Őrizzük meg a nyaralás jó hatását!
A nyár, a szabadság magában hordja a kikapcsolódás, feltöltődés lehetőségét, ugyanakkor azokat a veszélyeket is, amelyek a kényszerű együttlét, átgondolatlan, felkészületlen, vagy túlszervezett vakáció okozhat. Az utóbbi leginkább akkor fordulhat elő, ha a családi-, párkapcsolatok sérülékenyek, nincs meg a harmónia, rendszeresen megjelenik a feszültség az együtt töltött időben, gyakran robban az időzített bomba a nyaralás összezárt szituációiban.
Azoknak, akik örömmel indulnak közös kikapcsolódásra, akár külföldre, vagy belföldre, és el tudják engedni mindennapi gondjaikat, sok új élményt, érzést, megújulást hozhat a nyár. Egy jól sikerült nyaralás során testileg, lelkileg kicserélődhetünk, látványos lehet a változás.
„Most egy darabig fát vághatnak a hátamon”- hangzott el nemrég egy ismerősömtől, aki nemrég tért vissza a szabadságáról. Valóban ragyogott, egész lénye nyugalmat és elégedettséget, élénkséget sugárzott. Milyen kár, hogy a hétköznapok kinél lassabban, kinél gyorsabban hatástalanítják a kikapcsolódás jótékony hatását.
Mit lehet tenni azért, hogy minél tovább sikerüljön megtartani a megszerzett nyugalmat, a változatosság lehetőségét?
A jó nyaralás attól pihentet, hogy megszakadnak a hétköznapi rutinok, más életritmusban élünk, más tevékenységeket végzünk más helyszíneken, új oldalunkról ismerhetjük meg magunkat és egymást. Nyitottabbá válunk, engedjük hatni a jó dolgokat, lelkünk is felkészül az új élmények befogadására. A legjobb regenerálódást az biztosíthatja, ha legalább két-három hétig el tudjuk felejteni, el tudunk távolodni a munka világától. Szabadságunk végének közeledtével azonban végiggondolhatjuk, hogyan lehetne átszervezni pár dolgot, hogy hatékonyabbak legyünk, mégis több idő jusson kikapcsolódásra, regenerálódásra.
Hazatérve mintha többé nem tartanánk magunkat alkalmasnak a változásra. Visszazökkenünk a mindennapok egyhangú biztonságába, lekopik a nyári színünk, és vele együtt elhalványodnak az élményeink.
Pedig szükségünk van rendszeres megújulásra, kikapcsolódásra. Meg kell szakítani időnként a napi rutint, különben kimerül a szervezetünk, elfásul a lelkünk. Az évszakok más-más lehetőséget nyújtanak. Ősszel, tavasszal is lehet szervezni hétvégi kirándulásokat, kerékpározni, futni, úszni. Beindul a színházi élet, moziba, koncertekre, kiállításokra lehet járni kinek-kinek érdeklődése és lehetőségei szerint. Felértékelődnek a kellemes baráti találkozók, társasjátékok, kártyacsaták.
Ezek is közös ötletelést, egymás igényeire való figyelmet igényelnek, akár a jól megtervezett nyaralás. Sokat segít lelkünk karbantartásában, ha előre kitűzünk, megszervezünk programokat, amire érdemes várni. Egy-két ilyen biztos pont segíthet elviselni a mindennapok egyhangúságát!
Sokszor egy jó könyv is alkalmas arra, hogy várjuk az est nyugalmát, amikor kényelmesen elnyújtózhatunk a kanapén és átadhatjuk magunkat a választott történetnek. Ne engedjük, hogy napjaink monoton változatlanságban, öröm nélkül teljenek. Otthon maradva is strukturálhatja életünket számtalan ötlet. Adjunk lehetőséget magunknak az átmenetre, akár szabadság után, akár a napi munka után hazatéréskor. Lehet szertartása a hazatérésnek is, amikor leülünk egy teára, megállunk, időt adva egymásnak az „átszelepelésre.”
Ennek az időnek a tiszteletben tartására érdekes módon már nagyon kicsi kortól a gyerekek is képesek. Főleg akkor, ha tudják: egy kis szusszanás után rajtuk a sor, számukra is van időnk lefekvésig.
Nyaralás alkalmával gyakran jobban együtt vagyunk, jobban figyelünk egymásra. Ezt megtehetjük télen is, otthon is: közös zenehallgatással, egymásnak váltakozó felolvasással, közös főzéssel, hangulatos esti vacsorákkal. A beszélgetések ne merüljenek ki a „mi történt az iskolában, a munkahelyen, és kihoztad a szennyesedet a szobádból?” témában.
A hétköznapok, a munkába járás monoton dolog, még akkor is, ha szeretjük a hivatásunkat, ha inspirál a feladat, ha kreatív, és örömünket leljük benne. A munkamánia pótcselekvés, és pont a munka eredményessége ellen hat. Akár munkaerőként, akár szülőként akkor leszünk jobbak és értékesebbek, ha egész évben megtaláljuk a lehetőséget a változatosságra, a lazulásra, arra hogy gyakran tegyük pont azt, amit szeretnénk.
Téli estéken pedig jó elővenni, nézegetni a nyári fotókat, közös vetítéseket rendezni, feleleveníteni az élményeket, megidézni a nyár hangulatát.
