Négyből egy felső tagozatos kerüli az iskolai mosdókat
Tisztább, illatosabb, újabb és szebb mosdókra vágynak az iskolások, akik adnak környezetük higiéniájára otthonukban is. Sokan állítják, hogy részt vesznek az otthoni takarításban, már szüleiknél többen bíznák a feladatot takarítónőre. A fogmosás és a kézmosás terén azért még fejlődhetnek az alsósok és a felsősök is – derül ki egy friss kutatásból.
Reprezentatív kutatást végzett az iskolás gyerekek tisztálkodási és higiéniai szokásairól a Domestos gyártója megbízásából a Kutatópont. A kérdezőbiztosok a magyarországi általános iskolák 1 -8. osztályába járó tanulóinak ismeretét és véleményét vizsgálták a személyes és közvetlen környezetüket érintő higiéniás kérdésekről.
Evés után maszatosak maradnak a kezek
Az iskolák 86 százalékában a higiéniai ismeretek oktatása része a tananyagnak, csak az intézmények 14 százalékában marad ki belőle. Az alsó és felső tagozatosok kézmosási szokásai között nincs jelentős különbség. Míg az alsósok 92 százaléka állította, hogy kezet mos, miután hazaért, addig a felsősök esetében tízből kilencen válaszoltak így. A WC használata után a kisebbek 89, a nagyobbak 92 százaléka lép a mosdóhoz. Étkezés előtt az alsósok 85, a felsősök 82 százaléka szokta megmosni a kezét, étkezés után azonban már csak az alsósok 45, a felsősök 42 százaléka távolítja el kezéről az evés nyomait. Az iskolai mosdókkal szembeni bizalmatlanság a kézmosás esetében is jellemző az gyerekekre, különös tekintettel a felső tagozatosokra, hiszen, míg az alsósok 34 százaléka az iskolában mos kezet, addig a felsősöknél ez az arány csak 16 százalékos. Az otthon kezet mosók között viszont a felsősök vannak többségben. Míg a nagyobbak 84 százaléka válaszolt így, addig az alsósoknak csak 66 százaléka mondta, hogy otthon szokott kezet mosni.
Az iskolások adnak a tiszta környezetre
Népegészségügyi szempontból biztató, hogy a megkérdezett gyerekek 91 százalékának fontos, hogy tiszta környezet vegye körül, mind a saját szobájában, mind pedig az iskolában. Ugyanennyien válaszolták, hogy fontosnak tartják azt is, hogy barátaik tiszta környezetben éljenek. A túlnyomó többség – 82, illetve 79 százalék – tudatában van, hogy a tisztaság azért fontos, hogy a kórokozóktól ne betegedjünk meg. Több mint 60 százalékuk szerint pedig azért, hogy szép legyen a lakás. De a vendégek elégedettsége és a szülők nyugalma is szempont volt a gyerekek körében. A kosz azonban mégsem szerepel a legkellemetlenebb környezeti tényezők között a gyerekek többségénél. Az alsósokat a rossz szag és a hideg, a felsősöket ezek mellett a hőség is jobban zavarja, mint a piszok.
Kerülik az iskolai mosdókat
Négy felső tagozatosból egy kerüli az iskolai mosdókat, míg az alsós diákok 83 százaléka felkeresi a WC-t a tanítási idő alatt. Akik tartózkodnak a mosdók látogatásától, elsősorban a nem kellő tisztaságra (54, illetve 60 százalék) és a kellemetlen szagokra (51, illetve 58 százalék) panaszkodtak, ugyanakkor 63 illetve 57 százalékuk változtatna a hozzáállásán, ha jobb illat lenne a mosdókban, 64 illetve 68 százalékukat a nagyobb tisztaság győzné meg, míg 44 illetve 39 százalékuk díjazna egy felújítást, 33, illetve 36 százalékukra a mosdók szépsége hatna hívogatóan.
Vécére márpedig járni kell
A gyerekek aggodalmait a vécék higiéniájával kapcsolatban a szakember is megerősíti. Dr. Varga Károly csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos szerint, ha a gyermekek nem fertőtlenített vécével érintkeznek, kialakulhat náluk külső nemi szervi gyulladás, bakteriális, gombás fertőzés, cérnagiliszta fertőzés, sőt féregpete okozta fertőzés. „A külső nemi szervi gyulladás következményeként a kórokozók feljuthatnak a hólyagba, ahol hólyaghurutot, később akár húgyúti fertőzést és vesegyulladást is okozhatnak” – figyelmeztet. Ugyanakkor a vizelet visszatartása, vagy az alacsony folyadékbevitel a tanítás alatt sem jelenthet megoldást az iskolások számára. „A rendszeres folyadékfogyasztás és a vizeletürítés hiánya a hólyag rendes fejlődését gátolhatja. Olyan diszfunkció léphet fel, amely később vizelettartási problémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet a kockázatokra Dr. Varga Károly. „A széklet visszatartása székrekedést, gyulladásokat okozhat, sőt növeli a daganatok kialakulásának veszélyét. Az ingerek elfojtása hosszú távon is veszélyes, mert ha valaki gyerekkorban ehhez szokik hozzá, akkor később ez válik megszokottá és természetessé, ennek következményei pedig súlyosak lehetnek” – mondja a szakember.
Fogmosás – inkább csak reggel és este
Jól, de korántsem tökéletesen állnak az iskolások, a fogmosással. 100-ból hatan az alsósok és a felsősök között is kihagyják az esti szájápolást, ébredés után az alsósok 87, a felsősök 90 százaléka távolítja el a lerakódásokat és frissíti leheletét. Étkezés után az alsósok 29, a felsősöknek csak 19 százaléka veszi kezébe a fogkefét, a délben fogat mosók aránya pedig elenyésző mindkét korcsoportban.
Takarítás, anyu a neved
A testi higiénia mellett az otthon higiéniájával kapcsolatban is kaptak kérdéseket a gyerekek. Korcsoporttól függetlenül 86 százalékuk válaszolta, hogy segédkezni szokott a takarításban. A segítségnyújtás gyakoriságában sincs köztük jelentős különbség, hiszen az alsósok 16, a felsősök 17 százalékára számíthat bármikor a család, ha előkerül a porszívó, a Domestos és a felmosórongy, azok, akiket hiába hívnak, 13, illetve 9 százalékát teszik ki korcsoportjuknak. Az alsósok 24 százaléka ritkán, 47 százaléka gyakran vesz részt a családi otthon tisztára varázslásában, a felsősöknél ez az arány 29, illetve 45 százalék.
Arra a kérdésre, hogy otthon kinek a feladata a takarítás, a megkérdezett iskolások 99 százaléka válaszolta, hogy az édesanya vagy nevelőanya tisztje a tisztaság. Az elsöprő arányt csak alig árnyalja, hogy az alsósok 25, a felsősök 21 százaléka az édesapát vagy nevelőapát is megemlítette; tehát a nők alig negyede kap segítséget férjétől vagy párjától a takarításban. Az alsósok 20, a felsősök 21 százaléka nevezte meg saját magát, mint akinek feladata a rendszeres takarítás, a nagyszülők és a testvér mellett a takarítónő is szerepelt a válaszok között; az iskolás gyereket nevelő háztartások 6 százalékában bízzák a feladatot profira. Az alsósok 67, a felsősök 62 százaléka mondta el, hogy a takarításra otthon megtanították őket, nem meglepő módon a többség itt is az anyától leste el a fortélyokat, jóval kevesebben vannak azok, akiknek az apa vagy valamelyik nagyszülő adott partvist a kezébe. Az alsó tagozatos gyerekek több mint hattizede azt állította, hogy 5-7 éves kora körül tanították meg otthon takarítani, míg a felső tagozatosok közül a 6 és 8 éves koruk közti időszakot jelölték a legtöbben.
Az „oktatás” semmiképpen sem hiábavaló, hiszen a válaszadó gyerekek 68, illetve 69 százaléka számít rá, hogy ő maga lesz felelős a takarításért felnőtt életében. 52, illetve 50 százalékuk leendő párjukat, házastársukat jelölte meg válaszként; 15, illetve 20 százalékuk születendő gyermekükre bízná a feladatot. Érdekes, hogy bő kétszer annyian – 12 és 15 százalék – fogadnának takarítónőt, mint akik ma olyan háztartásban élnek, ahol rendszeres profi segítséget vesznek igénybe.
iskolai mosdók újulnak meg
A Domestos idén ismét iskolai mosdók felújítását segítik anyagi támogatással. Tavaly öt hátrányos helyzetű régióban található általános iskola mosdóhelyiségeit újították fel. Idén 3 iskola mosdóinak felújítását garantálják, hogy ennél mennyivel lesz több, az csak a vásárlókon múlik.Tavaly mintegy 11,3 millió forint támogatási összeg gyűlt össze. A programhoz csatlakozó partnerek felajánlásai is jelentősen hozzájárulnak a felújításokhoz, így idén még több intézménybe juthat el program. A felújításokat elnyerő iskoláknak anyagi kötelezettsége nincsen, a teljes felújítást a kezdeményező cég és partnerei finanszírozzák. Idén a fenntartóval közösen kiválasztott 10 döntős intézmény közül azokban újulnak meg a mosdók, amelyek a legtöbb szavazatot kapják a kampány internetes oldalán.
