Szükség van-e a nyári tanulásra?
Miért is kellene a vakációban tanulni? – kérdezik a gyerekek. Miért ne lehetne a vakáció idején is tanulni? – kérdezik a szülők. Aki javítóvizsgára készül, annak természetes, hogy tanulnia kell a nyári szünidőben. Ilyenkor sem mindegy azonban, hogy mit, mikor és hogyan. És a többiek? A szülők különféle módon gondolkodnak a szünidei tanulásról, egy azonban biztos: a kiskamasz általában szeretné élvezni a nyár örömeit, az iskolai kötöttségektől mentes szünidőt.
A gyermekpszichológusok többsége szerint tilos nyáron az iskolai tananyaggal foglalkozni, de ez csak a pedagógiai, pszichológiai tankönyvekben szereplő gyerekekre vonatkozik. A valóságban minden család a saját értékrendjének, illetve a kényszerítő körülményeknek igyekszik megfelelni akkor, amikor a gyerek kezébe nyáron is tankönyvet ad.
Felkészülés a javítóvizsgára
Annak a gyereknek, aki nem teljesítette a követelményeket, és megbukott, bizony mindenképpen tanulnia kell a vakációban: készülnie a javítóvizsgá(k)ra. (Jó, ha már most tudjuk: a jövő évtől hatályos jogszabályok szerint akár tíz tantárgyból is.)
Az ilyen helyzetbe kerülő szülőknek el kell azonban dönteniük, hogy mikor, mennyit és kitől tanuljon a gyermek.
Ha egy mód van rá, ne a szülő készítse fel a gyerekét. Ő, ha teheti, maradjon meg eredeti szerepénél: támogassa, segítse fiát-lányát abban, hogy pótolhassa az elmulasztottakat. Különben a magántanár sem jelent minden esetben megoldást. A tapasztalatok szerint az ő belefektetett energiája és a kifizetett összeg messze nem áll arányban a nyári tanulás hatékonyságával. Lehet, hogy gyermekünk ott ül a meghatározott időszakban, és még mintha figyelne is, de amint vége a foglalkozásnak, máris más jár az eszében, és ez így természetes.
Gyakorlást igénylő és „tanulós” tantárgyak
Nem mindegy, hogy melyik tantárgyból kell készülni.
Egyes tantárgyaknál – matematika, fizika, kémia, nyelvtan, stb. – a tananyag megértése és a gyakorlás csak együttesen hozhat eredményt. Ezeknél bizony végig kell tanulni a nyarat. Az úgynevezett „tanulós” tárgyaknál – irodalom, történelem, földrajz, stb. – viszont célravezetőbb rövidebb ideig, akkor azonban intenzíven készülni, és a rövid- és középtávú emlékezetre számítani.
Minél több tantárgyból pótvizsgázik a gyerek, annál kisebb mennyiségű tananyag elsajátítását tűzze ki célul. Az iskolák helyi tanterve tartalmazza azokat a minimális elvárásokat, amelyeknek teljesítése mindenképpen szükséges a következő évfolyamba lépéshez.
A pótvizsgán természetesen nem csak elégségest lehet kapni. Akadnak olyan diákok, akik a tanév során elmulasztották a tanulást, de a szünidőben akár egy hónap alatt könnyedén felkészülnek, és a javítóvizsgán közepes vagy jó eredményt érnek el.
Mit lehet tanulni a vakáció idején?
„Egy kis gyakorlás nem árt – nyáron sem.” „Legalább átismétli az anyagot.” „Nem felejt annyit.” „Fel kell készülnie az új tanévre, az új iskolára stb.” „Felső tagozatos lesz.” „Úgyis rengeteg ideje van, legalább nem fog unatkozni.” - Ilyen és ehhez hasonló szülői válaszokat hallhatunk, ha arról érdeklődik az ember, miért lehet szükség a nyári tanulásra.
Minden szülőnek tudnia kellene, hogy a nyár a feldolgozás és a felejtés időszaka. Ilyenkor nő, nyúlik, fejlődik a gyermek teste, és a kiskamaszok még igénylik a sok mozgást, de 12-13 éves kortól már egyre gyakrabban „punnyad” - vagyis az ágyon hever üveges szemmel, órákon át a rendetlenség közepén, esetleg fülhallgatóval, rosszabb esetben hangfallal -, ami kellőképpen borzolja az idegeinket. Nyáron az agyra is ráfér egy kis relaxálás, de ez nem jelenti azt, hogy a működése leáll, azt viszont igen, hogy a rendszeres iskolai tanulásra nincs szüksége.
Ilyenkor valami egészen mást „tanuljon”. Kerékpározással, úszással, deszkázással vagy főzéssel, kézműveskedéssel, barkácsolással, a kerékpárja megbütykölésével ügyesedik, fejlődik a gyerek kézügyessége, gyakorlati érzéke. A vakáció idején alkalma nyílik arra is, hogy más, számára idegen közösségekben, például a nyári táborban gyakorolja a társas viselkedést. És ott van még az olvasás is, amelynél hasznosabb és szórakoztatóbb „tanulás” nem létezik.
Hagyjuk, hogy élvezze a nyár örömeit!
A vakáció alatt, főleg a vége felé sok családban előkerülnek a füzetek, foglalkoztató könyvek. A kisebbek hamarabb megunják a semmittevést egy hosszabb esős vagy nagyon meleg időszakban, és akár maguktól is előveszik a tanszereket, esetleg ők maguk kérik, hogy most egy kicsit gyakoroljunk. Ilyenkor azonban ez játéknak minősül, amit egészen addig fognak örömmel végezni, amíg valami érdekesebb elfoglaltság nem tereli másfelé a figyelmüket.
Azokban a családokban, ahol a teljesítmény fontos, a hétvégén vagy a tanítási szünet idején is gyakorolnak, tanulnak a gyerekek. Ők ezt szokták meg. Nem biztos, hogy számukra terhet jelent, ha nyáron is „edzik” az agyukat. Úgy nevelkednek, mint az élsportolók, akik számára a mindennapos futás vagy úszás természetes része az életüknek.
A (nem létező) átlagos kiskamasz azonban szeretné élvezni a nyár örömeit, az iskolai kötöttségektől mentes szünidőt.
Ha a szülő mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a gyereke - akarata ellenére - nyáron is tanuljon, gondolja el, hogy neki magának vajon lenne-e kedve szabadsága idején egy-két órát a munkahelyén tölteni, csupán azért, hogy ne unatkozzon! Nem valószínű, hogy ennek az ötletnek felnőtt-körökben túl sok vevője akadna.....
Szerencsére még előttünk a július-augusztus, még csak most kezdődött a nyár, a vakáció. Ha nem okvetlenül szükséges, ne vegyük el ezt a gondtalan időszakot a gyerekeinktől!
