Jogszabályi rendelkezések a diákmunkáról
Ki vállalhat munkát?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. § (1) szerint "Munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte."
Ezt egészíti ki a (4) bekezdés: "Munkaviszonyt létesíthet - a (1) bekezdéstől eltérően - a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatalkorú munkaviszony létesítéséhez szükséges a törvényes képviselőjének a hozzájárulása is."
Tehát az a fiatal, aki a munkaviszony létesítésének napjáig betöltötte tizenhatodik életévét, önállóan, szüleinek hozzájárulása nélkül is elhelyezkedhet a nyári szünidőre. Amennyiben ennél fiatalabb, de a tizenötödik életévét már betöltötte, úgy elhelyezkedéséhez szüleinek írásbeli hozzájárulása és iskolalátogatási igazolás szükséges.
A munkaszerződésről
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződést írásba kell foglalni.
A munkaviszonyt a diák létesítheti teljes munkaidőre, tehát napi 8 órás foglalkoztatásra, illetve részmunkaidőre, 6 órás, vagy 4 órás foglalkoztatásra is. Ezekben az esetekben a bérét időarányosan számítják. Figyelembe véve, hogy a mindenkori minimálbér szabályait a nyári munkát végző diákokra is alkalmazni kell, amennyiben a foglalkoztatása minimálbéren történik, a részmunkaidős bérét ennek arányos figyelembevételével állapítják meg.
A munkavállaló jogairól
A diáknak a munkaviszonyból eredően sajátos és általánosan nem ismert jogai is vannak:
Mindenekelőtt, amennyiben legalább egy teljes hónapot ledolgozott, úgy időarányosan szabadság illeti meg. A teljes évre járó alapszabadság 20 nap, amit fiatalkorú munkavállaló esetén évenként 5 nap pótszabadsággal egészítenek ki. Így egy hónap ledolgozott munkaidő után két nap szabadság jár. Mivel a nyári munka esetén a szabadság kivételének nincs értelme, az MT 136. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg, azt pénzben meg kell váltani. Tehát az erre a két napra eső bért a diákmunka végeztével meg kell kapni.
Közteherviselés
Természetesen, amikor a diák a munkabérét megkapja, abból SzJA-t és TB-t is le fognak vonni, így fizetését pontosan olyan szabályok szerint számfejtik, mint a felnőtt munkavállalóét. Ez azzal a kötelezettséggel is jár, hogy munkabéréről az SZJA szabályai szerint legkésőbb a következő év május 20. napjáig adóbevallást kell tennie.
Alkalmi munka
Fontos tudni, hogy 1995-ben megszűnt az a lehetőség, ami megengedte az öt napot meg nem haladó munkavállalás esetén a munkaszerződés mellőzését. Vagyis a munkavállalás tényét minden esetben formalizálni kell! Az öt napot meg nem haladó munkavégzés (úgynevezett alkalmi munka) hivatalossá tételére az alkalmi munkavállalói könyv szolgál. Az alkalmi munkavállalói könyvet a területileg illetékes munkaügyi központnál, illetve Budapesten az Ifjúsági Munkaügyi Irodánál lehet kiváltani. 15-16 év közötti gyermek alkalmi munkavállalói könyvének kiváltásához a szülő hozzájárulása is szükséges. Az alkalmi munkavállalói könyv alkalmanként 5 nap, havonta összesen 15 nap munkavégzésre ad lehetőséget, és biztosítja az összes munkavállalói garanciát (a bér megfizetésére, a közterhek megfizetésére, fizetett betegszabadságra stb.) vonatkozóan.
Fiatalabbak munkavégzése
Egyes művészeti tevékenységek keretében a 15 évnél fiatalabb gyerekek is vállalhatnak munkát, de a jogszabály szerint ilyenkor is csak a nyári szünidőben. A 26/1998. VI. 9. MKM rendelet alapján életkorhatár nélkül foglalkoztatható az előadó művészeti és alkotó művészeti tevékenységet végző fiatal, amennyiben színészként, segédszínészként, bábművészként, zenészként, népzenészként, énekesként, táncművészként, cirkuszművészként, továbbá íróként, képzőművészként, iparművészként, fotóművészként, zeneszerzőként, koreográfusként, humoristaként fogllakoztatják.
Az élet e tekintetben néha túllép a jogszabályi kereteken, hogyha például a zenész vagy artista „csoda”gyerekek messze nem a nyári szünetre korlátozódó fellépéseire gondolunk; de napjainkban gyakori, és nem is a művészetekhez kötődik a gyermekek reklámfotózásokon, -filmezéseken való részvétele is. Ilyenkor általában a szülők megbízásával, s számlaadással fedik el a gyermek munkavállalásával kapcsolatos jogi ellentmondást.
