Van Kiskunhalason egy református iskola, ahol megvalósulni látszik az, amiről a magyar oktatásban részt vevők évek óta csak álmodoznak: projekt alapon oktatnak, témaheteket tartanak, erdei iskolába járnak. Az ötödik és hatodik osztályosok úgynevezett tanyaprojektben tanulnak, aminek a vezértantárgya a természetismeret, de a projekt magába foglalja a rajzot, a technikát, a matematikát, a hon és népismeretet, az irodalmat és az angolt is. Az iskolában nyolc éve folyamatosak a témahetek, osztályokra szabva mélyednek el például az ókori görög kultúrában, a honfoglalásban, színházban. A felső osztályosok pedig rendszeresen járnak erdei iskolákba és határon túli településekre, hogy közvetlenül megtapasztalva ismerjék meg a természetet és a kultúrát.
A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Kollégium azonban nem egyedülálló a református iskolák között, amelyek elkezdtek nyitni más tanítási formák felé. Ehhez hasonló jó gyakorlatok összegyűjtésére és terjesztésére adta a fejét a Magyar Református Egyház. Az MRE Tananyagfejlesztő Csoportja megkereste saját iskoláiban azokat a módszereket, amelyek elrugaszkodnak a frontális oktatástól, és feszegetik a merev oktatási rendszer kereteit, vagyis nem tantárgyi alapon oktatnak. Az egyház nem csak felkutatta ezeket a tanítási formákat, de módszertant is kidolgozott hozzá, amiket aztán elvittek más iskolákba is. Segítségül egy kiadványt is készítettek, amit most az összes református iskolában terjesztenek, hogy minden tanár elkezdhesse alkalmazni az új technikákat.
Az MRE kiadványában hét iskola moduljai vannak leírva, amelyek vagy már korábban is hasonló módon oktattak, vagy a tananyagfejlesztő csoport pályázatára jelentkeztek. A modulokat a szerzők ötletekként ajánlják a többi, csaknem 100 református iskolának, és azt várják el, hogy azokat ténylegesen integrálják a tantervbe. Kiskunhalason már nyolc éve próbálgatják az új módszereket.
Az egyház a nem tantárgyi, komplexebb tanítási formákat négy csoportba sorolta: a projekt alapú, a témahét alapú, a kutatás alapú és az erdei iskola oktatási formába. Ezek a formák jól ismertek a finn oktatási rendszerből. A projekt alapú oktatás azt jelenti, hogy a diákok egy akár egész tanéven átívelő projekten dolgoznak csapatokban, a projektbe pedig több tantárgy is bekapcsolódik, hogy segítse a végproduktum, például egy tudományos szabaduló szoba elkészítését. A témahéten egy adott témához kapcsolódik az összes tantárgy, vagyis a diákok minden órán ugyanarról tanulnak, csak más tantárgy felől megközelítve, például Mátyás koráról nem csak történelem órán hallanak, hanem azon a héten irodalom órán is Mátyás királyról szóló meséket olvasnak. A kutatás alapú oktatással a diákok saját maguk választanak egy témát, amiről hónapokon keresztül kutatnak, ez lehet például a globális felmelegedés. A diákok ezzel megtanulnak forrásokat használni, egy problémát alaposan körüljárni, majd egy kis konferencia keretében előadni kutatásaikat. Az erdei iskola leginkább egy kirándulásra hasonlít, ahol a gyerekek elutaznak valamilyen természetközeli helyre, ahol nem hagyományos tanórák vannak, hanem például természetjárás, ami során tudományos alapon figyelik meg az állatokat, növényeket.
A tanyaprojektben mindenkinek megvan a feladata
,,Négy fős csoportokban meg kellett terveznünk egy tanyát, hogy hol legyen az állatok helye, a legelő, a gyümölcsfák. Év elején kaptunk egy gyümölcsöt, amit termeszteni kellett a tanyánkon, és mindent tudnunk kellett róla. Általában természetismeret órán dolgoztunk, de amikor például a házat terveztük, akkor azt rajz órán, a meghívót a szülőknek pedig technika órán csináltuk” – mesél a tavalyi projektről Fenyvesi Fanni hatodik osztályos tanuló.
A cikk teljes terjedelmében a www.abcug.hu -n olvasható.
