Szeret anyu főzni? S ha igen, hogyan?

Az eredmény megnyugtató: a megkérdezettek (1000 fő) közül csak nem mindenki (92%) fakanalat ragad alkalmanként, a nők körében 100-ból 99-en, a férfiaknál 100-ból 85-en főznek a saját bevallásuk szerint. A fővárosiak kissé lustábbak a kérdésben, náluk alacsonyabb a főzési hajlandóság. A válaszolók csaknem fele főz együtt mással, érdekes módon a partnerrel együtt főzőcskézés után rögtön az anya/apa/anyós/após következik gyakoriságban, ami azért jó, mert így a generációk átadhatják egymásnak a tapasztalataikat, és ez ma már oda-vissza működik.

Akik főznek, azok részben azért teszik, mert tudják, hogy örömet szereznek vele a családnak, ugyanakkor ez egyfajta szükségszerűség is, mondjuk ki: kényszer. Talán ezért van így, hogy 10-ből 4 ember számára jelent élvezetet az ételkészítés. A hölgyek körében jelentősen nagyobb a szerepe a család ellátásának, míg a férfiakra sokkal inkább jellemző, hogy kikapcsolódásképpen ragadják magukhoz a lábasokat.

Sokak kedvét elveszi a főzéstől az, hogy sok időt vesz igénybe, s nincs is mindig a tarsolyukban egy ötlet arra, hogy mit készítsenek (nehéz ezt elképzelni akkor, amikor az internetről ömlik a vonatkozó információ), ráadásul sokan úgy vannak vele, hogy a gondolat, miszerint minden nap főzni kell, akadályt képez a megvalósítás felé vezető úton… A hölgyek esetében elsősorban az ez, az idő- és ötlet hiány a jellemző, míg a férfiaknál és a fiatalok körében a főzési tudás hiánya hozza magával az elutasítást.

A többség egyébként szeret újítani, különösen a hölgyek, az már más kérdés, hogy ebben értő közönségre találnak-e, mert a családfő általában a megszokások rabja, a gyerekek meg nagyon nehezen fogadják el az új ízeket. Mind a férfiak, mind a hölgyek esetében gyakori ellenérv az is, hogy nincs idejük és/vagy affinitásuk ahhoz, hogy kísérletezgessenek…

A magyar ételek az emberek – különösen a falusiak - szerint elsősorban a fűszerezés tekintetében térnek el más nemzetek konyháitól. Érdekesség azonban, hogy 10-ből 1 férfi nem talál különbséget a magyar és más nemzetek ételei között. (Ebből arra is következtethetünk, hogy hölgyek jobban érzékelik az eltéréseket.) Meglepő, hogy Magyarországon a hagyományos magyar konyha mellett elsősorban az olasz konyha ízei remekelnek, sorban következik a görög és az ázsiai.

A könnyített műfajban 10-ből 9 ember legalább alkalmanként bevet valamilyen félkész terméket a főzéshez. A fiatalabbak és a keleti régióban élők különösen szívesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Hétvégén a megkérdezettek többsége másképpen főz, s noha szívesen étkeznének otthon, 81%-uk az időhiány és/vagy a távolság miatt nem tudja ezt megtenni, pedig nagyon sokan kiemelték, hogy az otthoni étkezés legfőbb előnye az, hogy tudja az ember, miből készül, amit megeszik… Egyébként érzékelhető, hogy ott motoszkál az emberek fejében: szeretnének egészségesebben táplálkozni, ami jelenleg elsősorban az elfogyasztott ételek alapanyagának, összetételének a javítását jelenti.

Mautner vs. Széll

 

Mautner Zsófia és Széll Tamás gigaplakátjaival tele van a város. Mára már kiderült, hogy nem egy újabb televíziós főzőshow készülődik, hanem az egyik diszkont áruházlánc csapott bele a lecsóba. A cég az otthon főzés forradalmasítását és népszerűsítését tűzte ki célul, fő üzenete, hogy otthon főzni kedvező áron, kényelmesen, gyorsan is lehet, amihez most mindenki által elérhető, profi segítséget nyújt. Ehhez keresték meg a két gasztrosztárt: a blogger-műsorvezetőt és az Onyx Michelin-csillagos séfjét, hogy a lidlkonyha.hu weboldalon minden héten egy-egy új receptet mutassanak be, de úgy, hogy a két séf ugyanazokat az alapanyagokat kapja kiindulásnak. Számos praktikus tanáccsal, videóval szolgál majd ez az új receptoldal, mindemellett szavazni is lehet a párbajozókra. A sajtóbemutató kóstolóján nálunk Mautner Zsófia már vezet eggyel –és egy céklapürés-gránátalmamagos-(konfitált) kacsával Széll Tamás lilakáposztás-hagymás kacsája előtt… (A fent idézett kutatás is az áruházlánc megbízásából készült.)