A gyerekek sokszor a tanulást kudarcként, kínlódásként élik meg, ezen segít egy szuperhatékony oktatási segédanyag!
Egy különleges, XXI. századi, oktatáshoz használható segédanyag született meg olyan tanárok munkájának köszönhetően, akik alternatív iskolákban dolgoznak, és elkötelezettek a gyerekek felé. Bár a Mappa tanítóknak és szülőknek készült, a gyerekek tanuláshoz való motivációját szeretné fenntartani. Azért XXI. századi, mert a neten érhető el és interaktív. És azért különleges, mert különböző képességek és a pillanatnyi tudás tükrében lehet válogatni feladatokat az alsósoknak. Tizenöt év munkája van ebben a hiánypótló, online feladatgyűjteményben.
Fejér Zsolt azt mondja magáról, csak egy egyszerű pedagógus, tanító egy alternatív iskolában. Ő találta ki a Mappát. Hosszú éves szakmai múltja, apaként, nagypapaként pedig szülői tapasztalata adta az ötletet. Nem akarta tovább tétlenül nézni, ami a gyerekek tömegeivel történik, pontosabban nem történik a közoktatásban. Merthogy manapság az elsősök hiába kezdik meg az iskolát érdeklődéssel, kíváncsisággal telve, nagyon-nagyon hamar elveszítik a motivációjukat. Nincsenek sikerélmények, unalmasak a feladatok, nem az egyéni képességeiknek és tudásuknak megfelelő az anyag. A munkában olyan tanár kollégái álltak mellé azonnal, akik szintén különböző alternatív iskolákban oktatnak.
Egyikük Andoné Nagy Katalin, a Kincskereső tagiskola vezetője, pedagógusa, aki szintén elkötelezett abban, hogy a gyerekek motiváltan tanuljanak, és olyan feladatokat kapjanak, amely a képességeiknek megfelelő.
- Mi gyakorlatilag arra tettük fel az életünket, és ezt így már mondhatom ennyi idősen – mutat nevetve hosszú ősz hajára és nagy szakállára Zsolt - hogy megváltoztassuk azt, ahogy a gyerekekhez az iskolában szólnak. Hogy ne csak rászórják az osztályra úgy általában az elképzelt átlag tanulónak szóló feladatokat, hanem próbáljanak mindenki számára olyan kihívást találni, ami az adott gyerek képességeinek megfelelő követelményt jelent. Tudjuk, iszonyú nagy meló minden egyes órára kiválogatni ilyen feladatokat. Na, erről szól a Mappa!
Tehát gyakorlatilag abban segíti a tanítókat és azokat a szülőket, akik gyakorolni szeretnének a gyerekekkel, hogy egyszerűen, néhány kattintással megtalálják az egyéni képességhez, tudáshoz, érdeklődési körhöz közel álló feladatokat, amik motiválóak és fejlesztőek.
- Nagyon fontos - teszi hozzá Katalin - hogy ezek a feladatok képességekre vannak bontva. Tehát aki jól ismeri a gyerekeit, illetve a pedagógus, aki tudja, hogy kinek hol van elakadása, vagy miben sikeres egy gyermek, akkor a feladatbank alapján tud neki célzottan feladatokat választani. A feladatokat igyekeztünk úgy megszerkeszteni, hogy kellőképpen motiválóak legyenek. Ez alatt értjük azt például, hogy a nyelvezet figyelembe veszi az ő szókincsüket, hogy a kortárs irodalmat részesítjük előnyben, hiszen azt könnyebben tudják értelmezni. Olyan kreatív feladatok ezek, amelyekkel a fantáziájukat meg tudjuk szólítani. Minden, amiről a pályafutásunk alatt azt láttuk, hogy sikeresek, a gyerekeket megfogják, bekerültek ebbe a gyűjteménybe. Kifejezetten figyeltünk arra, hogy a gyerekek örömmel végezzék el ezeket a feladatokat. Természetesen vannak közöttük kihívást igénylő leckék is, hiszen nem gondoljuk, hogy egy feladat elvégzéshez nem szükséges a kitartás, a fegyelem, de fontos az is, hogy a motivációjukat is megtartsuk. És a Mappában az a jó és csodálatos, hogy nagyon hasonlóképpen gondolkodó pedagógusok munkája van benne.
- Nagyon fontos, amit Kata mondott, hogy a kihívás kell! Az a probléma, hogy amikor általában szórjuk a gyerekekre a feladatot, akkor az egyeseknek túl könnyű, másoknak túl nehéz is lehet. Egyik sem jó, egyik sem fejlesztő hatású. Ez a kihívás a pedagógusoknak, hogy pont olyat kell találni minden egyes gyereknek, aminek ő meg tud felelni. Amit belefektetett energiával, erőfeszítéssel meg tud csinálni. Az optimális kihívásról van szó, ezt segíti a Mappa.
- Milyen típusú feladatokról van szó? Milyen képességek fejleszthetők a Mappával?
- Jelen pillanatban ez egy olyan rendszer, ami a szövegértés, szövegalkotás teljes képességrendszerét lefedi. Viszont nagyon fontos szempont volt a fejlesztés során, hogy a platform nyitott és alkalmas legyen arra, hogy bármilyen másik tantárgy, például akár a matematika, a természetismeret számára is lehessen feladatokat kreálni és bővíteni a rendszert. Tehát jelen pillanatban a tartalom csak a szövegértés-szövegalkotás, tehát a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódó alsós tananyag részképességeiről szól, de bármilyen más irányban ez továbbfejleszthető.
- Többször elhangzott, hogy ez a tanárokat segíti, De csak a tanároknak szól a Mappa? Szülők be tudnak lépni erre az online felületre, hogy gyakoroljanak a gyerekükkel?
- Bár a Mappát elsősorban tanároknak készítettük, hiszen pedagógusok munkáját gyűjtöttük össze, de azt tapasztaltuk, hogy a szülők részéről is van igény egy ilyen feladatgyűjteményre. Igy nyitottunk a szülők felé is. Elkülönítettük azokat a feladatokat, amelyhez szakmai felkészültség szükségeltetik.
Katalin egyetértve és látható örömmel teszi hozzá, hogy a szülők közül sokan tartják fontosnak, hogy napi szinten tanuljanak együtt a gyerekkel, hogy segítsék őket, és hát ebben ők is segítségre szorulnának, hogy mit és hogyan tegyenek.
- Annyit kapnak körülbelül a tanítótól, hogy hát ezt kellene gyakorolni, vagy éppen az olvasást, mert az nem megy. De ennél pontosabb segítséget, hogy mégis mit és hogyan, azt nem kapnak. És itt jön be megint a Mappa, mert ezzel gyakorlatilag egészen pontosan ki tud jelölni a tanító olyan feladatokat a szülők számára, amiknek a gyakorlásával, otthoni elvégzésével sokkal, de sokkal sikeresebben tudnak hozzájárulni a gyerek fejlődéséhez.
- És a gyerekek is tudnának esetleg önállóan dolgozni a Mappában? Bár igen, a feladatgyűjtemény elsősorban alsósoknak szól, de nekik már nem akadály a technológia…
- Nekünk viszont sokáig az volt – mondja nevetve Zsolt. – Most szeptemberre sikerült online is megoldhatóvá tennünk minden olyan feladatot, mely erre alkalmas, így most már ez sem akadály. Eddig a feladatállomány mindössze 10 százalékát lehetett megoldani digitálisan. Minden mást előtte ki kell nyomtatnia a tanároknak vagy a szülőknek. Bár most már ezzel több digitálisan megoldható feladatot is megtalálhatnak a gyerekek, azt hozzá kell tenni, hogy mivel ezek alsósoknak, illetve 5-6. évfolyamon tanulóknak szólnak, azért kell egy felnőtt melléjük. Tehát ez a feladatbank nem az lesz, ahol a gyerek önállóan válogat a leckék között. El tudjuk képzelni, hogy szörfözget benne és tetszés szerint kiválaszt majd érdekes feladatokat, ám a fejlesztés akkor lesz hatékony, ha ez szakértő, felnőtt irányítás mellett történik.
- Gondolom, már csak azért is fontos ez, mert ugye a jövő az mégiscsak egy online felület lesz. Illetve a technológia is bekerül az iskolába.
- Fontosnak tartjuk ebben az életkorban, és elsősorban most a 6-8 évesekre gondolunk, hogy tevékenykedjenek. Azaz valóságos tapasztalatot szerezzenek, és ne a virtuális világban kelljen tájékozódniuk. Ha nincs meg ez a mindennapi valós tapasztalás, akkor bizony sokkal inkább el fog veszni az online térben, és elvesznek a fontos részképességek is. Én azt szoktam mondani, - teszi hozzá Katalin - hogy most már nem azért tanulunk meg írni, mert szükségünk lesz az íráskészségünkre, hanem azért, mert ez fejleszti az agyi kapcsolódásokat, az agyi tevékenységet. Tehát nagyon fontos az a mindennapi, való életbeli tapasztalás, tevékenység, amit a gyerekektől papíron, vagy manuális tevékenységgel kérünk.
A Mappa készítői azonban ebben az esetben is azt tartják a legfontosabbnak hogy a választás lehetőségét felkínálják a tanítónak, a szülőnek. Ha úgy gondolják, nyomtassák ki a gyereknek a feladatokat, de csinálhassa meg online is. Tehát ezen dolgoznak, és abban reménykednek, hogy hamarosan ezt is hozzá tudják építeni a feladatbankhoz.
- Mennyire volt nehéz tanároknak létrehozni egy ilyen online oldalt?
- Ebben nekünk körülbelül tizenöt évünk van – sóhajt Zsolt. Amikor belevágtunk, akkor nagyon-nagyon sok emberrel beszéltünk, akik nagy központi fejlesztések kapcsán tapasztalatot szereztek arról, hogy hogy lehet egy ilyet létrehozni. És rendre az derült ki, hogy ha van sok pénz, akkor a digitális részét pillanatok alatt meg lehet oldani. Mindig a tartalommal van a probléma. Az a gond, hogy például egy EU-s pályázat, egy évre, vagy maximum másfél évre szól. Másfél év alatt nem elég a digitális részt fölépíteni. Mármint, ha elég programozó dolgozik rajta, megoldható, de ennyi idő alatt hogyan hozzunk létre olyan mennyiségű módszertanilag kiérlelt, kipróbált tartalmat, amivel megtölthető egy ilyen feladatbank?! Na, ez az, ami nem megy. Itt buknak el ezek a projektek. Mi azért mertünk most belevágni, mert a 15 év alatt ez a kicsi csapat olyan mennyiségű feladatot dolgozott és próbált ki a mindennapokban, amivel azt mondtuk, hogy már neki lehet állni.
A Mappa az alternatív iskolák 30 éves működésének egyik gyümölcse, amire büszke lehet a teljes alternatív iskolai közeg. Az a közeg, amit a kezdetektől fogva gyakorlatilag az innováció mozgatott. Katalin és Zsolt is egyetértett abban, hogy pedagógusként is mindig keresték az új megoldásokat, és egymást inspirálták ebben. És hatalmas öröm a számukra, hogy azt érzékelik, végre van valamiféle nyitottság is feléjük. Hogy már nem elszigetelten léteznek az alternatív iskolák, az a rengeteg innováció, amit kikísérleteztek, azok szép lassan kezdenek különböző csatornákon beszivárogni a többségi, más fenntartású iskolákban is. Ez egy hatalmas lehetőség, ezért is érezték azt, hogy most van itt az ideje annak, hogy a Mappát létrehozzák, és segítsék ezzel a kollégák munkáját.
Azt a Mappát, ami közösségi összefogással jött létre, és amiben nincs állami pénz. De annál több lelkesedés, szakmai alázat és szeretet, és a gyerekek iránti elkötelezettség.
Fotó: Getty Images
