Digital parenting – videojátékok a családban
A videojátékokhoz való viszonyulás sokszor nem egyértelmű még azok számára sem, akiknek nem ismeretlen a digitális játékok világa. A függőség kialakulásának lehetősége és a negatív idegrendszeri hatásoktól való félelem torzíthatják megítélésüket. A szülők hozzáállása ugyanakkor alapvetően meghatározó lehet a gyermek szocializációja szempontjából, ezért fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mielőtt attitűdünket kialakítjuk.
Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy a digitális játékok hőskorát két feketelyuk felé sodródó, egymásra protontorpedókat lövő űrhajó elindította. A Spacewar alkotói akkor még nem sejtették, hogy a Massachusetts Institute of Technology (MIT) laborjában született kezdetleges grafikájú játék az elektronikus szórakoztatóipar egyik ősatyjává válik. A nyolcvanas évek aranykorára, az ikonikus Super Mario figurájára sokan még ma is nosztalgiával gondolnak vissza. A kilencvenes évek technikai fejlődésével valóságos forradalom zajlott le a videójátékok történetében: beköszöntött a “háromdimenzió” kora. Azóta nincs megállás. A mai videójáték kínálatból szinte mindenki talál magának valót és a területen nem csupán a gyerekek, a fiatalok mozognak otthonosan. Időközben ugyanis már a posztszocialista országokban is felnőtt egy generáció, akik számára nem idegen a digitális játékok világa. Sokan közülük már gyerekként rajongókká váltak, és szenvedélyüket szülőként sem adták fel. Mégis többen vannak azok, akik bár nem mozognak idegenen a digitális technikai eszközök világában, sőt, lehet, hogy az eszközökre készített játékokat sem vetik meg, ezeknek azonban inkább alkalmi felhasználói.
Felnőtt egy generáció, akik számára nem idegen a digitális játékok világa.
Vajon hogyan befolyásolja a szülők elektronikus szórakoztatóipar termékeivel kapcsolatos attitűdje gyermekeik digitális játékfelhasználását? Jobb „digitális szülőkké” válnak azok, akik maguk is játszanak? Léteznek-e mindenkire érvényes, általános érvényű szakmai ajánlások a videójátékok vonatkozásában? Egyáltalán, miért lényeges ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk?
A 21. század kihívásai és a videójátékok
Az információs társadalmakban működő tudásalapú gazdaság legfontosabb mozgatóereje a tudás. Maga a kifejezés abból a felismerésből származik, hogy a tudás és a technológia markáns hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. A tudásalapú gazdaság támasztotta követelmények, illetve a folyamatosan változó világ kihívásai egy újfajta sikerfogalmat is szültek. A 21. században már nem elég az iskolák tradicionális ismeretanyagát elsajátítani. Úgy tűnik, hogy a jövő munkahelyein való helytálláshoz és az életben való eredményességhez másra van szükség. A kulcs a titokzatosan hangzó „4k” -ban rejlik, vagyis a 21. század sikerhez elengedhetetlen készségeiben.
Például a kritikus gondolkodás soha nem volt még ennyire fontos. Bár a kommunikáció mindig is kiemelkedő része volt életünknek, az internet uralta világban ennek szerepe is változik, a mindennapok eddiginél jelentősebb részévé vált. A kooperáció és a kreativitás szintén olyan képességek, melyek előre visznek. Egy mai gyereknek, tanulónak tehát ezek kialakítására van szüksége. Ugyanakkor az iskolarendszerek malmai lassan őrölnek, az oktatás forradalma még nem következett be. Ezért nem árt, ha számba vesszük az összes olyan lehetőséget, mely gyermekeinket hatékonyabban felkészítheti a rájuk váró megpróbáltatásokra. Nem állíthatjuk azt, hogy a videójátékok körülménytől függetlenül minden esetben és helyzetben, korlátlan mértékben fogyasztva erősítik ezeket a készségeket.
A cikkteljes terjedelmében a www.mindsetpszichologia.hu -n olvasható.
