Az idei felvételi után sokan nem jutnak majd be gimnáziumba, ezért!

Az idei középfokú felvételi abban más, mint az előző éviek, hogy több intézményben elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a diákokat lehet felvenni, illetve behívni szóbelire, akik az írásbelin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot. A “klasszikus” négyéves gimnáziumi képzésre jelentkezőknél ez 50 pont, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknél 70 pont a 100-ból. Szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ezekkel a ponthatárokkal feleslegesen stresszelik a családokat, akik számára a központi írásbeli már eleve egy versenyhelyzet, és ami a gyerekek túlhajszolását eredményezi.  

De vajon miért kívánja a kormányzat épp most korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez a segítő, érdekvédelmi Szülői Hang Közösség megvizsgálta a gimnáziumban tanulók részarányának változását az elmúlt években, a grafikonok önmagukért beszélnek.

A Szülői Hang elemzéséből kitűnik:

Bár a tanulók elsődleges választásában nagyobb arányban jelenik meg a technikum, a gimnáziumi képzés összességében továbbra is népszerű. A kormány egyértelműen a szakképzés felé igyekezett terelni a diákokat; a szakképzésért felelős államtitkár szerint a kormányzat célja az, hogy:

Ez a célkitűzés nem a gyerekek érdekeit szolgálja, az ő érdeklődésüket teljesen figyelmen kívül hagyja.

Nem a technikumok színvonala lett jobb

A szakképzés irányába történő, átmenet nélküli átrendeződés elsősorban annak tudható be, hogy a 2020/2021 tanévtől olyan relatív magas szintű ösztöndíjakat vezettek be, ami miatt megnőtt a szakképzés népszerűsége, vagyis elsősorban az anyagi vonzerő alakította át az iskolaválasztás preferenciáit. A technikumba ma nem azért jelentkeznek többen, mert a maga a technikusi képzés jó, vagy jobb színvonalú lett, mint korábban volt, hanem mert megjelent a pénz a szakképzésben, ami a gyerekeket egyszerűen odahúzza. A színvonal már csak azért sem emelkedett, mert a tanárhiány a szakképzésben a legmagasabb, nemhiába akarják a képzést pedagógusi végzettséget nélkülöző szakemberekkel megoldani.

Aláírom: Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést!

A gimnázium továbbra is népszerű

A gimnáziumi képzés magasabb műveltséget ad, és szélesebb körben képes a felsőoktatásba juttatni a diákjait. Ha ezt a lehetőséget a kormányzati elképzeléseknek megfelelő mértékben lecsökkentik, hosszabb távon súlyos következményekkel számolhat az ország gazdasága is, nem beszélve a sok gyerekről, akik elől így elzárja a magyar oktatás a lehetőségek nagy részét.

Szakképzés erőltetése

A szakképzés erőltetése mögött a magyar gazdaság rövidlátó igényeinek a kiszolgálása is tetten érhető, a gazdasági érdekek mentén betelepített akkumulátor gyárak diktálják a szakmunkás tömegek előteremtését. Ezzel a szolgai érdekű gazdasági célkitűzéssel sajnos a magyar vállalatok nem hoznak létre nagy hozzáadott értéket, és tudjuk, hogy hosszú távon az összeszerelő üzemek ilyen mértékű kiszolgálása helyett tudásra és 21. századi kompetenciára lenne nagyobb szükség – fejtette ki korábban portálunknak Lannert Judit oktatáskutató.

Fotó: 123RF