VAKÁCIÓ!
Véget ért a tanév, felszabadult diákok lépdelnek kifelé az iskolákból. Ám a kisebbek szüleinek főhet a fejük: hová tegyék a gyereket a nyáron? Valóban nem egyszerű feladat 54 munkanapra felügyeletet biztosítani...
Nyilván minden anyukának és apukának van valamennyi szabadsága, amelyet nagyrészt a gyerekével tölt. A szerencséseknek ott vannak a nagyszülők és más rokonok, akik biztosan elvállalnak egy-egy hetet. És ha a családi költségvetés megengedi, táborba is elmehet a gyerek.
Nagyon ideális esetnek tűnik az, ha a családnak akár egy hosszabb közös nyaralás is belefér a nyári szünetbe. Pénztárcától, szabadság mennyiségétől, igényektől függően kutatják a lehetőségeket. Mindenkinek van a fejében elképzelés arról, mit is vár a közös nyaralástól. Néha ezek az elképzelések irreálisak. Mindent most szeretnének pótolni, amire egész évben nem jutott idő: a gyerekek nevelését, a házastársi kapcsolat megújítását vagy rendbehozását. Túl sokat várnak el a helyzettől és egymástól a családtagok, s gyakran pont ez az akadálya annak, hogy jól érezhessék magukat együtt. Mivel érdemes tisztában lennünk ahhoz, hogy öröm legyen a nyaralás? Olvassák el egy családterapeuta gondolatait!
A nyár sok lehetőséget tartogat az élményszerzésre, a töltekezésre és a változásra szülőnek és gyereknek egyaránt. Az egymástól külön töltött idő nagy lehetőség mindenkinek. A gyerekek próbálgathatják az önállóságukat, a szülők pedig előtérbe helyezhetik, felfrissíthetik, megerősíthetik párkapcsolatukat, ami azután szülőként is a javukra válik.
Külön a gyerektől
honvágy
A nyári tábor alatt bizony előfordulhatnak könnyes hangú telefonbeszélgetések, amikor a szülők tanácstalanul állnak a készülék mellett, az azonnali indulás vagy a maradás között dilemmázva. Részletesen erről itt olvashatnak.
Amikor a gyerek a kortársaival megy táborozni, a szülők is lehetőséget kapnak, hogy egy kis időre egymás felé fordulhassanak, több időt tölthessenek egymással, vagy egyéni kedvteléseiknek hódolhassanak; szabadabban, lazábban élvezhessék a napjaikat. De mi van akkor, ha a szülők nem tudnak mit kezdeni a felszabadult idejükkel a kiüresedett házban? Néhány csapdahelyezetről itt olvashat, amelyeket érdemes elkerülnie!
Ha elég érettnek tartjuk gyermekünket arra, hogy egyedül induljon útnak, és ha a gyerek is szívesen tart kortársaival, nagyon sok örömet, élményt és fejlődési lehetőséget tartogathat a nyár. Néha pár hét külön töltött idő után is nagy változásra csodálkozhatunk rá, mind gyermekünk fizikai, mind lelki fejlődésében. Szülőként mi is hozzájárulhatunk, hogy az önálló nyaralás jól sikerüljön, és csemeténk kellemes élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodjon. A teljes cikk itt olvasható.
Ha a családi költségvetés szűkös, vagy nem szívesen engedjük el hosszabb időre a gyereket, a napközis tábor egyszerű lehetőségnek tűnik, hiszen ilyenkor nem kell hetekre előre mosni, a honvággyal és saját szorongásunkkal küzdeni. A gyerek reggel elmegy, délután hazajön, napközben pedig remekül tölti az időt. Valóban remekül? Azért erről nem árt előre meggyőződni. A kétféle – önkormányzati, illetve más szervezésű – táboroztatás más előnyökkel kecsegtet, és más kockázatokat rejt magában. Mi alapján válasszunk?
És amikor már nem jut sem program, sem felügyelet
Nincs az a vastag pénztárca és izgalmas programkínálat, ami lehetővé tenné az egész nyár betáblázását. Ilyenkor jön jól egy nagyszülő, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nagyszülők is dolgoznak még, az ő szabadidejük sem végtelen, vagy nem szeretnék azt kizárólag unokázással tölteni. Megfontolandó gondolatok, ha úgy alakul, hogy gyermekünket egyedül kell hagynunk otthon.
Minél hosszabb, annál rosszabb?
Bár a nyár valóban sok inspiráló, fejlesztő lehetőséget kínál a gyerekeknek, ám ezek egyrészt pénzbe kerülnek, másrészt nem minden szülő tulajdonít jelentőséget a hasznos nyári elfoglaltságoknak. A nem kötelező jellegű nyári táborok ezért éppen hogy mélyítik a különbségeket. Egy atlantai felmérés szerint azok a tanulók, akik részt vettek ezekben a nyári programokban, szignifikánsan jobban teljesítettek a tanév elején.
Vajon hogyan érint ez minket itt Magyarországon? Azt sajnos jól tudjuk a magyar és nemzetközi tanulói teljesítménymérési adatokból, hogy a magyar iskolák a nagymértékű szelektivitás miatt nem teljesítenek jól a hátránykiegyenlítés, felzárkóztatás terén. A nyári szünet hatásáról viszont nincsenek adataink. Ugyanakkor joggal feltételezhetjük, hogy az egyenlőtlenségek nyáron is újratermelődnek.
A hosszú nyári szünet valószínűleg nálunk is a jobb módúaknak kedvez, akiknek ugyan szintén okoz anyagi és szervezési nehézségeket a nyár megszervezése, de mégis csak megoldják valahogy a nyarat, és ezáltal gyermekeik az iskolán kívül is sokat fejlődnek, ellentétben a szegényebb vagy hátrányosabb helyzetű családokkal. A teljes cikk itt olvasható.
rövidebb nyári szünetet?
A nyári szünet hosszának csökkentése évről évre felmerül hazánkban. Tavaly például Pokorni Zoltán, a Fidesz korábbi oktatási minisztere állt elő azzal, hogy meg kellene fontolni, ne legyen-e rövidebb a vakáció. Pokorni szavaiból azonban az derült ki, hogy az ő elképzelései szerint a tanítás nyáron tovább tarthatna, cserébe az évközi szünetek megnyúlhatnának. Ezt szülői szrevezetek azért ellenezték, mert úgy látták, hogy összességében ugyanannyi idő lenne az, amikor a gyermekek felügyelete megoldatlan, mindegy, hogy ez nyáron vagy télen van-e.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár idén először azt nyilatkozta, hogy az általános iskolák esetében meg lehetne fontolni a nyári szünet rövidítését, nemrég azonban a helyettese kérdésre azt válaszolta, hogy Magyarország kulturális hagyományainak és éghajlati viszonyainak ez a hosszúságú szünidő a megfelelő, nem is tervezik, hogy változtatnak rajta. Szerinte aki próbált már június közepén órát tartani egy egész osztálynak, az tudja, miről beszél. Nem csoda, hogy már a suméroknál is hasonló időtartamú volt az iskolai szünet – tette hozzá.
Magyarországon jelenleg 37 tanítási hét van, ehhez képest például Németországban 40, Hollandiában 41.
