Tanulási környezet jellemzői

A tanulási környezet tágabb értelemben az a fizikai, pedagógiai és tanuláslélektani szempontból fontos környezet, amelyben a tanulás végbemegy. Magában foglalja az iskola hatékonyan működő belső, valamint a hatékonyságot növelő, együttműködést elfogadó, támogató társadalmi környezetet is.

A tanulási környezet szűkebb értelemben összefoglaló elnevezése mindazoknak a tárgyi és infrastrukturális feltételeknek, amelyek kialakítása elősegíti a tanuló aktivitását, kompetenciáinak fejlődését, innovációk bevitelét a pedagógiai gyakorlatba, inspirál, tanulásra, ismeretszerzésre késztet.

Témánk szempontjából fontos, hogy a szűkebb, az iskolán és osztálytermeken belüli tanulási környezet kialakításában  meghatározó a nevelőtestületi szemlélete, a preferált tanulásszervezés, a pedagógus elkötelezettsége. Ezek hatására jön létre, alakul az a kép, amely egyrészt az iskola épületébe, másrészt az osztálytermekbe való belépéskor fogad. Ez a kép jól mutatja, hogy milyen szemlélet szerint folyik a tanítás-tanulás folyamata.

Bennünket most elsősorban az osztályterem, mint a tanulás egyik legfontosabb színtere érdekel. Az osztályterem berendezése komoly kommunikációs üzenet hordozója. Mivel kiindulópontunk a pedagógiai szemlélet és a domináns tanulásszervezés, ezért a frontális tanulásszervezésnek a tanár dominanciáját, ismeretközlő szerepét hangsúlyozó meghatározó kép, amellyel a legtöbb helyen találkozunk, a tanterem egyik falán lévő tábla, ma már sok helyen mellette az interaktív tábla, előttük a tanári asztal és szemben velük általában három oszlopban egymás mögött többnyire kétszemélyes padok. Ez az elrendezés ugyan megfelel a tanításközpontúságnak, de az osztálytermek légkörét feszélyezetté, irányítottá teszi, és az egysíkú  interakciót szolgálja, amely a tanártól a tanulókig terjed és vissza. A berendezés kevés lehetőséget biztosít a tanulók egymás közötti kommunikációjára,  a csoportmunka, a feladatmegoldás érdekében kialakuló kooperáció megtanulására. Néhány iskolában azonban már megfigyelhető, hogy az osztályterem merevségének oldására a tanárok bizonyos órákon (elsősorban osztályfőnöki óra) és szakköri tevékenységeknél lehetőséget biztosítanak a padok, a székek másfajta elrendezésére. Ezekben az esetekben az interakciók az új térbeli viszonyoknak megfelelően alakulnak, ezáltal mind a tanár, mind a tanuló újfajta interperszonális kapcsolat kialakításával és megtanulásával gazdagodik

Nagy különbség van a különböző iskolafokok, életkorok tantermi tanulási környezete között. Az alsó tagozaton szekrényekben, polcokon tárolják azokat az eszközöket, melyeket a tanuláshoz használnak a tanulók. Ezek többnyire a különböző tantárgyakhoz szükséges egyéni tanulói eszközök,  vagy összegyűjtve a különböző munkafüzetek, technikai eszközök. Első osztályban még találhatók olyan eszközök, amelyek az életkornak megfelelő tevékenységekhez szükségesek. Néha található szőnyeg, amelyet különböző funkciókra használnak. A falakon, mint a tanterem legnagyobb információra alkalmas felületén kisebb, nagyobb „faliújságszerű” alkalmatosságokon gyerekek munkái láthatók. Szinte mindenütt évekig maradnak fenn az első osztály betűtanulásához használt abc táblák, amelyek kibővülnek évenként az aktuális, a különböző tankönyvkiadók tantárgyi ismereteket összegező egyenposztereivel, amelyek aztán függetlenül az évfolyamtól évekig fennmaradnak, a falak felső szintjén. Ebben különbséget a mennyiség, és az elrendezés esztétikus megoldása jelent. Természetesen vannak kivételek, főként a tanuláshoz használható aktualitás megjelenítésében, és a tanításközpontúság mellett az életkori jellemzőknek való megfelelés eszközeinek meglétében: játékok, könyvek, bábjátékok, stb.

Ahogy nő az életkor csökkennek a különböző készségfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységekhez szükséges eszközök, tárgyak. A felső tagozattól felfelé egyre szegényebb és szegényesebb a tantermi környezet. Ennek egyik oka lehet, hogy sok iskolában un. szaktantermi rendszer van, így a különböző tantárgyakhoz szükséges eszközök ott találhatók, elsősorban igaz ez a kísérletezést kívánó tantárgyaknál, fizika, kémia, gyakran a biológia, és a számítógép terem. Ahol az órák nagy részét tartják, az osztálytermekben szinte semmi jel nem mutat arra, hogy ott tanulnak, hogy fiatal, nagyon különböző témák iránt érdeklődő fiatalok élik mindennapjaik nagy részét. Szürke, padokkal teli, üres falak, amelyeken néha a legfontosabb szervezési információkat tartalmazó faliújság található. Kísérletek néha látszanak, de tanulásra inspiráló, érdeklődést felkeltő, információszerzésre sarkalló ritkán akad.