Nem kötelező a védőnő
Sokaknak nagy segítség a védőnő támogatása, akár a várandósság, akár a kicsi világra jötte utáni időszakban. Ám olyanok is akadnak, akik nem igénylik a védőnői látogatásokat. Vajon kötelezi-e a családokat bármilyen jogszabály a védőnői szolgáltatások igénybevételére?
Több mint százéves múltra tekint vissza a védőnői szolgálat Magyarországon. Bizonyára kevesen tudják, hogy Európában hazánk az egyetlen ország, ahol védőnői hálózat működik, de világszerte is egyedülálló ez a minden kisgyermekes családra kiterjedő gondozói tevékenység, amely nálunk természetesnek tekintett ingyenes szolgáltatás.A területi védőnő a jogszabályok és a szakma szabályai alapján komplex újszülött és gyermekágyas gondozást végez. A védőnői látogatásokat rendelet szabályozza, aminek a védőnők megpróbálnak eleget tenni. Mégis vannak szülők, akik elégedetlenek a védőnői segítségnyújtással, mások pedig nem is igényelnék azt, még akkor sem, ha különben elégedettek. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, vajon kötelező-e igénybe venniük ezt a szolgáltatást.ó
A védőnői munkát szabályozó rendelet szerint a védőnő a várandós anyával a várandósság ideje alatt legalább 5 alkalommal találkozik. Agyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetelt (illetve az erről kapott jelzést) követően 48 órán belül, majd az első 6 hétben legalább hetente látogatja. A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak. Elvileg a gyermeket egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő. (49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról)
Bár a jogszabályok nem kötelezik a családokat a védőnői ellátás elfogadására, ha valaki mégsem szeretne élni ezzel e lehetőséggel, és a védőnővel nem tudja egyeztetni az elképzeléseit, hivatalosan csak bizonyos keretek között mondhat le erről az alapszolgáltatásról. A védőnői gondozás akkor kezdődik, amikor a várandós kismamát a nőgyógyász szakorvos a védőnőhöz utalja, vagy ha az anya, bár nem rendelkezik a várandósságot igazoló szakorvosi dokumentummal,de igénylia gondozásba vételt. A védőnő kiállítja a gondozási könyvet, és tájékoztatást nyújt a szűrések rendjéről.
A várandós anya már ekkor megbeszélheti a védőnővel, ha nem igényli a szolgáltatást. Ezt írásba foglalják, a védőnő pedig a Gyermekjóléti Szolgálatnak jelzi az anya döntését, ahol tudomásul veszik azt. (A védőnőnek jelzési kötelezettsége van a kezelőorvos, a háziorvos illetve a házi gyermekorvos felé, és ugyanígy a gyermekvédelem felé is, amit ilyen esetekben értesítenie kell.)
Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha már megszületett a kisbaba, és az anya úgy gondolja, hogy nem szeretné, ha a védőnő látogatná. Aláír egy nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a gyermek gondozását. A védőnő mindenesetre tájékoztatja az általa nyújtható, nyújtandó szolgáltatásokról, a szűrések, vizsgálatok rendjéről, s hogy mely életkorokban, milyen célból lenne érdemes ezeket elvégezni, stb. Ha az anya nem igényli a szolgáltatást, ezt a döntést a védőnő jelenti a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A Gyermekjóléti Szolgálattól egy szociális munkás felveszi a szülőkkel a kapcsolatot, s amennyiben azt tapasztalja, hogy a szülők megfelelően gondozzák a gyermeküket, és a kötelező védőoltásokat a gyermek megkapja, a szülői választásnak semmilyen következménye nincs.
Ami rugalmasan alakítható
A várandósság elején és a baba születésekor a védőnő gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez. Figyelembe veszi, ha a család ritkább látogatást igényel, de azt is, ha szeretnék sűrűbbé tenni a találkozásokat. A gondozási terv összeállítása lehetőséget ad az anyának arra, hogy az ellátással kapcsolatban megfogalmazza elvárásait vagy eltérő igényeit, s végül mindegyikük számára elfogadható, megnyugtató megoldásra jussanak.
Ami kötelező
A védőnői tanácsadás, a jogszabály által a védőnők számára előírt szűrések igénybevétele nem kötelező, mint ahogy az orvosi vizsgálatokon való részvétel sem. A szülő döntése, hogy él-e az adott lehetőségekkel. Nem tesznek azonban engedményt a jogszabályok a kötelező védőoltások tekintetében, amiket közegészségügyi érdekből minden gyermeknek meg kell kapnia,ez alól az érintettek csak kivételes esetben mentesülhetnek. A kötelező védőoltás alóli átmeneti vagy végleges mentességet a kezelőorvos rendelheti el, mérlegelve, hogy a védőoltás előreláthatólag mennyire károsítaná a gyermek egészségét vagy befolyásolná kedvezőtlenül fennálló betegségét.Ha a szülő nem viszi el oltásra a gyermekét, vagy mert valamilyen okból nem akarja beoltatni őt, vagy egyszerűen nemtörődömségből, és ezt a védőnő háromszori írásbeli megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a védőnő köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetének jelenteni az esetet. Az ÁNTSZ határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Amennyiben az ÁNTSZ-nek sem sikerül elérni, hogy a gyermek megkapja az oltást, a szülők ellen hatósági eljárás indul. Százezer forintnál kezdődő büntetést szabhatnak ki rájuk, illetve a gyermek nem látogathatja a közösséget.
A témához kapcsolódó jogszabályok, dokumentumok:
49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A védőnő feladatai a várandós gondozásban. (Védőnői Szakmai Kollégium)
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A védőnő feladatai újszülött és gyermekágyas anya otthoni első látogatásáról. (Védőnői Szakmai Kollégium)
Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok Kézikönyve
1/2007. sz. Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás a védőoltásokkal kapcsolatos területi védőnői feladatok ellátásához
1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről
