A SZÜLŐKNEK IS JÁR SZABADIDŐ?
Több kliensemmel való közös munkában tapasztalom, hogy sokaknál komoly bűntudattal jár, pusztán csak a gondolata is annak, hogy picit magukkal foglalkozzanak. Ez az érzés, akkor csúcsosodik ki leginkább, amikor családdá válnak. Azt látom a nőknél ez gyakoribb probléma, de egyáltalán nem ritka, hogy férfi érkezik hasonló problémával.
Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Mielőtt anya/apa lettem képes voltam magammal foglalkozni? Voltak saját programjaim? Tudtam nemet mondani, erre-arra, csak magamra figyelve? Ha igen, az jó hír, hiszen akkor van miből merítenem, van arról tapasztalatom, hogy lehet ilyet is. A kapcsolatunkban voltam csak magammal? Vagy jellemzően, ha tehettük nullától huszonnégyig együtt voltunk?
Fontos, hogy legyen olyan idő, amikor magammal vagyok, akár egyedül, akár a barátaimmal. Ha ez korábban is nehézséget okozott, akkor KATT IDE:
MI AZ AZ ÉN IDŐ?
Amikor azt csinálom, ami jól esik, ami feltölt, amitől erőre kapok, amikor MAGAMMAL foglalkozom. Lehet ez zenehallgatás, valamilyen mozgás, vagy éppen egy lábszőrtelenítés. De fontos, hogy töltődjek benne, örömet okozzon számomra.
Ági 32 éves, egy ügyfélszolgálatról ment gyesre. Szereti a munkáját, a kollegáival jó viszonyban van. Amikor Ági várandós lett a hetedik hónapig dolgozott, aztán főállású anya lett. Nagyon vágyott az anyaságra és arra is, hogy otthon legyen a babával. Nehézségei adódtak a szülés után: lelkiismeretfurdalása volt, amiért néha-néha hiányzott a munkája, vagy szívesen találkozott volna egy barátnőjével. erről nem beszélt, hiszen úgy gondolta, ez szégyen, nem érezhet ilyet. Amikor egy nőből anya válik, szépen-lassan egy időre szinte kizárólag anya lesz, ami valóban csodálatos dolog, azonban ha beszélünk erről, ha nem ez egyben nagyon megterhelő is lehet.
HA TE JÓL VAGY, A BABA IS JÓL VAN
Fontos alapelv. Az, hogy mennyi minden múlik a szülői mintán és a szülők egymás közötti viszonyán ebből a cikkből kiderül:
A baba érzelmileg és fizikailag is az anyából és az apából táplálkozik. A baba rezonál az anyára, biztos mindenki látott, vagy átélt már helyzetet, amikor egy anya sír a gyermeke is feszült lesz. Teljesen természetes, hogy az anyasággal együtt jár egy csomó bizonytalanság és a felmerülő kérdések is kifogyhatatlanok. Az anyaságra/apaságra nem lehet felkészülni teljesen, nincs olyan, hogy “anyaképző”. Vannak videók, meg idősebb nők/férfiak a környezetünkben, akiknek feltehetjük kérdéseinket, könyvek, amiből lehet tudatosabban készülni, de amikor megszületik a pici, sok minden felborul és hirtelen azt érzik a szülők semmit sem tudnak. Az is énidő, ha erről merek beszélni, és könnyítek magamon és oldódik bennem az ezzel járó feszülés.
HA JÓL ESIK, akkor
- panaszkodj: az első hetek lehet, hogy nehezek: Fáradtak vagytok, kimerültek, de menni fog és belejöttök!
- magatokra figyelj: megoldódik a takarítás, enni is lesz mit, koncentrálj a babára, magadra és a párodra!
- itt és most van az ideje, hogy engedd meg magadnak, hogy nem vagy tökéletes: most az a fő szempont, hogy belerázódjatok és te is elhidd, hogy képes vagy ellátni a babádat!
- fejezd ki az igényeid a környezetednek: hogyan tudnak segíteni Neked? “ “ha holnapra tudnál ebédet hozni az szuper lenne, ha a héten meglátogatnál, az sokat jelentene nekem”
- minden nap vedd észre az apró-pici változást, előrelépést: “ma is elláttam, megnyugtattam a babám, a párommal is egyre inkább összehangolódunk az új felállásban”
- erősítsd magad és a párod is abban, ami jól megy
- higgy magatokban, szuper szülők vagytok!
- ne hasonlítgasd magad másokhoz!
Természetesen eleinte nem kéthetes baba nélküli nyaralásra gondolok énidő gyanánt, hanem mini pillanatokra akár, amikor magammal vagyok. Ha lehetőséged van, ( pár percre ) dőlj le, kérd meg a párod, anyád, barátnőd, anyósod, szomszédod, hogy maradjon a picivel és menj el sétálni vagy csinálj bármit, ami jól esik.
A MAGADDAL TÖLTÖTT IDŐT A GYEREKED IS MEGHÁLÁLJA
Ha tudok picit magammal lenni, töltődni, más “szerepemmel” foglalkozni, akkor feltöltődve, jókedvvel, újult erővel fordulok a gyerekem felé. Az anyaság mellett maradunk nők, akár sportkedvelők, vagy olvasók, bloggerek, dolgozók…szépen lassan vissza lehet ezekhez is időnként látogatni. Ez neki is igen fontos szempont, hogy anya/apa jól tudjon ráhangolódni. Nem szégyen az, ha néha igényem van, más társaságra is és tartsuk észben, hogy mintát is mutatunk a gyerekünknek azzal, ha látja, hogy apa/anya mást is csinál, legtöbbször jókedvű, de ha van feszültség arról is tud beszélni.
Sári-Kurán Zsuzsa
pszichológus
