Rosszul megy a tollbamondás? Betűzve olvas? Félrehall bizonyos szavakat? APD tünete is lehet!
Kisiskolás korban teljesen egyértelművé válik, ha egy gyerek auditív feldolgozási zavarban érintett. Az iskolás évek kezdetekor ugyanis már nem lehet nem észrevenni, hogy a gyermek nehezen tanulja az új szavakat, félrehall/félreértelmez bizonyos szavakat, kifejezetten rosszul megy neki a tollbamondás, vagy például zajosabb környezetben nehezen tud figyelni, de egy sor más tünet is szakemberért kiált. Interjú.
Auditív feldolgozási zavar (APD) ma minden huszadik gyermek hétköznapját keseríti meg, neurodivergens gyermekek körében ez az arány még magasabbra tehető, nem beszélve az autizmussal élő gyermekekről, akiknél az APD előfordulása 70-80% közötti. Hogyan lehet felismerni, és milyen lehetőségekkel kezelhető az auditív feldolgozási zavar?
"Túl a halláson: Meghallja… ...Megérti? Az auditív feldolgozási zavar a mindennapi életben" címmel tartanak nemzetközi konferenciát szakembereknek és szülőknek Budapesten 2025. március 29-én. A rendezvényt a Magyar AIT/FST Egyesület szervezi, amelynek célja az APD mindennapi életre gyakorolt hatásainak, valamint legújabb fejleményeinek és terápiás lehetőségeinek bemutatása.
Beszédértési, írási nehézségek gyerekeknél
– Egy második osztályos tanuló szülei pár évvel ezelőtt azzal kerestek fel bennünket, hogy a gyermek az iskolában nem hallja meg a különbségeket különböző hangok esetén, félrehallja például a toboz-doboz szavakat. A kislány nemcsak "félrehall", hanem képtelen helyesen lebetűzni bizonyos szavakat, illetve tollbamondáskor meglehetősen sok hibát vét. Egy gyógypedagógiai vizsgálat során kiderült, hogy auditív feldolgozási zavar áll a gyermek tüneteinek hátterében – kezdi magyarázatát Vajányi Orsolya pedagógus, AIT/FST tréner. – Többek között AIT/FST tréninget javasoltunk neki, amelynek elvégzése után már öt hónappal a szülők pozitív változásokról számoltak be a gyermek tanulása terén: javult a beszédértése, szövegértése, helyesírása; a tollbamondásnál minimális hibát vétett; jobban figyelt a tanítási órákon; az auditív ingereket képes volt kiszűrni a környezetéből. Nem utolsó sorban pedig a számtalan sikerélménye miatt nagyobb kedvvel járt iskolába, osztálytársai körében is népszerűbb lett – részletezi a tréning pozitív hatásait Orsolya.
A tréning legnagyobb sikere azonban mégiscsak az volt, amikor a gyermek – egy hangos budapesti villamosozás alkalmával – ujjongva számolt be saját felfedezéséről: „Anya! Értem, amit a bácsi mond!”.
Hallás és auditív feldolgozás – a tanulási teljesítményt is befolyásolják
Mi ez az auditív feldolgozási zavar, ami a kislány hétköznapjait is megnehezítette, és amiről mostanában egyre többet lehet hallani?
– A hallás nem más, mint a hangok észlelésének alapvető képessége. Ez teszi lehetővé számunkra a környezet hangjainak észlelését, beleértve a beszédhangokat, a háttérzajokat és a figyelmeztető jelzéseket. Az auditív feldolgozás azonban ennél összetettebb folyamat – magában foglalja a hallott információ feldolgozását, értelmezését, megértését és az arra adott reakciókat. Ez nem csupán a hallás érzékszervi működését jelenti, hanem azt is, hogy az agy hogyan dolgozza fel és értelmezi az elhangzottakat – veszi át a szót Tóth Tünde gyógypedagógus, vezető AIT/FST-tréner, az AIT/FST Egyesület elnöke.
Ha az auditív feldolgozás száraz definícióját le akarnánk egyszerűsíteni úgy, hogy mindenki számára érthető legyen, akkor Dr. Jack Katz híres megjegyzését hívhatnánk segítségül: "Mit teszünk azzal, amit hallunk.".
– Tehát az auditív feldolgozás nem csak a hallási információk észleléséről szól, hanem arról is, hogy az agy hogyan szervezi, szűri, tárolja és használja fel ezeket az információkat a kommunikáció, a tanulás és a mindennapi élet során – teszi hozzá Tünde.
RÉSZLETEK: További információkat a konferenciáról ezen a linken találsz.
Mennyire gyakori az auditív feldolgozási zavar?
A vezető tréner elmondja, hogy az auditív feldolgozási zavar (APD) pontos előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni, mivel a diagnózis felállításához szükséges standardizált tesztek hiányoznak. A kutatások azonban arra utalnak, hogy az APD viszonylag gyakori jelenség, különösen bizonyos populációkban.
– Esplin&Wright (2014) kutatásukban iskolás korú gyermekeknél 6,2%-os előfordulási arányt említenek, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden tizenhatodik-huszadik gyermek érintett lehet. A neurodivergens gyermekek körében ez az arány még magasabbra tehető. Autizmus spektrumzavarral élő gyermekek esetében például az APD előfordulása 70-80% között mozoghat, mivel náluk gyakran észlelhetők auditív túlérzékenységgel, zajszűrési nehézségekkel és beszédértési problémákkal összefüggő tünetek – fűzi hozzá Tünde.
Milyen gyerekeket érint különösen?
Bárkit érinthet, nemtől és kortól függetlenül. Az anamnézisben gyakran szerepelnek kisgyermekkori felső légúti megbetegedések, középfülgyulladások, mandulaműtét, grommet-tubus beültetése, allergia, stb. Ezek mind olyan állapotok, amelyek negatívan befolyásolják a fül és a hallás működését, miközben a hallás és a hallópályák 4–4,5 éves korig még fejlődésben vannak, ezért megfelelő minőségű és mennyiségű ingerre van szükségük az optimális fejlődéshez és működéshez.
Az összetett tünetek jellemzően iskoláskorban válnak szembetűnőbbé.
Miért fontos az auditív feldolgozási zavar időbeni felismerése?
– Az APD korai felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú lehet az érintett gyermekek kommunikációs készségeinek, tanulási képességeinek és mindennapi életminőségének javításában. A terápiás megközelítések közé tartozik többek között az auditív tréning, beszédterápia, szenzoros integrációs terápiák és speciális oktatási stratégiák.
Az auditív feldolgozási zavar lehetséges jelei iskolás korú gyermekeknél:
• Nehézség a hangok szűrésében
• A zajos környezetben a hangok megkülönböztetése nehézséget okozhat, például a tanár szavainak értelmezése zajos tanteremben.
• Szokatlan érzékenység a hangos hangokra, mint például a porszívó, a hajszárító, sziréna vagy a tömeg.
• Beszédmegértési nehézség
• Képtelenség a gyors vagy összetett beszéd követésére, értelmezésére, utasítások követésére.
• Írásbeli nehézségek
• A hallás alapján történő helyesírás megértésének hiánya.
– Nemrég egy epilepsziával diagnosztizált "kislányunk" fejezte be a tréninget. Már 6 nappal a tréning után a tanító néni jelezte a szülőknél, hogy a kislány folyékonyan olvas! Az egész osztály tapsolt neki! Egy olyan 2. osztályos diákról van szó, aki idáig csak betűzött… Ilyenkor azért mi is nagyon elérzékenyülünk, pedig sok ilyen pozitív visszajelzéséről hallunk – veszi vissza a szót Vajányi Orsolya.
Milyen terápiákkal lehet kezelni az APD-t?
Veisz Veronika gyógypedagógus-logopédus, AIT/FST tréner egy kicsit hazabeszélve megjegyzi: "APD esetén a hallási figyelem tréning (AIT/FST) célzottan hatékony módszernek számít", de sietve hozzáteszi, hogy a mozgásterápiák is gyakran hozzájárulhatnak a gyermekeken észlelt tünetek javulásához, mivel a mozgásterápiák sok esetben az egyensúlyrendszert fejlesztik. Ennek anatómiai alapjai vannak, hiszen a hallás és az egyensúlyszerv szoros kapcsolatban vannak a belső fülben.
Hogyan segíthet az AIT/FST az auditív feldolgozási zavar kezelésében?
🔹 A hallási feldolgozás optimalizálása
Az AIT/FST célja a hallási feldolgozás javítása, különösen a beszédhangok pontosabb és hatékonyabb észlelésének támogatása.
🔹 Hallási „fizioterápia”
Az AIT/FST a hallórendszer neuronjait és idegpályáit stimulálja, elősegítve a hallási feldolgozás funkcióinak optimalizálását.
🔹 Tünetek enyhítése
Az AIT/FST csökkentheti az APD által okozott tüneteket, például:
Beszédértési nehézségek
Artikulációs problémák
Hallási túlérzékenység
Ezáltal a tréning nemcsak a hallási feldolgozást fejleszti, hanem hozzájárulhat az érintettek kommunikációs és tanulási képességeinek javításához is.
Interjúalanyok a cikkben: Vajányi Orsolya pedagógus, Tóth Tünde gyógypedagógus, Veisz Veronika logopédus
Nyitókép: 123RF
