5 szuperhatékony tanulási technika! Így lesznek jobb jegyei a gyereknek
A legtöbb iskolában a gyerekek csak a lényeget nem tanulják meg, hogy hogyan kell hatékonyan tanulni. Az alábbiakban tudományos kutatásokra alapozott, új tanulási metódusokat hoztunk, hogy könnyebben menjen a tanulás.
Amikor szülőként otthon tanulunk a gyerekünkkel, vagy legalábbis magyarázatunkkal próbálunk segíteni neki, akkor olyan klasszikus tanulási módszerek felé terelgetjük őket, amiket nekünk is tanítottak annak idején: újraolvassuk vele a tananyagot, kiemeljük szóban vagy írásban a legfontosabb részeket, átfutjuk közösen a jegyzeteket, és ha nagyon biztosra akarunk menni, akkor készítünk pár ismétlő kártyát, ami segíti a felidézést.
Ezekre a jól ismert tanulási technikákra hagyatkozunk, mert észerűnek és egyszerűnek tűnnek, de csak azért, mert minket is így tanítottak.
Újabb kutatások azonban kimutatták, hogy ezeknél a tanulási módszereknél léteznek már hatékonyabb megközelítések, nem szólva arról, hogy egyik-másik ismert tanulási praktika még elavult is. A kulcsfontosságú részek kiemelése például alapvetően nem segíti az információ megtartását, vagy a tananyag újraolvasása a tanulásnak egy kevésbé hatékony módja. Az utolsó pillanatban végzett magolás pedig csak a vizsgán segíti át a tanulót, és szinte biztos, hogy néhány nappal később a gyerek már el is felejtette a magoltakat.
Az alábbiakban 5 új, tudományos eredményekre hagyatkozó tanulási módszert ajánlunk.
1. Mit olvastam? - több tartalmi felidézés
"Ahogy a diákok újra és újraolvassák a tankönyv egy adott fejezetét, a növekvő ismeretanyag miatt azt hiszik, hogy tanulnak. De mivel nem gondolkodnak el az olvasottak jelentésén, nem fejlesztik a tudásukat, ami valójában a megértésen alapul" - írja egy nemrégiben megjelent New York Times-cikk.
A pszichológusok szerint ehelyett inkább egyszer kellene elolvasni az anyagot, majd a tanulási idő nagy részét arra fordítani, hogy felidézzük, mit is olvastunk pontosan, és amit megértettünk, azt írjuk le. Ha egy szakasz vagy fogalom kimarad, nem baj, újra lehet olvasni. Hagyjuk, hogy a gyerek próbálkozzon a felidézéssel.
Ennek a tanulási módszernek a hatékonyságát kutatások is alátámasztják, illetve Nobel-díjas fizikusok is támogatják - írja az idézett cikk.
2. A következtetésekre figyelni
A Times azt is tanácsolja (Bill Gates és Elon Musk szintén ajánlják tanuláshoz), hogy ahelyett, hogy passzívan hallgatunk egy órát vagy egy előadást és gépiesen jegyzetelünk, a diákok könnyebben emlékeznek akkor, ha a főbb témákat, mondanivalókat azonosítják be, és az alátámasztó magyarázatot, érvelést jegyzik meg, az adott téma mögöttes szervezeti felépítésére figyelnek.
"A pszichológusok azt tanácsolják a tanulóknak, hogy az egyes pontokat kapcsolják össze szélesebb körű következtetésekkel, így mélyebben megértik az adott témát" - jegyzi meg a cikk.
3. Átlapolási tanulási technika (interleaving)
A Times cikkén túl rengeteg más szakértő is kínál kutatásokkal alátámasztott ötleteket, köztük az "interleaving" elnevezésű tanulási módszert. Ahelyett, hogy a teljes tanulási időt egyetlen tantárgynak szentelnénk a gyerekkel, az interleaving azt mondja, hogy a tanulási idő alatt keverjük a tantárgyakat vagy témákat, azaz ne csak egy témára összpontosítson a gyerek, hanem váltogassuk azt.
A módszerrel kapcsolatos egyik tanulmányban azok a diákok, akik interleavinget alkalmaztak a tanuláshoz, 25 százalékkal jobban teljesítettek a teszteken egy nappal a tanulás után. Egy hónappal később, amikor újra teszteltek, akkor 75 százalékkal teljesítettek jobban.
4. A tanulás optimális elnyújtása
A magolás látszólag működik, ha csak az a fő szempont, hogy a gyerek megírja a dolgozatot, vagy átmenjen a vizsgán, ám ha hosszú távra akarunk valamit megjegyezni, akkor nem ez a megfelelő módszer. Mindenki tudja, hogy amit az utolsó pillanatban magolunk be, az egy pillanat alatt el is felejtődik.
A tudomány ehelyett inkább az úgynevezett "elosztott gyakorlást" részesíti előnybe.
Az ötlet lényege, hogy a tanulást hosszabb időre kell elosztani, rövid, intenzív tanulási szakaszokra bontva, amelyeket egy relatív hosszabb, ideális esetben legalább egynapos szünet követ.
5. Aktív tanulás: ábra készítés, hangos felolvasás, kézi jegyzetelés
Amikor valakiről azt képzeljük, hogy tanul, általában egy csendben ülő, olvasó diákot képzelünk el. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az aktívabb tanulási stratégiák gyakran hatékonyabbak lehetnek.
A jegyzetek készítése, ábrák, sémák lerajzolása segítségképpen bizonyítottan jelentősen növeli a felidézést.
Szakértők azt ajánlják, hogy a megtanulni kívánt anyagot hangosan olvassuk fel, hogy többet jegyezzünk meg a leírtakból.
Az aktív jegyzetelés a hagyományos módon, tollal és papírral szintén hatékonyabb, mint a laptopra gépelés. "Azok a diákok, akik a tanulásuk során kézzel jegyzeteltek, kénytelenek voltak a hallottakat jobban szelektálni, ennek egyszerű magyarázata van: nem lehet olyan gyorsan kézzel írni, mint gépelni." - magyarázza Pam Mueller princetoni pszichológus.
Forrás: Külföld / Inc.magazine írása nyomán
Fotó: GettyImages
