Az új NAT tervezete erősen épít a szülők és az iskola partneri kapcsolatára

Részletek az első 10 oldalról:

„A köznevelési intézmények kiemelt szerepet játszanak a felnövekvő nemzedékek fizikai, érzelmi, társas, erkölcsi, szellemi fejlődésének előmozdításában, esztétikai érzékének fejlesztésében, valamint az ország kulturális, gazdasági fejlődésének és társadalmi kohéziójának biztosításában. Az iskolák ennek a felelősségnek a terhét a tanulókkal, a szülőkkel, a családokkal és a társadalmat alkotó más közösségekkel együtt hordozzák.”

„Az elköteleződés és a motiváció szintjét növeli, ha a pedagógusok lehetőséget keresnek és teremtenek a családokkal történő együttműködésre, valamint a szülőkre, illetve a tanulót körülvevő családra is nagymértékben támaszkodnak a nevelési célok megvalósítása során.”

„A nevelési-oktatási feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok kezdeményezzék és támogassák a szülők részvételét az iskolával közös értékek erősítését célzó programok szervezésében, lebonyolításában.”

„Teret kell biztosítani a szülőknek, különösen az intézményi szintű és intézményen túlmutató segítő és szabadidős tevékenységek szervezésében való közreműködésre, példát nyújtva ezzel a tanulók számára is. A szülők bevonódásának ösztönzésével törekedni kell a szülők és az iskola lehetőség szerint szorosabb és hatékonyabb együttműködésének kialakítására.”

„A szülők és az iskola közös feladata, hogy a tanulók hatékony, hiteles és etikus kommunikációjának kialakulását támogassák, így a kommunikációs kultúrára és a médiahasználatra nevelés során törekedniük kell a partnerség megvalósítására; különösen a média és az internet tartalmainak befogadásával és a digitális eszközhasználat alkalmazásával kapcsolatos felelősségtudat megteremtésében, valamint a függőségek kialakulásának megelőzésében.”

„A szülők az iskolával összhangban támogatják a tanulók önálló tanulási stratégiáinak kialakítását és fejlődését. A szülők segítségével a tanulók ismereteket szerezhetnek az alkalmazotti és vállalkozói szerepekről, feladatokról és azok jelentőségéről a munka világában. A szülői bevonódás – a szülő és az iskola együttműködésében – támogathatja az iskolai életpálya-tervezési és pályaorientációs tevékenységet.”

„A szülők jól tudják támogatni gyermekük fejlődését, ha törekednek arra, hogy a család mindennapi életében példát mutassanak, és gyermekük számára a demokratikus elvek alkalmazására, valamint a nemzeti és európai identitás megélésére alkalmas helyzeteket teremtsenek.”

„A szülők fontos szerepet töltenek be a fenntarthatóságra való nevelésben, mert a családi és iskolai szokások összhangja valósíthatja meg azok hatékony beépülését a tanulók életébe.”

„Az egyes nevelési-oktatási szakaszokban végzett tanulás-tanítás szereplői között elengedhetetlen a bizalmi légkör és a partneri viszony kialakítása, a tanulást segítő iskolai klíma biztosítása. A tanulók, a pedagógusok, a szülők és a pedagógiai munkát támogató minden szereplő kapcsolata – a közös célt szem előtt tartva – kizárólag a kölcsönös tiszteleten és nyílt kommunikáción alapulhat.”

A különleges bánásmódot igénylő (atipikusan fejlődő) tanulók esetében a közös felelősségvállalásnak lényeges szerepe van az integrált vagy inkluzív nevelés sikerességében. Ez nem az integrációt megvalósító iskolában tanító pedagógus kizárólagos felelőssége. Hiszen ő a pedagógiai munkáját a tanulást-tanítást speciális szakmai kompetenciák alapján segíteni tudó különböző szakemberekkel (gyógypedagógussal, gyógytestnevelővel, szociális munkással, tehetséggondozó pedagógussal és a gyermekvédelmi jelzőrendszer szakemberének segítségével) együtt kialakított foglalkozások keretében, valamint a szülők/gondviselők és a tanuló bevonását igénylő – a pedagógiai tevékenység részeként elismert – konzultációt folytatva végzi.