KÍVÜL TÁGASABB - AVAGY HOGYAN MOZDULJUNK KI KISBABÁVAL
Kisbabával nem is tűnik olyan egyszerűnek ez a kimozdulás. íme pár bevált praktika könnyű családi túrákhoz, kiránduláshoz kisgyerekkel.városi ügyintézéshez A cikkben bemutatom azt a csodát, minden kisgyerekes anyuka és apuka álmát, amely egészen új távlatokat nyitott meg a babával való közlekedésben, kirándulásban.
Angolul „outdoor” azaz, az ajtón kívül azt jelenti kimozdulás otthonról a természetbe, vagy a városba, de gyűjtőnéven minden szabadidős vagy sport tevékenységet is értenek a kifejezés alatt.
Én világéletemben nagyon szerettem „outdoor” lenni, jönni-menni. Nekem egyformán érdekes a városi nyüzsgés, szeretek közlekedni is. Imádom a város sokszínűségét, pezsgését, a Duna illatát. De a Bükk-hegység gyermekeként sejtjeim legmélyéig részem a természet, az erdő is. És persze ott a sport is, én a mozgás (majdnem) minden fajtáját imádom.
Amióta anyuka vagyok, már nemcsak a magam szórakozására és a mozgásvágyam (egészséges életmód! haha) kielégítésére kell figyelnem, hanem a család többi tagjára is.
Kimozdulni jó!
- kikapcsolódunk
- együtt lehet a család
- megismerünk új tájakat, vidékeket, embereket
- testmozgás és egyben jó példa a gyerekeknek
- természetszeretet és szembesülhetünk változatos időjárási körülményekkel is
A cseperedő gyerekek úgy tanulnak a világból a legtöbbet, ha egészen baba koruktól kezdve megtapasztalják, megérintik, bejárják, meghallgatják…és milyen jó, ha közben mi, a szülei ott lehetünk velük, megmutathatjuk, megbeszélhetjük, benne mozoghatunk, a része lehetünk.
Persze mi szülők jól tudjuk, hogy kisbabával már nem is olyan egyszerű ez az „outdoor” dolog, pláne több különböző korú gyerekkel nem az, ha pl. már van(nak) tesó(k) is.
Ha van egy folyton ölbe vágyó picurkánk, még a postásnak is nehéz sokszor ajtót nyitni, nemhogy egy nagyobb bevásárlást, vagy a nagytesóval egy játszóterezést kivitelezni….és akkor hol vannak még az extra kívánságok, mint KIRÁNDULÁS családdal?
Elég sok megoldás van arra, hogy a kisbabáddal eljuss A-ból B-be.
Mehettek babakocsival, viheted őt autó+autós hordozóval, viheted ölben is, vagy persze simán rábízhatod valakire a babát, amíg elszaladsz bevásárolni.
De a kirándulás BABÁVAL az más.
Akár városban, akár a természetben töltesz el több órát sétálva, szemlélődve, szembe kell nézned terepakadályokkal, és fel kell készülni arra, hogy a gyerekekkel meg-meg kell állni a túra közben.
Én anyuka létem során akkor lettem leginkább mobilis, amikor a legtöbb (3) gyermekem lett, és amikor a család sokféle igényét különböző helyszíneken kellett megoldani ügyesen úgy, hogy a legkisebb se szenvedjen, sőt! ha lehet egyenesen élvezze a jövésmenést. Így hát előkerült és hamar az életünk szerves része lett a babahordozó.
Amikor a napi rutin már elég jól ment, bátran vágtunk neki a belvárosnak akár tömegközlekedéssel is. A kisovis gyerekeknek maga az élményparadicsom busz-metró-villamos kombóval bemenni például a vásárcsarnokba – közben a legkisebb ott durmolt a hordozóban a hátamon.
ÚJRA KINYÍLT A VILÁG – MAGA A SZABADSÁG!
Ami korábban áthághatatlan akadály volt még a sport babakocsinkkal is, az a könnyű kis csatos hordozónkkal nem volt az többé!
Mit nekünk magaspadlós busz, mozgólépcső. Nem kellett már megvárnunk az üres 6-ost, hogy felférjünk a babakocsival, és akármelyik ajtón fel tudtunk szállni akár mind a négyen is, és fel vagy le tudtam segíteni a
járművekről egyedül is a gyerekeket, hiszen mindkét kezem szabad volt már (korábban rémálmom volt, hogy amíg lelavírozok a babakocsival egyszer közöttünk záródik az ajtó).
Extra, hogy a legkisebb a hátamon szintén meg tudta nyomni a leszállásjelzőt, és ő is kapaszkodhatott, mint a nagyok.
Ha már ilyen jól ment a városi közlekedés, persze, hamar kedvet kaptunk ahhoz is, hogy nekivágjunk egy könnyebb túrának a természetben.
A még járni nem tudó babákat végig vinnünk kell, és a már járni tudó kisebbek (4-5 éveseket is simán) is gyakran ölben nyakban kötnek ki a túra során, mert még hamar elfáradnak, nem bírnak hosszú órákat gyalogolni egyhuzamban.
Nekem kisgyerekekkel nehéz elképzelni, hogy sziklát másszak… mondjuk, még nélkülük sem másztam, csak ismerek egy-két extrém arcot, akik mentek az Alpokba a vázas hordozóval.
Nálunk a kicsire összehajtható, és alig 1-1,5 kg súlyú csatos hordozó vált be a leginkább.
Nagyon hamar kiütötte a nyeregből a babakocsit és a vázas hordozókat is (bizony, több is volt). Könnyű terepre családi túrákhoz mi a csatost találtuk a legalkalmasabb babaszállító eszköznek.
Lássuk az 5 legjobb tulajdonságot, amiben könnyű családi kiránduláshoz egy jó minőségű csatos hordozó a legjobb választás:
- ortopédiailag egészséges megtámasztást biztosít már az egész kicsiknek is.
- Kialakítása átgondolt, ergonomikus, több órás használathoz tervezték, mint egy szuper 45L-es túrazsákot. Nyugodtan cipelhetjük benne akár több órán át is az aprót a maga 5-20 kg terjedelmével hátfájás nélkül.
- Kicsi az önsúlya, és kicsire összehajtva is könnyen vihető, ha gyermekünk éppen nincs benne.
- Nem lóg le a földre – sárba, tócsába – mert nincsenek hosszú szárai.
- Egyszerű használata miatt gyorsan fel- és levehető, nem kell kötözni.
- Olyan szabadságot ad a mozgásban, amelyről minden anyuka álmodik.
Kiváló minőségi csatos babahordozók a Magyarinda csatos babahordozók, melyek 3,5-20 kg súlyú gyerekek hordozására alkalmasak, de aszerint, hogy mekkora gyermek hordozásához szeretnéd használni, három típus közül választhatsz számos kiegészítővel. KÖLCSÖNÖHETŐ is!
ITT VÁSÁROLHATOD MEG:
https://shop.magyarinda.hu/termekeink/csatoshordozok
Magyarinda a facebookon:
https://www.facebook.com/magyarinda
Kérdéseiddel kapcsolatban, vagy ha segítséget szeretnél a babahordozók használatában, keresd bizalommal a MAGYARINDA termékek gyártóját és tanácsadóit elérhetőségeiken.
Nyéki-Fazekas Kata
három gyermekes édesanya,
Babahordozási tanácsadó
