Legfontosabb a kizárólagosság megszüntetése, és sajátosságainak megfelelő alkalmazása. Tehát csak ott és akkor használható eredményesen, ha

• a  feldolgozott tartalom és az időtartam azonos, de nem szorítanak az azonos célok, nem kap szerepet az azonos ütem,
• a  pedagógus folyamatosan meggyőződik az elsajátítás szintjéről, és ehhez alkalmazkodva tervezi a további lépéseket.
•  a téma, a feldolgozott tartalom a tanulók érdeklődésének megfelelő, és fenntartható a figyelem.
• Elsősorban akkor, ott és úgy, ahogy a feldolgozandó tananyag, a tanulók sajátosságainak és azokhoz kapcsolódó céloknak is egyaránt megfelel.

A frontális osztálymunka legismertebb variációi

Induktív  ismeretfeldolgozás /MÓDSZER

Ez a hagyományos modell sok esetben szükséges, pl. olyan egységeknél, ahol nincs a tanulóknak annyi előzetes ismeretük, amelyek birtokában önálló munkával vagy csoportmunkával a lényegkiemelést, az összefüggéseket, a törvényszerűségeket fel tudnák tárni.

Olyan anyagrészeknél azonban, ahol a korábbi ismeretekre építhetünk, az anyag szerkezete, a tankönyv, a munkafüzet inspirál az önálló tanulói munkára, a csoportfeldolgozásra, ott az induktív modellt nem tekinthetjük korszerűnek.

Az osztálymunka keretében az új ismeret feldolgozása során taníthatjuk meg tanítványainkat lényegkiemelésre, összehasonlításra, összefüggések feltárására, a részek egységbe foglalására stb., amely alapját képezi az önálló, illetve a csoportmunkának. A gondolkodási készségeket alakítjuk, formáljuk, az aktivitást, az érdeklődést fokozzuk a problémamegoldó ismeretfeldolgozással

Fontos az érdeklődés biztosítása, majd a hagyományos algoritmus alapján építkezni.( tényanyag, részenkénti elemzés, fogalomalkotás, általánosítás, rögzítés) Eredményessé a megértés ellenőrzése  teszi, amely visszajelzés a pedagógusnak és a tanulóknak az elsajátítás szintjéről, hiányokról. A pedagógus pedig ezek alapján hoz döntéseket a továbblépés módjáról. A gyakorlatban előfordul az óra végi, de rendszerint elmarad a részenkénti ellenőrzés, pedig ez a kulcsa a tanulók egyéni és a pedagógus által kitűzött célok elérésének. Az okot rendszerint a szűk  idő jelenti, pedig a kulcsfogalmak, lényeges jegyek megértésnek egyszerű, gyors kontrolljával az idő szorítása ellenére is meg lehet és meg is kell tenni az ismeretlyukak kialakulásának megelőzése érdekében.

Probléma alapú ismeretfeldolgozás

Kiindulás olyan probléma, amelyet a tanulóknak, előzetes ismereteikre támaszkodva kell megoldaniuk, megválaszolniuk. A problémák lehetnek a tanulók életében fellelhetők, valóságosak, életszerűek vagy a pedagógiai célok érdekében  mesterségesen kreáltak.

 Megteremthetjük a problémahelyzetet kérdések, olyan feladatok segítségével, amelyek új, kiegészítő ismereteket is tartalmaznak, amelyek segítik a problémamegoldást.  A válaszokat közösen, együtt gondolkodva találják meg, a pedagógus segítségével.

A jól megfogalmazott probléma érdeklődést, kíváncsiságot kelt, mely növeli a tanulási motivációt. Fejleszti a meglévő ismeretek alkalmazását, elemző, szintetizáló gondolkodást, lényegkiemelést, konstruktivitást, eredeti gondolatokat vált ki, és nem utolsó sorban a tanulók megismerik egymás megközelítési módjait, gondolkodását,stb.

A problémamegoldás igényelheti az egész órát, vagy , csak egy részét.

Cselekvésre, tevékenységre épülő ismeretfeldolgozás

Ez a legkorszerűbb, és a legjelentősebb módszerek közé tartozik, fontos ismeretfeldolgozási forma. A frontális munkában a tevékenykedtetést a pedagógus vezeti, segítve a gyerekek munkáját.. A lényege, hogy minél több ismerethez jussanak a tanulók, közben fejlesztve az önállóságukat.

A cselekvéses, tevékenykedtető ismeretszerzésnél frontális módszerekkel elsősorban a cselekvéssor bemutatása, eszközökkel való ismerkedés, algoritmizálás történik Csak ott és csak akkor célszerű frontálisan irányítani, ahol és ameddig a tanulóknak szüksége van ahhoz, hogy önállóan folytathassák a tevékenységet.

Alkalmazó jellegű (deduktív) ismeretfeldolgozás

Az alkalmazó jellegű (deduktív) ismeretfeldolgozás olyan változat, amely az új fogalomra, jelenségekre, szabályra a már meglevő ismeretek alapján, azok felidézésével és alkalmazásával következtet. Igen egyszerűnek tűnik az ismeretfeldolgozásnak ez a módja, de terjedésének mégis határt szab az a körülmény, hogy ez az eljárás sokkal fáradságosabb, mint a tananyag egyszerű tanári magyarázata. A tapasztalat az, hogy a frontális osztálymunkában az induktív jellegű ismeretfeldolgozások vannak túlsúlyban. Ez bizonyos anyagrészeknél (új fogalmak, folyamatok, jelenségek, összefüggések feltárása esetén) szükségszerű, de vannak olyan témák, amelyeknél a gondolkodás fejlesztése szempontjából a deduktív jellegű megoldások részarányának növelése lenne kívánatos. Olyan helyzetekben is, amikor korábban induktíve megszerzett fogalmakat hasznosíthatunk az ismeretszerzés fázisaiban.

Az új ismeret feldolgozásánál említett modelljeivel természetesen nem meríthettük ki az új ismeret közvetítésére szánt órák lehetőségeit. Egyéb lehetőségek is vannak, amelyek biztosítják a tanulói önállóságot, a gondolkodási tevékenység eltérő szintjeit és intenzitását, s befolyásolják a tanítási órák felépítését, módszereit.

IKT eszközök a frontális órákon

Prezentációk

Egyre gyakrabban használt eszköz, a PowerPoint.  A jól megcsinált, látványos prezentációk sokban segíthetik a frontális órát és ebben az IKT eszközök nagy segítségünkre lehetnek. A prezentációk nagy előnye, hogy azokat megoszthatjuk a diákokkal, akár az óra után, vagy az előtt is. Még hasznosabb, ha nem prezentációt osztjuk meg, hanem azt jegyzetelésre alkalmas formában tesszük közzé. A kifordított osztályterem (angolul flipped classroom) koncepciójában, megfordul a házi feladat és a tanóra szerepe. A tanár (képernyő)videón felteszi a tényanyagot, amit el kell sajátítania a diákoknak (otthon!), ennek alapján az órára már kérdésekkel jönnek. Így otthon előre megismerkednek azzal, amit úgyis odaadnánk nekik a prezentáción (pl. évszámok, vagy a tankönyv információi), így  az órán foglalkozhatunk a tananyag elmélyítésével, a nehezebb kérdések boncolgatásával, kísérletezhetünk, vagy éppen tervezhetünk egy projektet.

Ez a szemlélet kiemeli a frontális oktatást a tanórából, illetve más perspektívából tekint rá.

Interaktív táblák

Az interaktív tábla egy számítógéphez kötött nagy érintőképernyős kivetítő Az interaktív táblák sok mindenre jók,bizonyos dolgokra nem. Akkor tudjuk igazán hasznosítani ha tisztában vagyunk az előnyeivel, és korlátaival is.

Jellemző, hogy , az interaktivitás nem a diákok és a tábla között, hanem a tanár és a tábla között tud megvalósulni. Magától az interaktív táblától nem lesz interaktívabb az oktatás, legfeljebb látványosabb.

Természetesen ki lehet használni az interaktív táblát, és segíthetjük vele a pármunkát, vagy éppen csoportmunkát, de itt is a nagy felületű színes kivetítő lesz a társunk, szemléltethetünk mindenfélét.

Valódi interakcióra az interaktív táblák a visszajelző rendszerekkel lehetnek képesek, hiszen ott azonnal kérhetünk bármiről visszajelzést, és lehetőségük nyílik a diákoknak arra, hogy beleszóljanak az órába – és nem csak egyesével.

Mindezek mellett az interaktív tábla használata lehetővé teszi, hogy a frontális óra jobban alkalmazkodjon a tanulók igényeihez. Míg az előre elkészített prezentáció alapján a tanulóknak az előre megadott gondolatmenetet előre meghatározott menetben kell követniük. Ezzel szemben, ha az interaktív táblán dolgozunk, akkor még az előre elkészített prezentációba is könnyen beleírhatunk, új lapot fűzhetünk, egyszóval alkalmazkodhatunk a diákok igényeihez

Forrás