"Az oktatás merjen végre kreatívan, 21. századi módon hozzáállni a tanítás problémáihoz" - Szakmai napon ismerhettük meg a Tanulás Művészete programot
Oldott hangulatban, sok nevetéssel, érdekes és tanulságos feladatokkal telt szeptember 7-én, csütörtökön "Az oktatás megújítása a 21. században" elnevezésű szakmai nap, amely programbemutatóval, kiállítással, közös online streamelt szakmai előadással várta a kreatív tanítás iránt érdeklődő közönséget.
Zsúfoltságig megtelt a budapesti Kettőspont Színház nézőtere, amelynek falait színes gyerekalkotások és kedves gondolatok díszítettek kifejezetten erre az alkalomra. Az esemény a T-Tudok Kutatóközpont és a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány (KTOA) által, a hazai és norvég általános iskolákban elmúlt két év során futó Tanulás Művészete programot zárta le és mutatta be az érdeklődőknek.
A Tanulás Művészete program tanárok és művészek közös osztálytermi munkáján alapszik, egy olyan pedagógiai koncepciót megvalósítva, ami érzelmileg, fizikailag és intellektuálisan is bevonja a diákokat az osztálytermi munkába, és így fejleszti a diákok kreativitását, valamint a tanuláshoz elengedhetetlen agyi végrehajtó funkciók működését.
Az interaktív és mozgalmas eseményen szimbolikusan és a gyakorlatban is találkozott az oktatás és a művészet: oktatási szakemberek, pedagógusok és művészek gondolkoztak közösen az oktatás jövőjéről; a színpadon egy csapat negyedikes gyerek játszott és játszva tanult, hogy ezáltal taníthassa az egybegyűlt szakembereket.
Németh Szilvia, a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány operatív igazgatója, és Vladár Krisztina művészeti vezető az oslo-i közönség bekapcsolásával megnyitják az eseményt.
A gyerekek saját szavaikkal mesélik el, hogy milyen élményeket szereztek és milyen képességekre tettek szert a két éves Tanulás Művészete program során.
Előadás az agyi végrehajtó funkciókról
Nem csak Budapest számára volt különleges ez a nap, a norvég projektpartnerek párhuzamos eseményt tartottak Oslo-ban, így a két érdeklődő közösség online térben kapcsolódott össze egymással, ami mindjárt egy közös "bemelegítő játékkal" indult. Ezután a hazai és norvég közönség együtt hallgatta meg a nap fő előadójának, a chile-i dr. Ricardo Rosas-Diaz pszichológus professzor előadását az agyi végrehajtó funkciók működéséről és fejlesztésének fontosságáról. Professzor Rosas Díaz kiemelte:
A végrehajtó funkciók fejlesztésének legjobb módja bármely olyan játék, amelyet szabályok szerint kell játszani, és nagyon fontos, hogy az olyan tevékenységek, mint a zenehallgatás, a művészetek, a tánc szerves részei legyenek az oktatásnak".
Kaderják Anita, a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány kutatási vezetője a norvég projektpartnereket mutatja be.
Norvég és magyar közönség térben külön de időben egyszerre végezte a rövid bemelegítő játékot.
Dr. Ricardo Rosas Díaz előadása, amelyben a szakértő elmondja: "A végrehajtó funkciók fejlesztésének legjobb módja bármely olyan játék, amelyet szabályok szerint kell játszani."
A közönség a következő feladatot kapta: mindenkinek megadott geometrikus formákat kellett keresnie a relatív kis térben.
A formakeresős játékot Dézsi Szilárd színházi rendező, a Kreatív Partnerség Magyarország művésze vezette. (Képünkön hátul, középen).
A szakmai előadásokat számos érdekes, együttműködésre ösztönző játék tagolta.
Felnőttek és gyerekek együtt vesznek részt a játékos feladatokban. Ennél a játéknál például egymás szemkontaktusára kellett jelzést adni.
Ígéretes hazai eredmények
A hazai programot Németh Szilvia, a KTOA alapítvány operatív igazgatója mutatta be, és az első eredményeket is felvillantotta a programot kísérő kutatásból. A Tanulás Művészete programban részt vevő, sok esetben hátrányos helyzetű diákok nagyban fejlődtek az olyan mért képességekben, mint például a kognitív rugalmasság végrehajtó funkció, mely ahhoz szükséges, hogy elakadás esetén képesek legyünk új megoldási módra váltani, megváltoztatni a stratégiánkat. Emellett nőtt a részt vevő diákok magabiztossága és bátorsága, hogy új dolgokat próbáljanak ki, valamint fejlődött az együttműködő-készségük.
Tanulás Művészete program a gyakorlatban
A közönség a Pécsi Sebestyén Általános Iskola negyedikes osztályának és a KTOA művészeti vezetőjének, Vladár Krisztinának köszönhetően ízelítőt kaphattak arról, hogyan működik a gyakorlatban egy Tanulás Művészete foglalkozás. A diákok ritmikus tapsolással melegítettek be, amelyet saját ötleteik szerint változtattak és nehezítettek, majd a színpadra installált koordináta rendszerben barangolva tanultak égtájakról, végül a felnőtt nézőközönséget bevonva, egy mozgásos feladat segítségével fejlesztették önkontrolljukat és koncentrációs képességeiket.
Vladár Krisztina, a Kreatív Partnerség Magyarország művészeti vezetője kérdésünkre elmondta: "A megfeszített munka és előkészületek után úgy érzem, igazán jól sikerült rendezvényt tudhatunk a hátunk mögött. Sikerült - a sokszor nehezen érthető és bonyolultnak tűnő programunknak - mind a gyakorlati mind az elméleti oldalát bemutatni, átadni. A programon résztvevő művészek, pedagógus hallgatók oktatáskutatók, pedagógusok és iskolaigazgatók, valamint szülők mind magukkal vittek valamit az eseményről. Reményeink szerint az esemény elindított bennük olyan gondolatokat és ötleteket, amivel akár lokálisan tehetnek azért, hogy az oktatás valóban 21. századi képességek fejlesztésén alapuljon; ne a megkövesedett módszereket alkalmazza minduntalan, hanem merjen kreatívan hozzáállni a felmerülő problémákhoz, és együttműködéssel színesebbé, játékosabbá és ezáltal eredményesebbé tudjon válni".
Performatív mini előadások az oktatás problémáiról
Az eseményt a felnőtt résztvevők kreatív csoportfeladatai zárták, ahol a csoportok különböző, a helyszínen létrehozott rövid, performatív előadásokban kerestek választ a mai magyar oktatási rendszer olyan problémáira, mint a diákok szerepének megerősítése, a tantárgyi struktúra elavultsága vagy a szülők bevonásának hiánya.
További fotók a szeptember 7-ei alkalomról
Fotók a cikkben: Kölöknet / Fodor Cini
