Bensőséges Karácsonyt kívánunk!
Nincs még egy olyan ünnep a világon, amely érzelmileg ennyire megmozgatná az embereket, mint a Karácsony. Szinte hasonló elképzeléseink, elvárásaink vannak a Karácsonnyal kapcsolatban, mint amit a reklámokban látunk. Esik a hó, csillog-villog minden, gyönyörű, feldíszített, hangulatos lakásban a mosolygós családtagok békésen állják körbe a fát, és boldogan bontogatják hatalmas ajándékaikat.
A valóság azonban ritkán alakul a megálmodott forgatókönyv szerint. Először is: nem esik a hó. Nem is tudom, mikor volt utoljára fehér karácsonyunk. Másodszor: sokan élnek szerény, nem reklámba illő körülmények között. Van, akinek otthona sincs. Sok családban ajándékra, ünnepi vacsorára is nehéz előteremteni az anyagi keretet.
A legfájóbb azonban, ha magányban telik az ünnep. Nincsenek családtagok, vagy egyáltalán nem olyan békések és boldogok, mint ahogy az illene az ünnep emelkedettségéhez.
Bár tudjuk, hogy a reklám csak reklám, mégis, minél nagyobb a távolság az ideális kép és a valóság között, annál inkább kíséri a Karácsonyt szorongás. Akarva-akaratlanul is számvetést készítünk az életünkkel kapcsolatban. Hol tartunk, mit értünk el egzisztenciálisan és a magánéletben. Ha nem kedvező ez a mérleg, leértékeljük, hibáztatjuk magunkat vagy egymást, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, nő a feszültség. Ez is hozzájárul az ünneppel kapcsolatos félelmek kialakulásához.
Pedig nagyon is szükség van az ünnepekre! Ilyenkor ki tudunk lépni a napi rutinból, másként történik valami a megszokott helyett. De ez a kilépés sokféleképpen történhet. Mindenki megtalálhatja magának, vagy családjával közösen a lehetőségei(k)hez, szokásai(k)hoz legközelebb álló ünnepi forgatókönyvet, amelyben jól érzi(k) magát-magukat. Amiben nincs kényszer vagy túlzott elvárás.
Lehet az ünnep átélése ugyanolyan különböző, amennyire különbözőek mi magunk vagyunk. A családdal közösen kitalált ünnepi forgatókönyv évről-évre alakulhat, vagy ha jól bevált, hagyománnyá is válhat. Akárhogy is, ezek a forgatókönyvek mindenképpen erősítik a családi identitás kialakulását. Mi egy olyan család vagyunk, ahol karácsonykor ezt és ezt szoktuk csinálni…
Vannak olyan családok, párok, emberek, akik karácsony éjjel kirándulnak, tüzet gyújtanak. Vannak, akik egyedülállóként meghívják hasonló élethelyzetben levő barátaikat, mások kifejezetten csöndesen, befelé figyelve szeretik tölteni az ünnepeket, vallási vonatkozásait átélve és gyakorolva. Néhányan védik a szűk családi kör kereteit, a rokonok-barátok látogatását a két ünnep közé halasztják. Sokan terveznek házon kívüli programot az ünnepek alatt - kirándulást, színházat, kiállítást -, ami közös élmény ugyan, de oldja az összezártság nehézségeit, ahol ez kihívást jelenthet.
A karácsony lehetőséget teremthet az elvonulásra is. Ilyenkor lehet bekuckózva egy jó könyvet olvasni, vagy napközben pihenni, akár szundikálni, amire a hétköznapokban ritkán van alkalom. Ne akarjunk mindig, mindent együtt csinálni, még ilyenkor sem! Adjunk egymásnak lehetőséget az eltérő igények kimondására, megvalósítására, arra, hogy mindannyian elvárások nélkül, felszabadultan élvezzük az ünnep napjait.
Pontosan így teremtődhet meg leginkább az a bensőséges és felemelő hangulat, harmónia lelkünkben, és így a környezetünkben is - akár szerényebb körülmények és jelképes ajándékok mellett is -, ami a Karácsony legfőbb értéke.
Ehhez kívánok mindenkinek boldog Karácsonyt!
