Fókuszban a PISA eredmények
Megéri-e délutáni különórára járatni a gyereket?
Manapság egyre népszerűbb a gyerekek különórára járatása. A szülők reményei szerint csemetéik így majd jobban teljesítenek az iskolában, illetve olyan ismereteket szereznek, amelyekre az iskolában nem tesznek szert. A 2006-os PISA felmérés adatai alapján az OECD országokban a gyerekek átlagosan heti két és fél órát töltöttek különórákon a kötelező iskolai tanórák után. Sőt, néhány országban, mint például Görögország, Izrael, Törökország vagy Korea, a gyerekek több, mint heti négy és fél órát tanultak hetente a kötelező órákon kívül.
A kötelező és különórák mennyiségével kapcsolatban és azok teljesítménnyel való összefüggésével kapcsolatban két érdekes eredményt találtak a kutatók. Egyrészt a délutáni órák mennyisége általában negatívan függ össze a teljesítménnyel, aminek az magyarázata, hogy azok járnak ilyen órákra, akik egyébként is rosszabbul teljesítenek, tehát leginkább felzárkóztató jellegű órákról van szó. Másrészt az eredmények azt is mutatják, hogy annál jobban teljesítenek a diákok, minél nagyobb az osztálytermi kötelező órák aránya a természettudományos ismeretek elsajátítására szánt teljes időkereten belül.
Nagyobb képméretért kattintson az ábrára!
A legjobbak között lévő Ausztráliában, Japánban, Finnországban és Új-Zélandon például a teljes természettudomány-tanulásra fordított idő 70 százaléka tanórai keretben valósul meg és csak 30 százalék különórák keretében. Ez azonban még mindig nem magyarázza eléggé, hogy miért annyira jók az ottani teljesítmények. Főleg annak tükrében nem, hogy a legjobban teljesítő országokban - Új-Zéland kivételével - általában az OECD átlagnál összességében kevesebb időt fordítanak természettudományos tanulásra.
Nagyobb képméretért kattintson az ábrára!
Mindez arra irányította a kutatók figyelmét, hogy nem feltétlenül a tanórák mennyisége, hanem a minősége játszik szerepet a teljesítmények alakulásában. Bizonyos országokban, például Koreában, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban azok a különórák, amelyeket azok a pedagógusok tartanak, akik egyébként is abban az iskolában tanítanak, ahová a diák jár, csökkentik a családi háttérből fakadó hátrányokat. Ezeket az órákat zömében hátrányosabb helyzetű gyerekek látogatják.
Azok a különórák, amelyeket más, az iskolában egyébként nem tanító pedagógus tart, erősítik a családi háttér hatását és nőnek a teljesítménykülönbségek. Valószínűleg számít az is, hogy a pedagógus mennyire ismeri a gyereket, minél intenzívebb a kapcsolat, annál jobb az együttműködés, annál inkább a gyermek személyiségére alapozva tud fejleszteni a tanár.
De ami a lényeg, az a motiváltság. Azok a gyerekek, akik szerint fontos, hogy természettudományos tárgyakból jól teljesítsenek, minden egyes plusz órával, amit tanulásra fordítanak átlagosan 26 pontot nyernek a teszteken. Ha minden hétköznap van természettudományos óra, akkor heti öt órával számolva, a családi háttér hatását is kontrollálva, 22 ponttal teljesít jobban egy motiváltabb tanuló.
Nagyobb képméretért kattintson az ábrára!
A recept tehát nagyon triviális, bár megvalósítani nem könnyű: minőségi tanórák és motivált gyerekek!
