A tanárok nem jönnek ki a fizetésükből, nincs elég óvodapedagógus, a gyógypedagógia helyzete katasztrófális
Tanévzáró értékelés
A pedagógushiány az oktatás összes területét érinti az óvodától az iskolákon át a gyógypedagógiáig, a béremelés bár fontos előrelépés, nem képes megoldani ezt a problémát – derült ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanév végi sajtótájékoztatóján, ahol különböző intézményekből érkezett szakemberek mondták el, mik náluk a legjelentősebb problémák. A Népszava összeállítása következik.
Vékony Tamásné, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának vezetője arról beszélt, hogy a 2023 nyarán bevezetett státusztörvény az óvodákban is sok bonyodalmat okozott. Az óvodák 90 százalékát az önkormányzatok tartják fenn, amelyek megküzdöttek azzal, hogy milyen szempontok szerint osszák el a béremelést a dolgozók között, és sok helyen a mai napig nem tisztázott a helyzet. Egyes fenntartók csak a minimálisan kötelező százalékokat emelték a béreken, de vannak olyanok is, amelyek megadták az ígért 32,2 százalékot. Az érdekvédő ugyanakkor fájdalmasnak nevezte, hogy a pedagógiai asszisztensek és dajkák kimaradtak a béremelésből. Emellett azt is kiemelte: hosszú távon nem motiváló ez a béremelés.
"Egy pályakezdő gyakornok bruttó 528 ezer forintot keres jelenleg, míg egy a 20-25 éve a pályán lévő pedagógus bére 555 ezer forint, vagyis gyakorlatilag alig lehet előrelépni a bértáblán".
„Nagyon fontos volt a béremelés, de egy csomó minden más fejlesztést is szerettünk volna elérni a sztrájkkal, tiltakozásokkal” – tette hozzá Vékony Tamásné, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy szinte semmit nem tudni arról, hogy az óvodapedagógusokat milyen szempontok szerint fogják értékelni a hamarosan elinduló teljesítményértékelési rendszerben. A PSZ számításai szerint az óvodákból összesen 4500 óvodapedagógus hiányzik.
A tanárhiány strukturális
Mint arra Bedő Katalin, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára felhívta a figyelmet, a tanárhiány sok helyen strukturális, vagyis bizonyos tantárgyak esetében nem találnak tanárt, más szakokon viszont előfordul, hogy egy pedagógus alig tudja összeszedni a kötelező óraszámot, így például kémia szakosként napközit tart általános iskolásoknak, miközben a szomszéd faluban vagy városban nincsen aki tanítson."
„Van olyan szakképzőhely, ahol összevonva 60 gyereknek tartanak matematikaórát délután 3-tól, mert egy darab óraadót sikerült egy szomszéd középiskolából szerezni, aki hajlandó ilyen körülmények között, plusz pénzért órát tartani” – mondta a pedagógus, aki egyre több elképesztő történetet hall a kollégáitól, amelyekben az a közös, hogy a gyerekek nem kapják meg a megfelelő képzést.
De egyre több olyan tanárról hall, akik szakképzési centrumokban villanyszerelőnek, kőművesnek, hidegburkolónak, varrónőnek tanulnak, egyrészt a havi 20-30 ezer forintos ösztöndíjért, ami kiegészíti a fizetésüket, másrészt mert az így megszerzett szakma is plusz jövedelmet biztosíthat a tanítás mellett.
SNI-s gyerekek helyzete lesújtó
Totyik Tamás, a PSZ elnöke az oktatás két leginkább „katasztrófa sújtotta területének” a gyógypedagógiát és a gyermekvédelmet nevezte. Németh Erika utazó gyógypedagógus szerint a speciális nevelési igényű gyerekek helyzete nagyon nehéz a magyar oktatási rendszerben, már a megfelelő intézmény kiválasztása is nagy kihívást jelenthet a szülőknek. A munkát a fentebb említett problémák mellett más tényezők is nehezítik.
A sajátos nevelési igényű gyerekeknek speciális eszközökre, tankönyvekre, módszerekre, feladatokra van szükségük. Ebből a kínálat nagyon szegényes, ezért a kollégáimnak a kreativitásukra kell hagyatkozni a legtöbb esetben”
– mondta a gyógypedagógus.
Nem működik jól a gyermekvédelmi törvény
Pataki Zsolt, a PSZ gyermekvédelmi tagozatának vezetője, aki 26 éve dolgozik a Debreceni Javítóintézetben, azt mondta, míg a pályája elején ez ritkaságnak számított, most a javítóintézet 40-50 százalékban a gyermekvédelmi szakellátásból érkező gyerekekkel töltődik fel, akiknek jelentős része küzd drogproblémákkal.
Fura módon a javítóintézet az a gyermekvédelmi intézmény, ahol valójában lehet foglalkozni ezekkel a gyerekekkel, mert nem tudják magukat kivonni, mint más intézmények esetében. Innen nem tud elszökni."
Ezek a gyerekek, akik végigbolyongták az egész életüket a gyermekvédelem különböző pontjaiban, a javítóintézetben kapják meg azt az odafigyelést, azt a fejlesztést, ami egyébként egész életükben alkotmányba foglalt joguk volt” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint a 1997-es gyermekvédelmi törvény egy jól használható gyermekközpontú jogszabály, amit azonban nem tudnak működtetni, a fő gond a forrás- és szakemberhiány.
Fotó: 123RF
Forrás: Népszava
