Egy újabb negatív magyar rekord a PISA adatok alapján

A magyar tizenötévesek a legkevésbé befogadók a bevándorlókkal szemben nemzetközi összevetésben – derül ki a 2018-as PISA vizsgálat globális kompetenciákat mérő kérdéseiből. Még a lengyel és szlovák diákok is jóval nyitottabbak nálunk. Ráadásul kortársaikhoz képest a magyar diákoknak sokkal kevesebb élő tapasztalata van a bevándorlókkal kapcsolatban.

Ez a negatív attitűd nem véletlen, a PISA felmérés szerint a magyar gyerekek foglalkoznak a legkevesebbet a globális világ kihívásaival iskolai keretek között. És biztos rádobott a lapátra az is, hogy éppen a felmérést megelőző években zajlott itthon a kormány intenzív bevándorlás ellenes kampánya, ami úgy tűnik nem csak a felnőttekben, de a gyerekekben is nyomot hagyott. Bár a gyerekekre nincs időbeli összehasonlítható adatunk, a Gallup Intézet reprezentatív felmérésének eredményei erre utalnak. E szerint a felnőttek toleranciája óriásit csökkent 10 év alatt (2008 és 2018 között) a különböző hátrányt szenvedő csoportokkal, köztük bevándorlókkal szemben.

Nem szeretjük az idegeneket, és akkor mi van – kérdezhetnénk. Valóban, ha egy nagy és gazdag ország lennénk, akkor a begubózásnak nincs nagyobb kockázata, bár önmagában ez sem fest szép képet rólunk. De ennél jóval nagyobb a gond. A világ egyre összetettebbé válik, a nemzetállamok közösségei egyre sokszínűbbé válnak. És ezeknek a trendeknek aligha tud ellen tartani egy kis, nyitott gazdaságú ország. Magyarország kicsi és nyitott gazdaság egy rendkívül bezárkózott népességgel. Ez pedig veszélyes, mert úgy lemaradunk, mint a borravaló. 

A jövő Magyarországa szempontjából a fiatalok attitűdje, nyitottsága különösen meghatározó, hiszen nekik kell majd helyt állniuk és érvényesülniük az egyre fokozódó globális versenyben. Mindehhez az kell, hogy nyelveket beszéljenek, megtanuljanak együttműködni és hatékonyan kommunikálni a tőlük különböző kultúrából jövő emberekkel, megérteni az ő szemléletüket, miközben a saját érdekeiket is képviselni és érvényesíteni tudják. Ezekben a kompetenciákban a mai magyar tinédzserek sajnos lemaradásban vannak, még a szomszédjainkhoz képest is – ami a régión belüli versenyhelyzetünket rontja.

A jó hír az, hogy ezek a készségek fejleszthetők, csak megfelelő hangsúlyt kellene rájuk helyezni az iskolában. A nem akarásnak viszont nyögés lesz a vége.