Amikor a lelkünk betegít meg minket

Olyan betegségekről beszélünk itt, amikor a lelki szenvedéseink testi zavarokban mutatkoznak meg. A teljesség igénye nélkül néhány betegség, vegetatív zavar, melyek ebbe a körbe tartoznak: tic, figyelemzavar, fejfájás, szédülés, hiper-vagy hipomotilitás, szívinfarktus, cukorbetegség, vesekő kialakulása, asztma, gyomorfekély, daganatos megbetegedések.

A tudomány álláspontja

Manapság a gyermekgyógyászok és a pszichiáterek elfogadják a holisztikus megközelítést, azaz, hogy néhány – egyesek szerint sok esetben a testi tüneteknek vannak pszichológiai következményei, más esetekben pedig a pszichológiai problémák vezetnek testi következményekhez. Ezt nevezik pszichoszomatikus megbetegedésnek.

A stressz és a szorongás okozója lehet a testi tüneteknek, illetve felerősítheti azokat: a fejfájást, hányingert, hasi fájdalmat, hasmenést vagy a gyakori vizelési kényszert. A tünetre való összpontosítás gyakran rosszabbítja a tüneteket, és a tünetek súlyosbodásának következtében nő az aggodalom, a szorongás. Ez tehát egy tipikus ördögi kör.

A szülők hozzáállása

A család betegséggel kapcsolatos felfogása kulcsfontosságú kérdés. Ha a szülők tehetetlennek érzik magukat, és megrémülnek gyermekük szorongása és szenvedése miatt, az biztosan nem segít a gyógyulásban, bármennyire is természetes reakció. Ilyenkor fontos, hogy a család egésze forduljon segítségért, és ne csak a gyereket „tuszkolják” maguk előtt a szülők a pszichológushoz. Sok esetben a gyerek problémája pusztán a család nem megfelelő működésének a „tünete”.

Az emberek különböznek abban, hogy a testi tünetük okait normálisnak vagy patológiásnak gondolják-e. A „normális oktulajdonítók” a testi tüneteket környezeti és pszichológiai tényezőknek tulajdonítják (fáj a fejem, mert feszült vagyok és mert tegnap este sokáig fennmaradtam), a patologizálók szervi és kóros okokra gondolnak (fáj a fejem, lehet, hogy agytumorom van). Az előbbi gondolkodásmód megelőzi a fentebb említett „ördögi kör” kialakulását. Az pedig, hogy a szülők hogyan gondolkodnak, nagymértékben befolyásolja a gyermekük gondolkodásmódját. A család gondolkodásmódja, az okok tulajdonítása a terápia segítségével idővel természetesen változhat.

Hogyan érzi magát a gyerek?

A testi tünetek megjelenése egyértelműen magában hordozza azt, hogy a gyerek nincs jól. Egy egyszerűbb nátha esetén is előfordul, hogy rossz a közérzetünk, ingerlékenyebbek, rosszkedvűek és érzékenyebbek vagyunk. Akkor gondoljunk bele abba, hogyan érezheti magát az a gyerek, akinek minden reggel fáj a hasa, az iskolába indulás előtt hányingere van, vagy napokig fáj a feje.

Lényeges kérdés, hogy szülőként minek mekkora figyelmet tulajdonítunk, vajon együttérzünk akkor is eléggé a gyermekünkkel, amikor rosszkedvű, vagy a törődés csak akkor jár, ha lázasan fekszik az ágyban. Ha a gyerek érzelmeire nem reagálunk kellő érzékenységgel, akkor ő a korábbi tapasztalatai által megtanulja, hogy „elfogadható” testi fájdalmai által tud csak együttérzést szerezni. Ekkor tapasztaljuk azt, hogy a barátjával való veszekedés után nem sír, visszatartja a könnyeit, de később egy kisebb esés után vigasztalhatatlanul zokog. Minden korábban meg nem kapott szeretetet és törődést az esés kapcsán szeretne pótolni. Ezzel tökéletesen megtanulja, hogyan kell a lelki fájdalmait szomatizálni.

A család tudatosan vagy tudattalanul modellt nyújt a gyermeknek. Ha a rokonainál előfordult hasi panasz, fejfájás, hajlamossá teszi a gyermeket a külső kontroll és patológiás okulajdonítás elsajátítására. A családi stressz-források elindíthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. A „pszichoszomatikus családok” általában zárkózottak, a családtagok nehezen fejezik ki nyíltan az aggodalmaikat.

A legtöbb beteg gyerek szeretne meggyógyulni és újra a barátaival játszani. A betegségben azonban vonzó, hogy kitüntetett szülői figyelemmel jár, így kisebb-nagyobb stresszhatások esetében is menekülhet ebbe a gyerek.

Pszichoszomatikus zavarokkal küszködő gyerekek jellemzői

Azok a gyerekek, akik pszichoszomatikus betegségekkel küzdenek, általában lelkiismeretesek, érzékenyek, sokszor szoronganak és bizonytalanok. Legtöbbször nem szívesen vesznek részt új, addig ismeretlen helyzetekben, ha tehetik, elkerülik azokat. Kortárs kapcsolataikban gyakran problémásak, nincsenek barátaik, vagy nem tartoznak egyetlen közösséghez sem.

Kisebb részük egyidejűleg más pszichiátriai betegségben is szenved, de nehéz megmondani, hogy a testi panaszoknak ez a betegség oka vagy következménye.

Rizikó- és védőfaktorok

A pszichoszomatikus megbetegedéseknek előidézője lehet a szülők diszharmonikus kapcsolata, illetve az, ha túlféltő, túlaggódó módon viszonyulnak gyermekükhöz. Negatív hatása van a családi kommunikációs zavaroknak, illetve a rossz konfliktus-megoldási stratégiáknak. Segíthet és óvhat azonban a pozitív személyiségbeli tényezőkön túl a családi összetartás és a meleg, szeretetteljes nevelői attitűd.

Gyógyító módszerek – a testi betegségek lelki gyógymódjai

Az alábbi módszereket sikeresen alkalmazzák a szakemberek a pszichoszomatikus megbetegedések kapcsán. Nincs egyedüli üdvözítő megoldás, sok esetben a különféle módszerek kombinációja a célravezető.
• relaxációs tréning
• biofeedback-tréning
• meditáció
• hipnózis
• kognitív beavatkozások (pl.: öninstrukciós tréning)
• belátásos terápia és támogatócsoportok

: