Hogyan fejleszti a kisgyerekeket a játszótér? Mi mindent tanulnak a gyerekek a játszótéri játékokkal?

A játszótér az a hely, ahol a gyerekek kiélhetik a mozgás iránti vágyukat, szabadon engedhetik a képzeletüket, miközben hasonló korú kis barátaiktól gyűjthetnek elengedhetetlen tapasztalatokat, ami a szociális érésüket szolgálja. Hogy mi mindenre jó még a játszótér, és miért érdemes minél többet játszótérre vinni a kisgyerekeket, erről gyermekpszichológus és mozgásterapeuta szakembert kérdeztünk.

Nincs annál szebb látvány, mint amikor kellemes napsütéses időben tele van a játszótér nem csak gyerekkel, hanem örömmel és élettel is. A gyerekek hangos kacagása, kipirosodott arcocskájuk jelzi, hogy ők most igazán gondtalannak, és felhőtlenül boldognak érzik magukat. Fantáziájuk ilyenkor megelevenedik. A gyerekek a játszótéren nem a mászókára másznak fel, hanem a "várba", nem a bokorban üldögélnek, hanem egy "mesebeli kunyhóban", és nem homokot töltenek játékedényeikbe, hanem "levest főznek". A gyermeki képzelőerő olyannak láttatja a körülöttük lévő világot, amilyet az adott játék éppen megkíván. A gyerekek ilyenkor a hosszú bölcsődei, óvodai vagy éppen iskolai nap után játszótéri élményekkel töltekeznek fel.

Miért van szüksége a gyerekeknek játszótéri élményekre? - Gyermekpszichológus válaszol

- A gyermekek különös fontosságú tere a játszótér. Kezdetben az anyáról való leválás próbálgatásának egyik lehetséges színhelye, ahol az anyukától, az elsődleges gondozójától biztonságos távolságban gyakorolhatja képességeit a gyermek - mondja Török Zsófia gyermekpszichológus. - A mozgásfejlődést, egyensúlyérzéket, koordinációt és kreativitást elősegítő játékok tárháza található itt. Emellett lehetőség nyílik a társas készségek próbálgatására, kibontakoztatására az ismeretlen társakkal való kapcsolatteremtés és kommunikáció során. A játszótéren könnyen kínálkozik lehetőség önmagukat társas helyzetekben kipróbálni, és az ezekre kapott visszajelzéseket addigi tudásukba és önismeretükbe beépíteni - teszi hozzá a szakember.

Talán több szülőben felvetődött már a kérdés, hogy mi lenne, ha egyáltalán nem is állnának rendelkezésre játszóterek, ahol bölcsis, ovis, kisiskolás kisgyerekek engedhetik ki délutánonként egy kicsit a gőzt. Hiszen régen sem voltak a mai értelemben vett inger dús, kreativitásra ösztönző izgalmas játszóterek, mégis generációk nőttek fel. - Az a gyermek, aki ritkán vagy soha sem jut ki a játszótérre - ugyanakkor teljesen egészséges gyermek -, később ugyanúgy egészséges felnőtt lesz, de csak akkor, ha megfelelő mozgásos és társas ingerek érik, ha nem a játszótéren, akkor azon kívül. A mai modern játszótéri eszközök azért is nagyon hasznosak, mert az önbizalmon keresztül, illetve a "szerep-próbálgatások" által nagy segítséget tudnak jelenteni a gyermekeknek, hogy a bölcsődei, óvodai helyzeteikben is kiegyensúlyozottak, kompetensek lehessenek - teszi hozzá Török Zsófia.

Szintén itt tapasztalják meg a gyerekek, hogy hogyan viselkednek a kortársaik, és azt, hogy ők hogyan képesek kapcsolódni a fiatalabb vagy idősebb társaik játékához. A gyerekek a homokozóban egyezkednek, tanácskoznak, vitatkoznak, érdekérvényesítenek, és élnek meg minden olyan fontos viselkedési helyzetet, amire később az óvodában, iskolában, illetve a való életben szükségük lesz. A szociális tanulás része az is, amikor a szülők, nagyszülők elmagyarázzák azokat az alapvető illemszabályokat, erkölcsi normákat, amiket már egészen kisgyermekkorban szükséges elsajátítani.

Mászókázás, csúszdázás, hintázás: mit mindent fejleszt? - Mozgásterapeuta válaszol

A játszótér nem csak a lelki feltöltődést, a kiegyensúlyozott viselkedést szolgálja, hanem a fizikai érést is. Egy kisgyerek valószínűleg könnyen beleunna abba, ha mozgásfejlesztés vagy testnevelés címén feladatokat végeztetnék vele otthon, de játékba csomagolva mindez egészen másképpen működik!
Amikor a kisgyerek Luke Skywalker-ként küzd meg a sötét oldallal, menekül vagy támadást intéz: nyújtózkodik, csimpaszkodik, ágaskodik, felszalad a létrán, felmászik a kötélen, átlendül, átbújik a kötél alatt, lecsúszik a rúdon - az már egészen más. Azt örömmel és élvezettel teszi, és észre sem veszi, hogy közben testi erejét, fizikai állóképességét edzi, saját magát fejleszti.

Nem is gondolnánk, hogy a nagymozgások közben (futás, mászás, lendülés, ugrás) milyen óriási fejlődés megy végbe benne, ami nem csak a gyermek fizikai erejének javulásában, koordinációjának ügyesedésében, hanem a központi idegrendszer érésében is tapasztaható .  - A játszótéri eszközök rengeteg célt szolgálnak. Mászókázás közben például javul az egyensúly, finomodik a szem-kéz és a szem-láb koordináció, fokozatosan kialakul az egészséges testkép a gyerekben.  Miközben függeszkedik a mászóka fokán, a vállöv  is erősödik, amivel a finommotorika, a  grafomotorikai képességek is fejlődnek - sorolja Berényi Zsuzsa TSMT-terapeuta.

- Azzal, hogy először csak kapaszkodva átlépked kötélhídon, később sebesen átrohan a vastag kötélhágcsón, javul a koordinációja, a téri orientációja, nem mellesleg nő az önbizalma. De ugyanez történik akkor is, amikor lecsúszik a csúszdán. Mászókázás közben észrevétlenül fejlődik az észlelés, érzékelés és figyelem - mennyire fontosak lesznek ezek az óvodai és iskolás évei alatt! A játszótéri játékok használata a két agyfélteke közötti kapcsolatot is javítja, ezáltal könnyebben fog működni tanulási-megismerési mechanizmus. Vagy ugyanígy említhetném a hintázást, ami az egyensúlyérzék és a koordináció fejlődése mellett,  az agykérget is stimulálja, ami a koncentráció fejlődéséért is felelős. ; vagy a libikókát, amin egy kisgyerek könnyen megtapasztalja a billenési pontot, próbálgathatja a saját egyensúlyát – mondja a mozgásterapeuta szakember.

Hosszan lehetne még sorolni, hogy melyik játszótéri eszköz mi mindenre alkalmas. Tudatos szülőként nekünk csak egy fontos teendőnk van, hogy minél többet vigyük gyermekeinket valamely közeli játszótérre, a többit pedig majd intézik ők, ösztönösen.