8 MÓDSZER A FIGYELEMZAVAR KEZELÉSÉRE GYEREKEKNEK
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelése sok esetben egyszerűen egy gyógyszer felírását jelenti. Az ADHD tüneteinek enyhítésére ugyanakkor számos nagyszerű módszer létezik, melyeknek a gyógyszerekkel ellentétben nincsenek negatív mellékhatásaik. Ezek ráadásul hiperaktivitás és figyelemzavar nélkül is rendkívül hasznosak.
A kutatók évtizedek óta próbálnak jobb és jobb módszereket kitalálni azoknak a gyerekeknek a megkülönböztetésére, akiknek különböző ADHD-val kapcsolatos problémáik vannak, de eddig csak kezdetleges sztereotípiákkal és zavaró komorbiditásokkal sikerült előállniuk, amelyek összemossák a tüneteket más rendellenességekével.
Figyelemzavar? Hiperaktivitás?
„A valóságban az a helyzet, hogy a gyerekek sokszínűek, mint egy szivárvány. Sőt, az egyik ADHD-kutató el is kezdte a megfelelő irányba terelni a mezőnyt, amikor felvetette, hogy az ADHD-hoz kapcsolható figyelemkapacitás, végrehajtó képességek és egyéb tünetek egy viselkedési spektrumot alkotnak (nagyon hasonlóan az autizmushoz), ami a rendkívül jól funkcionálótól a súlyosan sérültig terjedhet” – írja Thomas Armstrong pszichológus Tényleg ADHD-s a gyerekem? című könyvében, melyben nemcsak az ADHD „mítoszáról” rántja le a leplet, de 101 olyan praktikus módszert is ajánl, amelyek mindegyike jó kiindulópontot nyújt egy beskatulyázás-, kényszerítés- és gyógyszermentes projekthez. Ezekből gyűjtöttünk most össze néhányat!
Hogyan és miért jutottunk el odáig, hogy már kétéves gyerekekre is ráragasztják az ADHD címkét és gyógyszerezni kezdik?
A figyelemzavar és a hiperaktivitás sok esetben csak címkeFotó: Shutterstock
#Tanítsd meg az önreflexióra! (7-18 éves gyerek)
Beszéljétek meg közösen a gyerekkel, hogy milyen viselkedési megnyilvánulást szeretnétek növelni vagy csökkenteni, döntsétek el, milyen módszerrel fogjátok monitorozni a viselkedését, határozzatok meg időintervallumokat (például ötperceseket egy házi feladat megírása során), amelyek végén a gyerek értékelheti a teljesítményét. Végül pedig egy olyan időpontot, amikor együtt felmérhetitek a változásokat az eltelt időszak alatt.
Egy ADHD-val diagnosztizált, általános iskolás gyerekekkel készült kísérlet arra az eredményre jutott, hogy mind a saját figyelmük monitorozása, mind az iskolai teljesítményük nyomon követése növelte azt a képességüket, hogy a feladatra koncentráljanak, miközben szavak helyesírását tanulták, és jelentősen javította a helyesírásból kapott jegyeiket. És ami még fontosabb: az önmonitorozás elég önbizalmat ad a gyerekeknek ahhoz, hogy felelősséget vállaljanak saját tetteikért, és így hozzájárul a fejlődésükhöz és az érésükhöz.
#Tanítsd meg gondolkodni! (10-18 éves gyerek)
A metakogníció (szó szerint: gondolkodás a gondolkodásról) megadja azokat az eszközöket, amelyekkel megváltoztathatjuk a saját tanulási és gondolkodási folyamatainkat, így megkönnyíthetjük az új ismeretek elsajátítását. Íme, néhány eszköz, amelyeket a gyereked megtanulhat használni:
Kognitív rendezőábrák. Ezek a „koncepciótérképek” általában diagramok, táblázatok, listák, idővonalak vagy térképek formájában vannak megjelenítve, és mind a tanulás folyamatában, mind a tartalmát illetően segítséget nyújtanak.
Hangos gondolkodás. Ha kimondjuk, könnyebben felismerhetjük, sőt szükség esetén meg is változtathatjuk mentális folyamatainkat. Arra is biztathatod a gyereket, hogy beszéljen hangosan, amikor könyvet olvas: „Hmm... kíváncsi vagyok, miért írta a szerző olyan gonoszra ezt a szereplőt...”
Gondolatnapló. Ez egy egyszerű füzet is lehet, amelybe a gyerek leírja az iskolai vagy otthoni helyzetével kapcsolatban felmerülő kérdésekre: Mit tanultam a ....-ból? Hogyan lehetne másképp megoldani a ...-t?
Azzal is sokat segíthetsz, ha társasjátékozás vagy kártyázás közben megkéred, hogy meséljen a nyerési stratégiájáról. Ilyen egyszerű gyakorlatokkal biztosítod neki azt a mentális izmot, amelyre sok jövőbeli probléma és kihívás megoldásához szüksége lesz.
#Adj teret a kreatív játékhoz! (4-12 éves gyerek)
Keress egy olyan helyet a lakásban, ahol létre tudsz hozni egy „rendetlen” sarkot, hogy a gyerek önfeledten alkothasson. A kellékek lehetnek például a következők: vízfesték, ecset, művészagyag, gyurma, színes ceruzák, rajzpapír, színes rongyok, ragasztó, régi újságok.
Zenesarkot is kialakíthattok egyszerű ütős hangszerekkel és egy rögzítésre alkalmas otthoni hangrendszerrel, amivel a gyerek felveheti saját előadásait. A lényeg, hogy biztosítsd a gyerek számára az általa igényelt alapanyagokat, és támogasd abban, amit szívből csinál.
Ha pedig van tehetsége és erős a motivációja, írasd be olyan zenei különórákra, táncórákra vagy képzőművészeti foglalkozásra, ahol szervezettebb keretek között fejlesztheti a tudását. Fontos, hogy ne kényszerítsd ezekre a tevékenységekre; a gyereket vezesse a saját érdeklődése a komolyabb elmélyülés felé.
#Etesd jól!
Készíts omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, színesítsd az étrendet kelbimbóval, kelkáposztával, mentával, petrezselyemmel, spenóttal, dióval, tökmaggal, lazaccal, pisztránggal. A vizsgálatok szerint az ADHD-val diagnosztizált gyerekek vérében átlagosan kevesebb az omega-3 zsírsav, mint a többi gyereknél, és az is kiderült, hogy az omega-3 étrend-kiegészítő szedése csökkenti a figyelmetlenséget és a hiperaktivitást. Az étrend-kiegészítő szedéséről azonban mindenképpen konzultálj a gyerekorvossal, hiszen a túl nagy mennyiség kockázatokat rejt!
A figyelemzavar a legtöbb esetben gyógyszer nélkül is kezelhető Fotó: gyerek evés / Shutterstock
A cikk további folytatása: divany.hu
