A pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezetet kedden benyújtják az Országgyűlésnek

Frissítve 2023.06.07.

Béremelés

A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja az országnak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát - közölték.

Illetményrendszer

A most benyújtott törvényjavaslat kimondja: “A havi illetmény összege

    Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
    Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,
    Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,
    Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,
    Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a következők alapján  mérlegelhet:

    “a szakmai gyakorlati idő mértéke,
    a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés,
    szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség   idegennyelv-ismeret megléte,
    a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
    munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
    a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” .

20 százalékkal magasabb illetmény: felzárkózó térségben, képességfejlesztés

Ha a pedagógus kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya eléri a tíz százalékot - valamint miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el - a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg. Ennek révén az illetmény összege meghaladhatja esetében a felső sávhatár összegét.

Teljesítményalapú bérezési rendszer

A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni.

Köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetése

A pedagógusok közszolgálatot látnak el, gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára - írták.

“a munkáltató legkésőbb a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót”. 

A pedagógusoknak az új kinevezést elfogadni, aláírni külön nem kell. Aki nem fogadja el az új státuszt, kérheti a felmentését írásban, a kinevezés közlésétől számított 5 munkanapon belül, ezzel a jogviszonya megszűnik.

Nemzeti Pedagóguskar

“A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete. A Kar kötelező tagsági jogviszony alapján működik. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus a kinevezéssel válik a Kar tagjává”.

A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll. Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - írják a javaslatban.

Az etikai vétséget elkövető taggal szemben a következő intézkedések hozhatók:

a) figyelmeztetés,
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(4) Ha az etikai vétség kapcsán munkajogi kötelezettségszegés gyanúja merül fel, akkor a Kar a munkáltatónak a fegyelmi eljárás lefolytatására tesz javaslatot, és ha a munkáltató a fegyelmi eljárást megindítja, a Kar fegyelmi eljárás idejére az etikai eljárást felfüggeszti.
(5) Ha a fegyelmi eljárásban
a) fegyelmi vétség megállapítására került sor, a Kar az etikai eljárást megszünteti,
b) fegyelmi vétség megállapítására nem kerül sor, a Kar az etikai eljárást folytatja” - tartalmazza a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat általános indoklásában azt írják: “a törvény felruházza Kart a feladatellátáshoz jogi személyiséggel, valamint rendelkezik annak tagsági jogviszony alapján történő működéséről és legfőbb szerveiről is. A Kar feladat- és hatásköre kiterjed a köznevelést és a pedagógusképzést érintő végrehajtási jogszabályok véleményezésére a jogszabályalkotás és- módosítás során, javaslatot tehet jogszabály alkotására vagy módosítására, szakmai ajánlást adhat igazgatói pályázathoz, valamint megalkotja Alapszabályát, Etikai Kódexét, díjat alapíthat, és tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat. A Nemzeti Pedagógus Kar kiegészítésre kerül – a kistelepüléseken dolgozó pedagógusok képviselete érdekében - Kistelepülések Bizottságával, azzal, hogy a Kar a jogszabály-véleményezési joga gyakorlása során a Bizottság véleményét külön pontban köteles feltüntetni”.

Próbaidő

“(1) A kinevezésben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidőt
kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg”.

Felmentési idő

A felmentési idő: “legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg”

“Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött

    öt év után egy hónappal;
    tíz év után két hónappal;
    tizenöt év után három hónappal;
    húsz év után négy hónappal;
    huszonöt év után öt hónappal;
    harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.

(3) Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg” - mondja ki a törvény tervezete.

Rendkívüli felmentéssel a munkáltató élhet, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kötelezettségszegése, illetve a jogviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartása esetén. A rendkívüli felmentés esetén fegyelmi eljárásnak nincs helye.

Lemondási idő: 3 hónap

A törvényjavaslat a következőképpen rendelkezik a pedagógusok lemondásáról: “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról bármikor lemondhat. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról történő lemondását köteles megindokolni. A lemondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lemondási ideje kilencven nap. Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon”.

Végkielégítés

A törvényjavaslat szerint “a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló végkielégítésének mértéke, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő legalább

    három év: egy havi,
    öt év: két havi,
    nyolc év: három havi,
    tíz év: négy havi,
    tizenhárom év: öt havi,
    tizenhat év: hat havi,
    húsz év: nyolc havi távolléti díjának megfelelő összeg.

(8) A végkielégítés (7) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült” - tartalmazza a javaslat.

Jubileumi jutalom

Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított.

Napi munkaidő: 8 óra

“(1) A teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő)”. Azaz, elhagyták a 12 órás felső korlátot.

Alapszabadság

A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet - áll a közleményben.

“A nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,

b) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus
esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki” - tartalmazza a törvényjavaslat.

A tanévet legfeljebb egy hónappal lehet meghosszabbítani, ha a tanév közben „merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országos ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a kötelező 180 tanítási nap”.

Tanév meghosszabbítás

Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.

Tanítás más intézményekben

Hangsúlyozták: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor.

Munkáltatótól kapott munkaeszközök

Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti. Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen.

Fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén - írták.

"A pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna"

A közleményben a tervezet körül a "baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások" miatt leszögezték: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai "havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák", hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, és így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet. A törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és a pedagógusokkal három, a szülőkkel pedig egy online konzultáció előzte meg - írták.

Húsz alkalommal történt egyeztetés

A tervezetet a tárca március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre. Összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták - közölték.
Jelezték: a tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a Klebelsberg Központ és a tankerületek, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel.

"A baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek nem egyeztetésre jöttek"

A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is - tették hozzá.
Miután a törvénytervezetet "a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték", a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy "nem egyeztetésre jöttek", érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg - írták.

A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség - áll a közleményben.

Forrás: MTI 2023. június 6.
Fotó: Getty Images