14 ok, amiért jó lehet finn iskolásnak lenni

Nemzetközi felmérések szerint a finnországi oktatás a világ legjobbja, a gyerekek kevesebb időt töltenek az iskolában. mint más országokban, és a házi feladattal sem kell többet foglalkozniuk, mint legfeljebb napi 30 perc.
A Bright Side a finn oktatás titkának járt utána, hogy rádöbbentsenek mindannyiunkat, másképpen is lehet gondolkodni az iskoláról, tanulásról, tanár-diák viszonyokról. Nézzünk tehát néhány példát, mi az, amiért irigyelhetjük a finn gyerekeket.

1# Minden ingyenes

A finn oktatás ingyenes. És minden más is ingyenes, beleértve az ebédet, a kirándulásokat és az iskolai felszereléseket. Ha a tanulók 2 km-nél messzebb laknak az iskolától, iskolabusz szállítja őket az iskolába és vissza. Mindezeket a költségeket az állam fedezi. Az ország teljes költségvetésének több mint 12,2%-át fordítják az oktatásra.

2# Egyéni megközelítés minden tanulóhoz

A tanulók a képességeinek megfelelő feladatokat végeznek úgy, hogy a különböző fizikai és szellemi képességekkel rendelkező gyerekek együtt tanulnak. Ha egy tanuló valamiben elakad, a tanár egyéni órákat szervez neki. Ha egy tanulónak nem finn az anyanyelve, a finn nyelvi óra pluszban jár neki.
Ha egy lecke nem érdekes a kisiskolás számára, akkor helyette választhat magának más hasznos tevékenységet, például belevághat egy könyv olvasásába vagy a varrásba.

3# Az osztályzatok nem nyilvánosak

A finnországi osztályozási rendszer 10 pontos. A finn iskolákban azonban a 3. osztály előtt nincsenek érdemjegyek. A 3. osztálytól a 7. osztályig csak szóbeli jegyek vannak a „lehetne jobb” és a „tökéletes” közötti skálán. Csak a tanuló értesül a saját jegyeiről. Az érdemjegyek célja, hogy a gyermeket motiválják tudásának tökéletesítésére és egyéni tanulási tervének kijavítására.

4# A suliban lehet zokniban mászkálni

A finn iskolákban nem hordanak egyenruhát a diákok, olyan öltözékben mehetnek az órákra, ahogyan csak akarnak. Nincsenek erre vonatkozó előírások, az osztálytermekben a gyereket zokniban, cipő nélkül látjuk, aminek praktikus ok van: így kevesebbet kell takarítaniuk.

5# A tanóra lehet a kanapén ülve vagy a szőnyegen fekve hallgatni

A gyerekeknek nem kell szigorúan a padokban ülniük, az óra alatt kényelembe helyezhetik magukat, a fotelből vagy a padlón fekve is hallgathatják a tanárt. Ha melegebb az idő, a tanórákat a szabadban, a jó levegőn tartják meg.

6# Kevés a házi feladatot adnak

A finnországi tanárok úgy gondolják, hogy a gyerekeknek a házi feladatok helyett inkább pihenniük kell, a családjuk körében időt tölteniük. A nem megterhelő házi feladat kevés időt vesz igénybe, ami nem száraz feladatok megoldásából és magolásból áll, hanem a tanárok igyekeznek kreatív otthoni feladatokat feladni. Történelemórán például egy diákot megkérnek arra, hogy készítsen interjút a nagymamájával az 50-es évek hétköznapjairól, arról milyen különbségek fedezhetők fel az akkori és a mai életmód között.

7# Nincsenek vizsgák

A finnországi tanárok úgy tartják: „Az embernek vagy az életre, vagy a vizsgákra kell felkészülnie. Mi az elsőt választjuk.” Ezért nincsenek vizsgák a finn iskolákban, bár a tanárok saját megítélésük szerint adhatnak teszteket. Egyetlen kötelező hivatalos vizsga van 16 évesen, amikor a diákok elvégzik a középiskolát.

8# Egyes finn iskolában nincsenek hagyományos tantárgyak

A finn oktatási rendszer egyik új iránya az úgynevezett jelenségalapú tanulás. A tanórák helyett 6 hetes projektidőszakok vannak, ahol a diákok egy témát különböző szemszögből dolgoznak fel. Például a migránsok témáját a földrajz (honnan jöttek), a történelem (mi történt előtte) és a kultúra (milyen hagyományaik vannak) szemszögéből fedezik fel. A gyerekek maguk vetnek fel kérdéseket, és azokra a válaszokat is maguk adják meg.

9# Finnországban vannak a leghosszabb szünetek a világon

Bármilyen érdekes is az óra, a legérdekesebb idő minden gyerek számára a szünet. A finnországi gyerekeknek minden 45 perc tanulás után 15 perc pihenő jár.

10# A finnországi tanárok nagyon jó fejek

Finnországban a pedagógusi egy nagyon megbecsült pálya. A tanítani vágyók száma tízszeresen meghaladja a munkalehetőségek számát, ezért a gyerekeket a legjobb pedagógusok tanítják. Egy tanár havi átlagfizetése 3500 euró.  
Nincs szigorúan vett oktatási program. Minden tanár maga dönti el, hogy milyen tankönyveket és oktatóprogramokat használ. Nem mindenhol, de sok helyen a tanár munkáját egy külön segédtanár támogatja, aki figyeli és segíti a gyerekek munkáját.

11# A diákok életszerű, gyakorlatias dolgokat is tanulnak

Az úszásoktatáson megtanítják őket arra, hogy felismerjék a fulladás jeleit. A háztartási órákon megtanítják őket főzni, kötni és varrni. Nagy figyelmet fordítanak a természetismeretre. A finn iskolások elsajátítják a weboldal- vagy portfóliókészítés fortélyait. A 21. századi kihívások és folyamatosan változó világ követelményeinek megfelelően tanulási és alkalmazkodási képességre nagy hangsúlyt helyeznek. Nincs szükség arra, hogy fejből megtanuljanak dolgokat, mert úgy gondolják, az internet mindig rendelkezésre áll.

12# Minden iskola egyformán jó

Nincs minőségi különbség az iskolák között. Mindenki a legközelebbi iskolába jár, mert nincsenek elit iskolák. Nem számít, hol él a diák, mindig kiválóan képzett tanároktól minőségi oktatáshoz jut.

13# A tanulók maguk választják ki, hogy mit ebédelnek

A finn iskolákban az étel változatos és ingyenes. Az étlapot egy hónappal az iskola honlapján hirdetik meg, hogy a gyerekek megnézhessék, és "kosárba tehessék” mindazt, ami tetszik nekik. Az étlapon vegetáriánus ételek közül is lehet választani, illetve nagyban figyelembe veszik az ételérzékenységet.

EZ IS ÉRDEKELHET: Iskolai menza Magyarországon, a gyerekek annyiszor repetáznak, ahányszor csak szeretnének

14# Az iskolákban időnként pizsamapartikat tartanak

Az iskolai élet része, hogy a gyerekek viszik a hálózsákjaikat, és az iskolában éjszakáznak a tanárokkal. Filmet néznek, játszanak és a tornateremben alszanak. Reggel különleges reggelit esznek. Hogyan is lehetne nem szeretni egy ilyen iskolát?