Irodalomjegyzék
Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes: Didaktika, A frontális munka Tankönyvkiadó Rt.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/ch14s02.html
Definiálja a a szervezési mód és munkaforma fogalmakat, majd részletesen tárgyalja valamennyit: a frontális munkát, a párban folyó tanulást, a csoportmunkát. Röviden ismerteti a frontális munka történeti előzményeit, a frontális munka jellemzőit, jelenlegi dominanciájának okait, hatását a folyamatban résztvevőkre.
Csirmaz Mátyás: Alternativitás vagy az oktatási rendszer hiányosságai? A szervezési módok, munkaformák iskolai – osztályrendszerű – használatának tükrében
A szerző áttekinti az alternatívnak mondott tanulásszervezési, vezetési eljárásokat, munkaformákat. Az elemzés alapján világossá válik, hogy mit értünk hagyományos és mit alternatív módszer alatt. Több szempontú gondolatsorral vezet végig a módszerek és munkaformákon,többek között a frontális tanulásszervezésen is, mely alapján tisztázódnak jellemzőik.
Fordított osztályterem - Flipped Learning http://walnutelearning.blogspot.hu/2015/01/forditott-osztalyterem-flipped-learning.html
Új, izgalmas, érdekes óratervezési mód. A hagyományos óraszervezésből és az ahhoz kapcsolódó otthoni feladatokból indul ki. Ezzel szembeállítja a fordított osztályterem módszert, melyet konkrét példákon és az azt alkalmazó tanárok tapasztalatainak bemutatásával illusztrál.
Egy nagyon izgalmas óratervezési módszer: Fordított osztályterem Hallottál már róla?
Tükrözött tanulásnak is nevezik azt a módszert, amelynek lényege, hogy a tananyaggal először otthon találkoznak a diákok. A tanórai időkeret aztán teljes egészében a megismert anyag analizálásával, szintetizálásával, értékelésével és kreatív alkalmazásával telik. Ismerteti az alkalmazás feltételeit, és kapcsolja a különböző más, online felületek elérhető információkat.
Dr. Farsang Andrea egyetemi docens SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Korszerű módszerek a földrajzoktatásban TÁMOP 4.1.208/1/B 2000005 Mentor(h)áló Projekt 2.altéma: A földrajzoktatás munkaformái, A munkaformák megválasztásának szempontjai
http://docplayer.hu/1855146-Korszeru-modszerek-a-foldrajzoktatasban.html#show_full_text
A földrajztanítás tartalmi feladatai, képességfejlesztési területeinek részletes bemutatása mellett, a munkaszervezés különböző módjait, többek között a frontális szervezést,a megválasztás szempontjait, majd a különböző módszerek földrajztanításban való alkalmazását mutatja be.
Fóti Péter: Poroszos-e a mai magyar iskolarendszer?2009 http://www.foti-peter.hu/porosz.html
A demokratikus iskola szemszögéből vizsgálja a rendszer keletkezését, elterjedésének, és sikerének okait, tanuláselméletének elemeit. Elemzi az osztályokra bontás és a fegyelem kérdését, a tanár szerepét, és a jelenlegi oktatási rendszer jellemzőit.
Frontális foglalkozás, vagy konstruktív tanulás? http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-9-12-evfolyam/komplett-oktatasi-kornyezet-epitesenek-elvei-modszerei/frontalis-foglalkozas-vagy-konstruktiv-tanulas
A SULINET tudásbázisában az informatika tananyaghoz kapcsolódóan található tanulmány a tudásváltás az ipari és a tudásalapú társadalom összehasonlítása alapján jut el a frontális tanulás meghaladásának szükségességéig, a 21.században szükséges tanuláskoncepcióig.
Gyertyánfy András: Frontális munka a történelemórán http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/gyertyanfy-andras-frontalis-munka-a-tortenelemoran-06-01-04/
Az írás azoknak a kritikáknak az elméleti hátterét vizsgálja meg, amelyek a történelemtanítási gyakorlatot jellemző frontális munkát illetik. Kimutatja, hogy míg a reformpedagógiák egészében helytelenítik ezt a munkaformát, a konstruktivista pedagógia az oktatási folyamat meghatározott szakaszában helyesli azt. A tanulmány szembenéz azzal a bírálattal is, mely szerint a történelemtanítás célja a nemzeti kánon indoktrinációja, és ezzel kapcsolatban bemutatja a multiperspektivitás követelményét.
Horváthné Zilahy Ágnes: Hatékony tanulás, Új Pedagógiai Szemle 2004 december http://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-ta-Horvathne-Hatekony.html
A pedagógia régi kérdése, hogy melyik tanulási-tanításszervezési módszer hatékony. A tanulmány áttekinti a frontális tanítástól a differenciálás különböző formáin át egészen az individualizált tanulásig terjedő tanulásszervezési módokat, és arra a megállapításra jut, hogy a maga helyén mindegyik módszer eredményezhet hatékony tanulást. Ennek feltétele a tanulók sajátosságainak, illetve a különböző tanítási célokhoz vezető utaknak az alapos ismerete.
„Kitörni a frontális tanítás rutinjából” Alma a fán – Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről c. kötetében (2010) 2011 szeptember 30. Kölöknet, http://www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/alternativ-oktatas/kitorni-a-frontalis-tanitas-rutinjabol/
A kötet letölthető: http://www.tpf.hu/szakmai-projektek/655/alma-a-fan
Tempus Közalapítvány Alma a fán interjúköteteiben - Párbeszédek a kompetenciafejlesztésről, 2010; Fókuszban a tanulás támogatása, 2012; A tanulás jövője, 2014 - az interjúk által megteremtett párbeszédek közérthető formában járják körül az oktatás világának aktuális kérdéseit, kapcsolódva a műhelymunkák fókusztémáihoz is. Az Alma a fán sorozat műhelyeit, előadásanyagait és kiadványait pedagógusoknak, szülőknek, iskola- és munkaközösség-vezetőknek és az oktatás különböző területén dolgozó szakembereknek egyaránt ajánljuk.
Németh András : A tanterem és berendezésének története In.:Iskolakultúra 2009/9
epa.oszk.hu/00000/00011/00063/.../iskolakultura_EPA00011_2002_09_017-028.pdf
A hetvenes évektől kezdődően számos olyan tudományos munka látott napvilágot, amely az iskola tágabb környezetének, belső szerveződésének történeti alakzataival, fejlődési trendjeivel, az iskolai külső és belső tér szervezésének szempontjaival és az abban visszatükröződő társadalmi igények kapcsolatával foglakozott.
A tanulmány végigvezet az osztályterem alakulásának, fejlődésének folyamatán, benne a frontális oktatás, és az ennek megfelelően kialakított osztályterem létrejöttével. (A modern európai iskola osztálytermének kialakulása
Vargáné Kiss Erika: Frontális osztálymunka: Amikor a tanár magyaráz... Kölöknet 2009 január 09. http://www.koloknet.hu/iskola/pedagogus/frontalis-osztalymunka-amikor-a-tanar-magyaraz/
Érdeklődő szülőként a legkülönfélébb impulzusok érnek, amikor gyermekünknek iskolát keresve, egy-egy nyílt órára ellátogatunk. S az értékeléshez jobbára csak homályos intuícióink vannak; bizony, nehéz megfogalmazni, hogy mitől jó (és mitől nem) egy hagyományos, vagy éppen modern, alternatív módszerekkel vezetett óra. A tudatos értékeléshez érdemes mélyebben megismerkedni a különböző tanítási stratégiák lehetőségeivel és veszélyeivel. Kezdjük mindjárt a legismertebbel, a frontális osztálymunkával.
Az előadás: nem hatékony, és unalmas is
http://www.nyest.hu/hirek/az-eloadas-nem-hatekony-es-unalmas-is
Most már kutatás is bizonyítja azt az intuitíve könnyen belátható tényt, hogy a frontális oktatás kevésbé hatékony, mint a diákoktól aktivitást váró. A cikk azzal foglalkozik, hogy miért érdemes a frontális osztálymunkát más, a tanulók aktivitását kiváltó módszerekkel felváltani.
Péter Gábor: A porosz iskola tévtanai In:Háromszék Független napilap Sepsiszentgyörgy 2016.10.06. http://www.3szek.ro/load/cikk/68695/a_porosz_iskola_tevtanai
A Közép- és Kelet-Európában mély gyökereket eresztett porosz (másképpen standard vagy mechanikus) tanuláselmélet diadalútja a XIX. század elején kezdődött, amikor Wilhelm von Humboldt (német kultuszminiszter, a róla elnevezett híres berlini egyetem megalapítója) meg akarta reformálni a szerinte rossz német iskolákat, és egyúttal rendet kívánt teremteni az oktatás területén. Ezeket a tanokat veszi sorra és elemzi a tanulmány.
Takács Gáborné-Takács Gábor:Tizenhároméves tanulók deduktív és induktív gondolkodása, Új Pedagógiai Szemle 2000 június
http://ofi.hu/tudastar/tizenharom-eves-tanulok
Napjainkban az iskolai felmérések célja többnyire annak megállapítása, milyen mértékben sajátították el a tanulók a tantervi anyagot. A szerzők tágabb perspektívából szemlélve az iskolai oktatás eredményességét, az elsajátított ismereteknél fontosabbnak tartják az alkalmazás, felhasználás képességét. Azt vizsgálták, hogy az iskola milyen mértékben teljesíti feladatát az életre, a tanulók későbbi életvitele során felmerülő problémák megoldására való felkészítésben.
