Hatása a tanulókra
A tanítási folyamat eredményessége nagyrészt azon múlik, mennyire tud és képes a pedagógus az általa tanítottakhoz alkalmazkodni. Ha a frontális tanítás hagyományos módját használja, nőhetnek ugyan a tanulmányi eredmények, de kicsi az esély, hogy ezen túl a tanulókat meg is érintse személyiségüket, megtanítsa tanulni, és felkészítse azokkal a készségekkel, amelyekkel az egész életen át tartó tanulásra készek és alkalmasak lesznek.
- A hagyományosan szervezett frontális munka intellektuálisan sokirányúan fejlesztő lehet, elsősorban azon gyerekek számára, akik részt tudnak és akarnak venni az egységes oktatási folyamatban.
- A gondolatcserére, vitára, eszmecserére is épülő munkában érdekeltek, résztvevők, a tanáron kívül egymástól is sok mindent (tényeket, megközelítésmódokat stb.), sokfélét tanulhatnak. A vitaszituáció megalapozza a véleménynyilvánításhoz szükséges képességeket, és felkészít különböző szereplésekre, álláspontjaik kifejtésére, megvédésére.
- A társak előtt zajló megnyilatkozások, értékelések, konfliktusok, kommunikációs megnyilvánulások, események, történések erősen hathatnak azokra, akik arra éppen érzékenyek.
- A frontális osztálymunka alkalmas a közös gondolkodás, az adott témában kialakuló versenyszellem erősítésére.
- Képességfejlesztő hatása elsősorban a figyelemre, megfigyelésre, jegyzetkészítésre, lényegkiemelésre van.
- Ez a munkaforma inkább az individualisztikus attitűd kialakításának kedvez, mivel mindenki csak a saját előmenetelében érdekelt.
- A tanulók között nincs kapcsolat, így tanórán nincs lehetőség a szociális értékek közvetlen gyakorlására. Kialakul a gyerekek közötti polarizáció, ami egyes tanulók esetében peremre kerülést eredményez.
- A gyakori kudarcélmények elbizonytalanodáshoz, önértékelési problémákhoz vezethetnek, amelynek következménye az alacsony teljesítmény. Mindez kihat a gyerekek közti kapcsolatokra, ami kirekesztéshez, elmagányosodáshoz vezethet.
- Hatékonysága alacsony, mivel egyoldalú a kommunikáció. Egységes hatásrendszere miatt (azonos cél, tartalom, feladat, ütem, feldolgozási idő) kérdéses az egész osztályra kiterjedő fejlesztő hatása.
- Mivel az eredményesség nem egyenletes, a teljesítmények széttartóak, a gyerekek közötti polarizációnak negatív következményei lehetnek. Azok a tanulók, akik a tanárral azonos kulturális mintázatokkal rendelkeznek előnyt élveznek, azok akik nem, a szociálisan hátrányos helyzetűek, kulturális kisebbségek, részképességhiánnyal küzdők, kiugróan tehetségesek stb. eleve esélytelenné válnak. Nem tudnak a többivel együtt haladni, más tevékenységgel foglalkoznak.
A direkt tanítási módszereket túlsúlyban használó pedagógusoknak fel kellene ismerniük, hogy ezek korlátozottan alkalmasak a kritikus gondolkodáshoz, kreativitáshoz szükséges készségek, attitűdök fejlesztésére, valamint az interperszonális vagy az együttműködő tanulás ösztönzésére.
Az affektív (érzelmi, indulati), illetve magasabb szintű kognitív (megismerés, megismerési folyamatok) célkitűzések megértéséhez a tanulóknak szükséges lehet más stratégiákhoz társítható tanulásszervezési módszerekre is. Ha a pedagógus biztosítani akarja azt, hogy a tanulók elérjék a különböző dokumentumokban megjelölt nevelési és oktatási célokat, akkor többféle és különböző tanulásszervezési stratégiát is alkalmaznia kell.
|
Tapasztalta-e túlnyomórészt frontális munka fenti hatásait? |
