Kanyarójárvány Görögországban és Franciaországban

A Görög Betegség-felügyeleti és - megelőzési Központ adatai szerint Görögországban 2010. január 29 - július 20. között 125, laboratóriumi vizsgálattal

igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak. A francia egészségügyi hatóság adati szerint Franciaországbanerősödik a 2008-ban megkezdődött kanyarójárvány, 2008 januárja és 2009 decembere között 2148 kanyaró megbetegedést jelentettek, 2010. január-május között 1 972 beteget regisztráltak. Mindezek ismeretében az Országos Epidemiológiai Központ15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt nemzetközi utazást tervezni.

A Görög Betegség-felügyeleti és - megelőzési Központ adatai szerint Görögországban 2010. január 29 - július 20. között 125, laboratóriumi vizsgálattal igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak. A betegek harmada 0-4 éves, negyede 5-14 éves, harmada 20 évesnél idősebb. A dél-nyugat-görögországi Ilia területén és Krétán halmozott formában jelentkeztek a megbetegedések, de Görögország 52 közigazgatási területe közül 20 érintett. Korinthoszon és egy, Viota területén fekvő faluban lévő roma telepen is halmozódást észleltek.

A részletes klinikai információkkal rendelkező betegek kétharmadát (79 beteg) ápolták kórházban, negyedüknél (30) alakult ki szövődmény: 17 esetben tüdőgyulladás, 7 betegnél középfülgyulladás, egy esetben agyhártyagyulladás. Halálesetről ezideig nem érkezett jelentés.

Minden egészségügyi hatóságot és klinikust tájékoztattak a kanyarójárványról, a kanyaró diagnosztikájáról és kezeléséről, fokozták az adatgyűjtést, és útmutatót adtak ki a betegség terjedésének megelőzéséről. Felhívták az orvosok figyelmét az oltások fontosságára, és szorgalmazták az elmaradt oltások mihamarabbi pótlását. Oltási kampányt szerveznek a roma lakosság körében, ahol az országosnál nagyobb az elmaradt oltások aránya. A lakosságot tájékoztatták a járványról, a betegség jellemzőiről és veszélyeiről és a megelőzés, köztük az oltás fontosságáról.

A francia egészségügyi hatóság adati szerint Franciaországban erősödik a 2008- ban megkezdődött kanyarójárvány, 2008 januárja és 2009 decembere között 2148 kanyaró megbetegedést jelentettek, 2010. január-május között 1 972 beteget regisztráltak áprilisi csúccsal (625 beteg). A 2010-ben ezideig regisztrált betegek 10%-a 1 évesnél fiatalabb, 40%-a 20 évesnél idősebb volt. Az ismert oltási státuszú betegek 83%-a oltatlan, 13%-uk egy oltásban részesült. A francia egészségügyi hatóság megítélése szerint a járvány annak következménye, hogy a gyermekek körében a kanyaró-oltásban részesültek aránya nem éri el azt az optimális szintet, mely ennek az igen ragályos betegégnek a terjedését meg tudná gátolni. Szakvéleményük szerint a nyári időszak kedvez a vírus cirkulációjának, főként a nyaralók körében, és a betegség más európai országokra történő átterjedésének.

A kanyarójárvány nem csak a fent említett két országot érinti Európában, Bulgária mellett más országokban is járvány zajlik (Írország, Németország, Szlovénia, Lengyelország, stb.), de a korábbi években sem volt más a helyzet a kontinensen (Svájc, Ausztria, Németország), ennek ellenére a betegség behurcolására csak elvétve került sor. A Magyarországról külföldre utazóknak azonban változatlanul számolni kell a betegség kockázatával, és nem csak a járvány által érintett országokban, hanem a nyári időszakban fokozódó turizmus miatt bármely, turisták által nagyobb számban látogatott területeken. A legnagyobb veszélynek az oltatlan gyermekek vannak kitéve, ezt mutatja a francia statisztika is, ahol a betegek 83%-a oltatlan volt.

Tehát a 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt nemzetközi utazást tervezni. Az anyai immunitás ugyan a csecsemő életének néhány első hónapjában védelmet nyújthat a betegség ellen, de ez max. hat hónap után megszűnik.

A magyar oltási rendben két oltás szerepel kanyaró ellen, éppen azért, mert egyetlen oltás a tapasztalatok szerint nem nyújt teljes, hosszú ideig tartó védelmet. Mint ahogy azt a francia adatok is bizonyítják, a betegek 13%-a ugyan egy oltásban részesült, de ennek ellenére megbetegedett. Tehát az egy alkalommal oltott, de a 11 éves életkori második kanyaró-oltásban nem részesült gyermekeknél sem alakul ki még az olyan hosszabb időtávra szóló védelem, mint a két oltásban részesülőknél.

Magyarországon 1969-ben kezdődött meg a kanyaró elleni kötelező immunizálás, 1989. óta két oltásból álló kanyaró elleni védelmet alkalmaznak. 1992. óta a 15 hónapos gyermekeknél MMR oltóanyaggal történik az oltás, és 11 éves korban újabb oltást kapnak kanyaró ellen a hosszú távú védelem biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a 40 évesnél fiatalabbak legalább egy, a 28-29 évesnél fiatalabbak pedig két oltásból álló kanyaró elleni immunizációban részesültek. A kanyaró igen ragályos betegség, tehát a 40 évesnél idősebbek túlnyomó többsége

természetes módon átvészelte a betegséget, így védettséggel rendelkezik.

A magyarországi oltási fegyelemnek köszönhetően minden évben 99,5%-nál magasabb a kanyaró elleni első illetve második oltásban részesülők aránya, ennek köszönhetően hazánkban szinte teljesen megszűnt a víruscirkuláció, 2001-ben diagnosztizálták az utolsó hazai eredetű megbetegedést, azóta évente 1-2 importált esetre derül csak fény.

Az utazás halaszthatatlansága esetén a háziorvos segítségével át kell tekinteni a gyermekek oltási státuszát, és annak figyelembe vételével mérlegelni a teendőket. Egyes esetekben lehetséges az oltások előírt életkort (15 hónap) megelőző időpontban történő beadása, de akkor a későbbiekben esetleges újraoltással kell biztosítani a megfelelő védettség kialakulását.

Felnőttek önkéntes utazás előtti oltására a kockázat felmérését követően az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában, vagy az ÁNTSZ regionális nemzetközi oltóközpontjaiban, térítés ellenében kerülhet sor. Ehhez az oltóanyag gyógyszertári forgalomban érhető el.