A tények tisztelete – A HÉT ÁBRÁJA
A Kölöknet szakmai gárdája úgy véli, hogy az adatokat tisztelni, szeretni és használni kell. Éppen ezért a jövőben is a Hét ábrája sorozatunkban időről-időre bemutatunk érdekes adatokat az oktatásról.
A tények tisztelete
Nemrégiben mutatta be az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézete „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című kiadványukat, amely egy 2015-ös, az Oktatási Hivatal által kezdeményezett, a T-Tudok Zrt és az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézete kooperációjában zajló indikátorfejlesztési projekt keretében kidolgozott, a magyar közoktatási rendszer jellemzőit leíró indikátor-rendszer második kiadása, mely 2016-ig tartalmazza az indikátorok frissített értékeit. A cél az volt, hogy ne szakadjon meg az a folyamat, ami a kilencvenes évek közepén elindult és legyen egy rendszeres kiadvány, amely egyaránt alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről, és hogy az érdeklődő szakértő és nem szakértő közönség megismerje a magyar közoktatást jellemző legfontosabb mutatókat.
A magyar oktatási rendszerről örvendetes módon nagyon sok adat létezik és az oktatási adatok értő elemzése és bemutatása sem ismeretlen. A kilencvenes évek közepén Báthory Zoltán, akkori kutatói háttérrel rendelkező oktatási államtitkár kezdeményezésére indult el a Jelentés a magyar közoktatásról című kötetsorozat Halász Gábor és Lannert Judit szerkesztésében az akkori Országos Közoktatási Intézetben. Ez a folyamat 2010-ben megszakadt, az OFI akkor adott ki utoljára ilyen kötetet.
Akit érdekelnek, itt elérhetők a Jelentés-kötetek:
A 2000 után elinduló PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérések és az évente történő magyar kompetenciamérések eredményeiről is születnek országos jelentések az Oktatási Hivatal gondozásában. Példaértékű, hogy ezen adatok mélyebb elemzését is szorgalmazzák, bár jóval több ilyen kiadványt is el tudnánk viselni.
Ugyanakkor tény, hogy az oktatási adatok feldolgozása és publikálása sajátos utat járt be az elmúlt két évtizedben, ami jól érzékelteti az oktatáspolitikai döntéshozók ambivalens viszonyát az adatokhoz. A Jelentéseket és a Közoktatás indikátorrendszere első kiadványát sem kísérte tapsorkán a mindenkori döntéshozók részéről. A Jelentés a magyar közoktatásról kötet döntéshozói szándék híján és az oktatáskutatással foglalkozó háttérintézmények megszüntetésével elsorvadt, a Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet nyilvánosságra hozatala pedig kisebb botrányt kavart két éve, a róla megjelent sajtóhírek egy része eltűnt a netről. Éppen ezért példaértékű, hogy az MTA KRTK – a döntéshozói ellenszél ellenére is – keresett és talált forrást ahhoz, hogy ne szakadjon meg ez a folyamat. Megjegyzendő, hogy nálunk boldogabb országokban egy ilyen kiadvány automatikusan megszületne az érintett tárca közgazdasági-statisztikai osztálya, vagy a háttérintézménye gondozásában. Külön érdeme a jelenlegi kiadásnak, hogy – az OECD hasonló kiadványaihoz – az ábrákhoz tartozó adatok elérhetők a neten, illetve az adatok értelmezését és a jobb döntéshozatalt segítendő, egy elemző szemléltető kiadványt is mellékeltek hozzá.
A kiadványban szereplő tényekről és értelmezésükről több sajtóorgánum is beszámolt.
A Kölöknet szakmai gárdája úgy véli, hogy az adatokat tisztelni, szeretni és használni kell. Éppen ezért a jövőben is a Hét ábrája sorozatunkban időről-időre bemutatunk érdekes adatokat az oktatásról, amihez ez a kiadvány rengeteg muníciót ad.
Következő hét ábrája: Beszakad a magyar felsőoktatás 2020-ra?
