban, de előfordulhat, hogy az iskolai környezet túl nagy nyomást jelent, ilyenkor hosszabb távon akár az iskolaváltás kérdése is felmerülhet.
A rossz félévi jegyek nem kudarcot, hanem jelzést jelentenek. Lehetőséget adnak arra, hogy a szülő és a gyerek együtt megálljon egy pillanatra, megértse az okokat, és közösen keressen megoldást. A támogató, együttműködő hozzáállás nemcsak a jegyek javulását segítheti, hanem a gyerek önbizalmát és tanuláshoz való viszonyát is hosszú távon erősíti.
Amikor jó a bizonyítvány
És mi a helyzet akkor, ha a bizonyítvány roskadozik az ötösöktől? Jutalmazzuk a gyereket, adjunk pénzt neki? Pszichológus és pedagógus szakértőink óva intenek ettől a jutalmazási módszertől. Pénz helyett a gyermeknek inkább saját motivációt kell találnia: "
Mi akarok lenni? Mit kell ehhez tennem?".
Emellett a jó bizonyítvány elismerése mindenképpen fontos, és szüksége is van a gyereknek a szülői visszajelzésre, de tanácsos a mértékletességet tartani. A gyermeknek nem szabad azt éreznie, hogy azért értékelik, mert megfelelő teljesítményt nyújt. És ne csak a legjobb teljesítményeket jutalmazzuk, mert szinte minden bizonyítványban találni valamit, ami jutalmazásra érdemes.
