Kövér gyerekek

A genetikai és környezeti hatások együtt felelősek a gyermekek elhízásáért - állította egybehangzóan Dr. Fekete György gyermekgyógyász professzor és Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus a Quintess Médiaklub sajtóbeszélgetésén.

Dr. Fekete György felhívta a figyelmet arra, hogy a kövér gyermekek kezelésében minden perc számít - hiszen a folyamat a gyermek növekedésével egyre nehezebben visszafordítható, így a túlsúlyos gyermekekből legtöbbször kövér felnőtt lesz. Márpedig az elhízás jelentősen növeli az olyan betegségek kockázatát, mint az infarktus, a stroke vagy a keringési zavarok.

Az elhízás nem eleve elrendeltetett folyamat: bár valóban létezik erre vonatkozó genetikai hajlam, ikervizsgálatok igazolták, hogy a kövér szülők által nevelt gyermek könnyebben válik maga is kövérré, mint normális testsúlyú környezetben növekvő ikertestvére.

Mindez ráirányítja a figyelmet az életmód meghatározó jelentőségére. Sokan és sok helyen elmondták már, hogy a mozgásszegény életmód, a tévé előtti nassolás, a túl sok zsír és szénhidrát fogyasztása fokozott kockázatot jelent az elhízás kialakulásában. A szakemberek most abban bíznak, hogy a gyermeknek címzett komplex állapotfelmérés és életmódtanácsadás kapcsán a szülők is könnyebben bevonódnak, és maguk is nyitottá válnak az életmódváltásra.

Ranschburg Jenő, az egészségügyi kockázatok mellett, a kövér gyermekek pszichés fejlődésének nehézségeit hangsúlyozta. Meglátása szerint a kövérség a gyermekközösségben stigmává válik, és alacsony önértékeléshez vezet. Így az érintett gyerekek fokozottan ki vannak téve agresszív társaik piszkálásának, áldozattá válnak a csoporton belül, ami tovább rombolja önértékelésüket, és esetleg evéssel való vigasztalódáshoz vezet...

Ranshburg Jenő azt javasolja, jó lenne visszatérnünk abba a természetes állapotba, hogy akkor együnk, amikor éhesek vagyunk. Megfigyelések szerint a normál testsúlyú emberek valóban csak olyankor esznek, amikor a szervezetüknek szüksége van a táplálékra, ám az elhízottak a finom étel látványától bármikor képesek izgalomba jönni, akár egy kiadós étkezés után félórával is.

S hogy mit lehet tenni a megelőzésért? A pszichológus szerint nem helyes (bár gyakori), ha ennivalóval jutalmazzuk a gyereket, és az sem helyes, ha önmagunk, a társaságunk helyett az evést kínáljuk neki, amikor nyűgös, nyugtalan. Ezekre a megoldásokra rá lehet tanulni, és a gyerek egy idő után azt fogja megélni, hogy ami jó dolog, az az evéssel kapcsolatos.

Hogyha pedig mégis bekövetkezett a baj, és a gyermek elhízott, a kisgyereket soha nem szabad lefogyasztani. A helyes stratégia az, hogy megállítjuk a testsúly gyarapodását, így a természetes növekedéssel együtt a gyerek szépen lassan belenő a normál formájába.

Az is fontos, hogy idejében beavatkozzunk: a pszichológia tapasztalatai szerint az élet első 50-55 hónapja az a rendkívül szenzitív időszak, amikor a szokások még könnyen módosíthatók; tehát ebben az életkorban a kövérség jó eséllyel megelőzhető vagy visszafejleszthető. Fontos, hogy a tartós eredmény érdekében a gyermeket célzó beavatkozásokat minden alkalommal kísérje a család életmódjával kapcsolatos tanácsadás.

A rendezvény apropóját az adta, hogy 2009 nyarán indul a Quintess Healthy Aging Club gyermekprogramja, amelynek keretében állapotfelmérést, a rizikófaktotokat kutató genetikai vizsgálatot és életmódtanácsadást folytatnak az egészséges felnőttkor megalapozásáért.