„A kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztése egyértelműen lehetséges bármilyen szaktantárgy normál tanórai keretében”

Kettős célja volt az OECD projektnek, amelyben 11 ország vett részt:

• egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a pedagógusok kezébe
• másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be

A nemzetközi kutatás Magyarországon végzett felmérés két fordulójában mintegy 9 település 16 iskolájában 838 általános iskola alsó tagozatos és 817 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg. A program magyar résztvevője a Kreatív Partnerség Magyarország program volt, a T-Tudok oktatáskutató intézmény fejlesztési programja. A nemzetközi projektben való részvételt a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatási Hivatal is támogatta.

Amik leginkább hiányoznak a mai munkavállalókból

A kreativitás és kritikai gondolkodás kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert több kutatás is bizonyította (például Világgazdasági Fórum), hogy a gazdasági versenyképesség fő motorjai éppen ezek a területek, viszont a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból.

Mérés mellett fejlesztés is zajlott

Ez az első olyan OECD CERI projekt, amelyben az OECD nem pusztán mérést és értékelést, hanem fejlesztést is végzett. Így létrejött:

• egy olyan módszertani programcsomag, ami segíti a pedagógusokat a kreativitás fejlesztésében
• létrejött egy applikáció, amely képessé teszi a pedagógust arra, hogy kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztő tevékenységét, valamint a tanulók ez irányú fejlődését folyamatosan monitorozhassa az osztálytermi munkája során

Magyarországon a pedagógiai keretrendszer fejlesztése mellett két tanévben (14 iskolában 780 alsó tagozatos és 754 felső tagozatos tanuló) bemeneti és kimeneti kérdőíves felmérésre is sor került a programban résztvevő Kreatív Partnerség programot alkalmazó és a keretrendszert is alkalmazó, valamint egyik eszközt sem alkalmazó kontroll iskolákban.

A magyarországi projekt esetén kiemelendő, hogy a kreativitás fejlesztése nagymértékben a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált. A magyar kreativitást fejlesztő program a mérési eredmények tükrében sikeresnek mondható.

A program eredményei

A KP Programot és/vagy a pedagógiai keretrendszert (rubric) használó iskolákban:

• az alsó tagozatos diákok körében szignifikánsan növekedtek a matematika pontszám eredmények a vizsgált időszakban a kontrollcsoporthoz képest
• ugyanígy szignifikáns változást érzékeltek a tanulók a tanári viselkedésben
• megnövekedtek a kiscsoportos, illetve a több jó megoldást is megengedő feladatok a matematika órákon
• a lányok esetében szignifikáns javulás volt tapasztalható a kreativitásra utaló több megoldás feltételezését igénylő ún. divergens feladatok megoldása esetében

Németh Szilvia, oktatáskutató, a program magyarországi koordinátora elmondta:

„A nemzetközi projekt egyértelműen megmutatta, hogy a kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztése egyértelműen lehetséges bármilyen szaktantárgy normál tanórai keretében. Ehhez arra van szükség, hogy ez a fejlesztési szempont folyamatosan képviselve legyen az óratervezésnél. Az ún. kreatív pedagógiai módszertan alkalmazása nagymértékben megtérül, hiszen bármilyen tantárgyról legyen is szó, a gyerekek érdeklődése megnő, és azok is örömüket lelik a munkában, akik korábban nem lelkesedtek az adott tantárgy tanulása vagy az iskola iránt. A programban résztvevő egyik tanuló visszajelzése szerint kiderült, hogy a tanulás is lehet izgalmas és kockázatos, nemcsak a videojáték”.

A Kreatív Partnerség Magyarország honlapja: https://kreativpartnerseg.hu/

Facebook oldala: https://www.facebook.com/kreativpartnerseg/

A projektről készült könyv és a keretrendszer, valamint a ráépülő segédanyagok elérhetők az alábbi linken:

https://www.oecd.org/education/fostering-students-creativity-and-critical-thinking-62212c37-en.htm