A Waldorfban végzett diákok elégedettebbek a karrierjükkel, könnyebben kezelik a munkahelyi stresszt – egy hazai kutatás szerint
Egy friss, 2023-as kutatás az egykori Waldorfos diákok munkaerőpiaci elhelyezkedését és stresszel szembeni megküzdését hasonlította össze az állami iskolában végzett diákok eredményeivel.
(A szakdolgozati kutatás nem reprezentatív).
Látjuk, tapasztaljuk, hogy évről-évre egyre több szülő igyekszik kimenekíteni gyermekét a közoktatásból, és keres alternatív iskolát, olyat, amelyik kudarc és túlterhelés helyett tapasztalati élményekre, a jelenben átélt ismeretekre helyezi a hangsúlyt. A Waldorf pedagógia ilyen. A hazai szülők a Waldorf iskolák kapcsán nemcsak a gyermekközpontú szemléletét értékelik igazán, hanem például azt is, hogy a tananyagban egyenlő fontossággal vannak jelen a közismereti tantárgyak, a művészetek, és a szakmai irányok, illetve a Waldorf-pedagógusok figyelembe veszik a gyerekek életkori sajátosságait.
Kellhet-e több ennél egy szülőnek, minthogy tudja, kiváló pedagógusok között és barátságos környezetben tanul a gyermeke napközben?
Szerintünk igen. Mégpedig az, hogy a jó iskolaválasztás után a gyerek megállja a helyét az életben.
Terjéki Viktória friss kutatása erre az igényre érezhetett rá, amikor a végzett Waldorf-diákok munkaerőpiaci elhelyezkedését és stresszel szembeni megküzdését vette górcső alá. A teljes dolgozatból csupán részleteket közlünk, olyanokat, amelyek leginkább megragadták figyelmünket.
Az egykori Waldorfos diákok elégedettebbek a munkahelyükkel
Az aktuális munkahellyel való elégedettség tekintetében szembeötlő eltérések tapasztalhatók a Waldorfosok és a közoktatásból kikerült diákok között. A waldorfos válaszadók 48,6%-a teljes mértékben elégedett a munkájával, míg 29,7% a 4-es fokozatot jelölte, azaz néhány körülményt leszámítva a Waldorfos előéletű munkavállaló kifejezetten elégedett jelenlegi munkájával. Az állami oktatásban végzett kitöltők ebben a tekintetben jóval megoszlóbb százalékokat produkáltak. A válaszadók többsége, azaz 33,3%-a a 3-as fokozatot jelölte, amely hozzávetőlegesen közepes színvonalú elégedettséget jelöl. A második leggyakrabban jelölt válaszlehetőség a 2-es volt, amelyet 31% választott. Az államis kitöltők 9,5%-a volt csupán teljes mértékben elégedett jelenlegi munkájával.
Az egykori Waldorfos diákok könnyebben váltanának szakmát
További figyelemre méltó különbség született az alábbi kérdésre adott válaszokban: ,,Úgy érzem, bármikor tudnék szakmát váltani, egy új szakmát tanulni.” Míg a waldorfosok összesen 76%-a a többnyire igaz / teljesen igaz lehetőséget jelölte, addig az államisok 67,4%-a ítélte meg úgy, hogy nem lenne képes / egyáltalán nem lenne képes szakterületet váltani. A karrierlehetőségek tekintetében a waldorfosok szintén összesen 76%-a többnyire vagy teljesen elégedett volt, az államisok esetében a válaszadók 48%-a többnyire elégedett volt, 34%-uk pedig többnyire nem volt megelégedve lehetőségeivel”.
Élmények, emlékek az iskolás évekről, pedagógusokról
A fenti kérdéskör széleskörűen tért ki az egykori iskola jellegzetességeinek feltárására. Mind szakmai, mind emberi megítélés terén igen eltérő eredmények születtek a két csoport között. A waldorfosok összesen 84%-a pozitívan nyilatkozott egykori iskolája szakmai színvonaláról, ők a megadott skálán a 4-es fokozatot jelölték, azaz meglehetősen jó minőségűnek ítélték az oktatást. Az államisok legnagyobb százalékban (40%) úgy vélekedtek, hogy régi iskolájuk közepes szakmai színvonalú volt, míg a második helyen (34%-ban) a 4-es fokozatot választották ki. 16% magas szakmai színvonalúnak jelölte egykori iskoláját.
A következő lehetőség az intézmény emberi színvonalának értékelése volt, vagyis a kitöltőknek azt kellett értékelniük, iskolájuk milyen minőségben teremtett számukra támogató és elfogadó légkört mind a diáktársak, mind a pedagógusok részéről. A waldorfosok 68%-a a maximális pontszámot jelölte a skálán, míg 24%-uk szintén jóra (4) értékelte az említett területen intézményét. Az egykori államis diákok 42%-ban közepesre értékelték iskolájuk emberi színvonalát, 28%-uk a 2-es pontot jelölte meg. Mindössze 20%-uk ítélte meg úgy, hogy iskolájuk humánus színvonala magas vagy jó színvonalú volt.
A waldorfosok úgy érzik, megszerzett képességeik a mai napig meghatározzák munkájukat
„A munkaerőpiaci elhelyezkedéssel kapcsolatos konkrét adatok és szubjektív megélések, illetve az egykori iskolai tapasztalatokat átfedő kérdések arra kívántak rálátást adni, egyrészt hogyan ítélik meg a kitöltő felnőttek azt, hogy iskolás éveik hatottak-e / milyen mértékben hatottak jelenlegi életükre, másrészt pedig arra, milyen megszerzett készségeket tulajdonítanak az oktatásban eltöltött éveiknek.
Az egykori waldorfosok 92%-a teljesen vagy többnyire találta igaznak azt az állítást, hogy iskolás évei alatt olyan képességekre tett szert, amelyek a mai napig meghatározóak munkájában. Az államisok túlnyomó többsége (összesen 68%-a) egyáltalán nem, vagy többnyire nem gondolta azt, hogy iskolás évei alatt mai napig meghatározó képességeket szerzett.
Ezt követte egy szabad választ igénylő kérdés, ahol a válaszadók leírhatták az említett képességeket. Ezekből az alábbi keretes részben néhány kerül idézésre.
Mit nyújt a Waldorf pedagógia a diákoknak?
Válaszok a waldorfos kérdőívből (39 válaszból):
,,Önismeret, szociális készségek, kommunikációs és előadói készségek, együttműködés, kreativitás, merni ötleteket megvalósítani.” ,,Kreativitás, új utak keresése, szervezőkészség.” ,,Toleránsabb vagyok az emberekkel, kitartás, kreativitás.” ,,Talpraesettség, kreativitás, emberi mivolt, kitartás, nem az elismerésért, hanem magáért/magunkért teszem, amit teszek.” ,,Emberszeretet, közösségre vágyás, lojalitás.” ,,Nyilvános szereplés, felszólalás és véleményem képviselete, értékalapú gondolkodás.” ,,Emberszeretet, naivitás, rögtönzés, megtudom-oldani-hozzáállás.”
Válaszok az államis kérdőívből (14 válaszból):
,,Kitartás, alázat.” ,,Kitartás, kreativitás, értő gondolkodás.” ,,Többnyire a kitartás és monotonitás megszokása.” ,,Főleg a kitartás és a tudás.” ,,Kitartás, lexikai tudás.” ,,Felelősséget vállalni a saját tanulásomért.” ,,A matematika, fizika, kémia tantárgyak nagyon erősek voltak, ezért mentem mérnöki irányba.”
A válaszok alapján láthatjuk, hogy a waldorfos válaszokban legfőképpen a kreativitás és a szociális készségek említésének túlsúlya figyelhető meg, az államisok esetében gyakran említett a kitartás, illetve a lexikai tudás.
A Waldorfos diákok megküzdési stratégiái, életszemlélete
A kérdőív utolsó nagy egysége a felnőtt lét nehézségeinek körüljárását tűzte ki célul, arra keresve a válaszokat, hogy az iskolában módszertani keretek között megtámogatott lelki-ellenállóképesség és érzelmi intelligencia fejlesztése hatással van-e a felnőttkori megküzdési stratégiákra, továbbá a problémákkal szemben mutatott látásmódra. Bár teljes mértékben – a többi feltételezéshez hasonlóan – teljes értékű bizonyításra ezen állítás nem kerülhet, ugyanis az iskola csupán egyetlen tényező a személyiség formálásában a felnőtté válás útján, érdemes lehet szemügyre venni az egyes iskolatípusokban végzett egyének hozzáállásának jellegzetességeit.
Egykori waldorfos diákok kevésbé érzik úgy, hogy "nehéz kamaszkoruk volt"
Az első kérdés ebből a témakörből a serdülőkori élmények felidézését kérte a kitöltőtől, akinek a következő állítást kellet megítélnie: ,,Nehéz kamaszkorom volt, többször tehetetlennek éreztem magam a problémáimmal szemben.” A waldorfos diákok 72%-a a fenti kérdésre a többnyire nem igaz és az egyáltalán nem igaz lehetőséget jelölte, 28%-uk gondolta, hogy az állítás teljesen vagy többnyire igaz. Az állami rendszerben végzettek 52%-a többnyire igaznak jelölte az állítást, míg 14%-uk teljesen igaznak vélte.
Waldorfos diákok könnyebben teremtenek egyensúlyt az életükben
A stresszkezeléssel és az élet valamennyi területén való egyensúlyteremtéssel kapcsolatos kérdések terén megfigyelhető a tendencia, hogy az állami rendszerben végzettek bizonytalanabban voltak a válaszadás terén. Látható ugyanis, hogy például míg a waldorfos válaszadók 88%-a többnyire vagy teljesen igaznak gondolta, hogy képes egyensúlyt teremteni az életében, és 12%-uk tartotta többnyire nem igaznak, addig az államisok 48%-a vallotta, hogy többnyire vagy egyáltalán nem képes egyensúlyt teremteni az életében, 46%-uk jelölte a többnyire igaz lehetőséget.
A waldorfosok túlnyomó része (76%-a) nem érezte azt, hogy el van késve az élet bármely területén, míg az állami intézményben végzettek inkább érezték magukat elkésettnek (52%).
A waldorfosok elégedettebbek lehetőségeikkel, könnyebben váltanak szakmát
„A kérdőív eredményeire támaszkodva nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az egykori waldorfos diákok a szakmákat tekintve sikeresebb elhelyezkedést mutatnának az állami intézményben végzetteknél, ugyanis ahogy azt korábban is láthattuk, sem a továbbtanulás, a választott szakmák, illetve a munkanélküliség tekintetében sem mutatkozik kirívó eltérés. Elmondható azonban, a sztereotípiákat megbontva, hogy nincs különbség a két iskolatípus függvényében abban, hogy bármelyik csoport sikeresebb vagy sikertelenebb lenne a munkaerőpiacon. A hipotézis elégedettséget és változásra való rugalmasságot említő része azonban a kérdőív válaszai alapján bizonyítást nyerhet, ugyanis a válaszokból látható, hogy a waldorfosok nagyobb százalékban elégedettek karrierlehetőségeikkel, és jelentősebb mértékben érzik azt, hogy bármikor képesek lennének szakmaváltásra, átképzésre.
Elmondható tehát, hogy a Waldorf emberképében meghatározó világ iránti nyitottság-, a megismerés-, illetve szellemi rugalmasság ösztönzése (Turós, 2018) a későbbiekben is jelentősen megmutatkozik a munkaerőpiacon mutatott jó önismeret formájában.”
A teljes dolgozat itt olvasható.
Szerző: Terjéki Viktória. A szakdolgozat címe: A Waldorf-pedagógia relevanciája a 21. századi magyar társadalom oktatási rendszerében. Intézmény: ELTE BGGYK, 2023. Témavezető: Darvai Tibor PhD
A szakdolgozati kutatás nem reprezentatív, a témában elérhető szakirodalom és két kérdőív eredményei, 50 egykori waldorfos és 50 állami intézményben végzett fiatal válaszai alapján készült
Fotó: Freepik
