Csaknem 30 ezer diák tanul a természetben pénteken
Csaknem 1200 általános iskolás és középiskolás osztály vállalta országszerte az ÖkoStart Alapítvány felhívására, hogy pénteken a tantermek falain kívül, a természetben tartják meg az órákat.
A Kinn az osztály nap elnevezésű akció keretében így 30 ezer diák számára tartanak majd a természetben órákat, szabadtéri oktatási vagy ismeretszerzési programot. Az akcióhoz októbertől lehetett csatlakozni, célja, hogy minél több iskolás gyermek élvezhesse a természet közeli tanulási élmény jótékony hatásait.
A XX. század merőben átszabta az emberi életforma évezredek alatt kialakult alapjait. Az ipari forradalom gyümölcseként Európa népessége gyors ütemben növekedésnek indult, rohamosan csökkenni kezdett a mezőgazdaságból élők aránya, gombamód jöttek ugyanakkor létre a nagyvárosok, melyek már egy új életformát kínáltak a városi tömegek számára. Mára a Föld lakosságának fele városban él, és ez az arány 2030-ra várhatóan eléri a 65 százalékot.Ráadásul a modern életstílus a század második felétől, úgy évtizedenként érezhetően átalakul a technológiai fejlődés robbanásszerű növekedésével, az új technológiai vívmányok az emberek hétköznapi szokásaira is nagy hatást gyakorolnak.Ezzel együtt természetesen a gyermekek életstílusa, szokásai is megváltoztak a korábbi generációkhoz képest. Szülők és pedagógusok is gyakran beszélnek áhítattal vegyes csodálkozással a Z generáció technológiai eszközök iránti fogékonyságáról, pedig ennek hátulütőiről kevesebbet hallunk.
A század végén főként a tengerentúlon többen felfigyeltek arra, hogy a városi létforma és ezzel együtt a technológiai eszközök nyújtotta kikapcsolódási lehetőségek mennyire elvonják a gyermekeket a szabadtéri vagy természetben töltött felszabadult időtöltéstől. Így az Egyesült Államokban élő Richard Louv újságíró is, aki egy évtizeden át keresztül-kasul utazva az Államokat kutatta a gyermekek szabadidős szokásait. Tapasztalatait összegyűjtve 2005-ben jelentette meg nagy sikerű könyvét a Last Child in the Woods (Az utolsó gyermek az erdőkben) címmel, amellyel sikerült felráznia a szülők és szakemberek nagy csoportját, azóta immár több tucat civil mozgalmat is generálva. Ő használta elsőként könyvében a „természet hiány okozta rendellenesség” kifejezést, amely a gyermekek lelki zavarainak egy csoportját igyekszik definiálni. Louv állítása szerint azzal, hogy a gyermekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, és ezzel egy időben egyre többet a különféle elektronikus média eszközökkel (ami a fejlett országokban elérheti a napi 6-7 órát is), különböző viselkedési problémák gyakorisága nő köreikben. Meglátását azóta több kutatás is alátámasztotta, miszerint a természetben szinte alig játszó gyerekek nagyobb arányban küzdenek figyelemzavarral, szorongással, depresszióval, valamint nehezebben kezelik a kihívásokat és a stresszhelyzeteket. Ezzel harmonizál az is, hogy a természetben való barangolást immár évtizedek óta használják több országban, mint pszichoterápiás módszert. Ennek kapcsán megfigyelték, hogy a természetben átélt élmény javítja a gyermekek koncentrációs képességét, fejleszti a társas képességeket, valamint a „vadon-terápián” részt vett fiatalok kapcsolata javult a szüleikkel.
