A „mindenható” televízió és a gyermekek kapcsolata
A témával foglalkozó szakemberek mindegyike egyetért azzal, hogy mára a
gyermekkori nevelés és fejlődés egyik eszközévé vált a televízió. Már a 60-as
években felismerték a „csodadoboz” személyiség formáló hatásait és azóta
is sűrűn áll viták középpontjában a gyermekek és a televízió kapcsolata. Most
az egyik gyerekcsatorna hadat üzent az erőszaknak és új koncepció alapján
alakította ki műsorstruktúráját: érték és szórakoztatás.
Manapság egy lakás, vagy ház tervezése sokszor azzal indul, hogy megtervezzük a televíziónk helyét. Ehhez alakítjuk a nappalit, majd a lakás többi részét. Ezt a központi szerepet nehéz lenne megváltoztatni és a technikai fejlődés folyamatosan bombázza idegrendszerünk tűréshatárát. Nemcsak a felnőtteknek szánt filmekben, de a rajzfilmekben is mérhetően felgyorsultak a vágások, jelenetek. Manapság egyre több agresszív műsor szólítja meg a gyermekeket, és külön iparág épült ki a jól jövedelmező akcióhős figurákból és játékokból.
A kutatások eredményei és szakemberek véleménye ellenére egyre több olyan rajzfilm születik, amely sokszor erőszakos, de mindenképpen a gyermekek ingerküszöbét túllépő „akciókra” helyezi a hangsúlyt. Teszi ezt azért, mert gyorsan népszerűvé, ezáltal nézetté, rentábilissá válik a sorozat. Most talán megváltozhat a helyzet, hiszen egyre több olyan csatorna ismeri fel azt, hogy a szülőkkel együtt gondolkodva tartalmas, de egyben szórakoztató műsorokkal megfordítható a tendencia.
Dr. Szabó Éva pszichológus egyetemi docens, a Fejlődés- és Társaslélektani Szakcsoport vezetője a témával kapcsolatosan úgy fogalmazott: „A televíziós műsorok önmagukban nem felelősek a renitens vagy erőszakos viselkedés kialakulásáért, terjedéséért. „Ugyanakkor valóban mintát adnak, amelyet egy adott szituációban a gyerek választhat és utánozhat. A problémát inkább az okozza, hogy a sok esetben felügyelet nélkül TV-ző gyerek nem képes feldolgozni és a valósággal egybevetni a látottak, így félelem vagy akár agresszió is felgyűlhet benne. Ezen túlmenően az agresszív jelenetek utánzása illetve kedvelése inkább azokat a gyerekeket vonzza, akik a valós életükben is gyakran találkoznak ilyen jellegű viselkedéssel a szülők illetve a környezet részéről.
Hazai tévénézési adatok a gyerekek körében:
3-5 éves gyerekek: heti 9 és fél órát
6-8 évesek: heti 11 és fél órát
9-11 évesek: 14 órát
12-14 évesek: heti 16 órát
töltenek a TV előtt
Dr. Kósa Éva pszichológus, Neveléslélektan című könyvében úgy fogalmaz: „A televízió gyerekekre gyakorolt hatásában nem az a legaggasztóbb, ahogyan a kifejezetten gyerekek számára készült műsorok hatnak rájuk. Nagyobb gond az, hogy nagyon sok gyerek már egészen kicsi korától kezdve válogatás nélkül néz, nézhet bármilyen műsort.”
Ezért is nevezik a televíziót gyakran "elektromos babysitternek", mivel a szülők gyakran azért engedik, hogy gyerekeik már kicsi koruktól kezdve korlátozás nélkül televíziót nézzenek, mert így nyugodtan végezhetik egyéb tevékenységüket. Kutatási adatok szerint a 3-5 éves gyerekek 36%-a, a 6-9 évesek 60%-a, a 10-13 évesek 75%-a maga kapcsolja be a tévét.
A televízió megváltoztatja a gyermekek világképét. Kitárja a kapukat és sokszor válogatás nélkül juttat el információkat a gyermekekhez. Ezért fontos, hogy az öncélú agresszió és más a gyermekek számára káros életképek ne jussanak el a legkisebbekhez, mert esetlegesen ezeket a mintákat veszik alapul az életben. Ezzel szemben, az olyan műsorok, amelyek a mindennapokhoz tartozó érzelmi, gondolati síkokat mutatnak be, hozzátesznek a családi környezet neveléséhez.
A magyar médiapiacra nemrég érkezett JimJam rajzfilm-csatorna szembemegy ezzel a folyamattal, és határozottan jelenti ki, hogy a gyerekek szórakoztatása és felelős nevelése összeköthető. Ezt támasztja alá, hogy az 1986-ban megálmodott Pingu család történeteit bemutató, társadalmi értékeket is felsorakoztató rajzfilmsorozatot tűzte műsorára a csatorna, amely a szórakoztatás mellett hasznos családi és szociális mintát mutat az 5-9 éves gyermekek számára.
Otmar Gutmann, a Pingu család megálmodója alapos megfontolás után választotta az egzotikus sarkkörön élő pingvineket a sorozat szereplőinek. A szoros családi kötelékben élő madarak izgalmas és szórakoztató életet élnek a valóságban is, de az alkotók jó néhány emberi tulajdonsággal egészítették ki a bemutatott család személyiségeit.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a televízió elterjedésével a felnevelkedés feltételei megváltoztak, a gyerekek a személyes tapasztalatokon túl, nagymértékben a képernyő révén szereznek benyomásokat az őket körülvevő világról. A szelektív és kritikus médiahasználat elsajátítása nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a fiatalok védettebbé válnak a tévé negatív hatásaival szemben, hanem azzal is, hogy jobban ki tudják használni jelentős előnyeit, akár egy kedves pingvin család útmutatásával.
