Egy 12 éves fiú iskolát létesített az udvarukon, hogy a környékbeli gyerekeken segítsen
Egy alig 12 éves argentin kisdiák úgy döntött, hogy iskolát alapít az udvaruk hátsó részében, hogy a tanulmányukban lemaradozó környékbeli gyerekeket taníthassa.
Leonardo Nicanor Quinteros, vagy ahogyan mindenki szólítja őt, Nico még maga is tanuló, fiatal kora ellenére mégis szükségét érezte annak, hogy saját ingyenes magániskolát alapítson. A fiú ezzel az önzetlen gesztussal szeretne tenni a helyi közösségért.
A Bright Side beszámolója szerint Nico pedagógusi elhivatottsága korán megmutatkozott, ugyanis már négyévesen tanítgatta két kisebb unokatestvérét. 12 éves kora körül kezdte el érzékelni maga körül, hogy mit jelent az, amikor az osztálytársai kimaradoznak a tanulásból, látta, hogy vannak, akiknek a tanulmányi eredménye csak azért romlik, mert a játék a tanulás rovására megy.
Nico először nagymamájához fordult segítségért, akinek elmondta, hogy szíve szerint létrehozna egy iskolát, ahol a rászorulókat tanítaná. A nagymama komolyan vette a fiú kérését, és az ő segítségével Nico álma megvalósult.
Szerény iskola egy argentin család otthonában
A szerény környezet ellenére Nico iskolája minden alapvető eszközzel fel van szerelve, amire a tanításhoz szüksége lehet – beleértve a táblát, krétát, az elsősegélycsomagot és még a szünetekhez szükséges csengőt is. A nemzeti ünnepeken az iskola előtt büszkén lobog – egy adományból származó – zászló. (Argentínában az iskola elengedhetetlen, akár napi szintű kelléke is a zászló – a szerk.).
Nico iskolája közel 40 diák számára ad lehetőséget a tanulásra, felzárkózásra. Az iskola ugyan kartonpapírból, fémlemezekből, nejlonból épült, de a hely annál többet jelent iskolások számára, akiknek az életkora amúgy nagy szórást mutat.
Nico tanárként és iskolaigazgatóként is kiválóan helyt áll. Szorgalmasan tartja az óráit a három tanteremben. Nico legfőbb célja, hogy egyetlen diákja se maradjon le. Annyira elszánt, hogy minden nap korán kel, aztán – bármilyenek legyenek is az időjárási körülmények –, biciklivel útnak indul tanulni, majd a délutánt az este 6h-ig tartó önkéntes tanításnak szenteli, sokszor esti iskolát is kínál a nagyon elfoglalt diákoknak.
Az iskola híre bejárja a világot
Nico erőfeszítései és az iskola híre nem csak a helyi közösségekben kaptak szárnyra, hanem az iskola egyre ismertebb lett országszerte. Azóta dicséretek, adományok, díjak tömkelege érkezik a fiúhoz. Néhány ígéret azonban, mint például az internet-hozzáférés, egyelőre még várat magára.
Nagymamája csodálkozik az unokája elhivatottságán. A tanítványok pedig lelkesen hangoztatják a magániskola életükre gyakorolt pozitív hatását.
Nico története megmelengeti mindannyiunk szívét, önzetlensége és ambíciója milliók számára nyújt mintát. A fiú elhivatottsága ráirányítja a figyelmünket az együttérzés, a tenni akarás fontosságára, és arra, hogy egyetlen cselekedet sem lehet túl kevés ahhoz, hogy valami megváltozzon.
Fotó: CNN.com, Delfo Rodriguez via Clarín, sajnjuan8.com
