Csontritkulás változókorban – Hogyan előzhető meg a csontritkulás?
A változókor, más néven klimax kellemetlen tünetei a nők kb. 75%-át érintik. A menopauza időszakában több krónikus betegség kockázata és előfordulása is növekszik, így a csontritkulásé is. 2019-es adatok alapján Magyarországon közel 600.000 ember szenved csontritkulásban, az érintettek nagy része hölgy. Mit tehetünk a csontritkulás ellen? Milyen a csontbarát életmód?
Sokáig tabu téma volt, nem beszéltek róla. Túl kell élni, át kell vészelni, az élet természetes velejárója, mondták. De biztos így kell lennie? Természetesen nem! A menopauza és a perimenopauza jelentős kihívást jelent a női élet során. Ebben az időszakban a hormonális változások több jellegzetes tünetet okoznak, amelyek erőssége, gyakorisága, tehát elviselhetősége az életmóddal befolyásolható. A nők életük közel egyharmadát a menopauza után élik le. Az egészséges menopauza ellátásának holisztikus megközelítésében, az ösztrogénszint-csökkenés következtében kialakuló élettani folyamatok változását követnie kell az étrend módosulásának is.
Menopauza alatt annak az utolsó havivérzésnek az időpontját értjük, amelyet egy éven belül újabb már nem követ.
A menopauza előtti néhány évben (hazánkban kb. 45 éves kortól) már jellegzetes hormonális és egyéb változások jelentkezhetnek. Ezt az időszak a premenopauza, a menopauza időpontja körüli néhány év a perimenopauza időszaka, a menopauza utáni éveket pedig posztmenopauzának nevezzük. A posztmenopauzán belül megkülönböztetjük a korai (a menopauzától a 60 éves korig tartó) és a késői (60 év feletti) posztmenopauzát.
A menopauza időszakában több krónikus betegség kockázata és előfordulása is növekszik az ösztrogénszint csökkenésével összefüggésben. Ezek a szív-érrendszeri betegségek, a daganatok (különösen a hormonszenzitív emlődaganat), az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM), csontritkulás, amelyek kockázata csökkenthető az életmód megváltoztatásával.
Csontritkulás
Az International Osteoporosis Foundation (IOF) 2019-es adatai alapján Magyarországon a lakosság 5,5%-a, 559.000 ember szenved csontritkulásban. Az érintettek 82,2%-a nő. A csontritkulás krónikus, progresszív egészségügyi probléma, amely a nők nagy részét érinti menopauza időszakában és komoly következményekkel jár.
A csontritkulás megelőzésének, kezelésének alapja az elegendő kalcium és D-vitamin-bevitel, továbbá a megfelelő mértékű fizikai aktivitás.
A csontbarát életmód érinti:
- a kalcium és D-vitamin-háztartás optimalizálását,
- a megfelelő mozgást/gyakorlatokat,
- a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás elhagyását.
A legtöbb jól felszívódó kalciumot a tejtermékek tartalmazzák, de a szükséglet biztosításához hozzájárulnak a magas ásványianyag-tartalmú ásványvizek is. Rendszeres fogyasztással a kalciumbevitelt segíti még például az olajos magvak és a kalciummal kiegészített élelmiszerek.
A javasolt napi kalcium mennyisége menopauzában lévő nők számára 51 éves kortól 1000-1200 mg.
Ezzel szemben hazánkban a nők 708 mg kalciumot visznek be a szervezetükbe (OTÁP 2019). A kalcium étkezéssel történő elfogyasztása azonban nem önálló tényező, ugyanis a fehérjék, a vitaminok és más ásványi anyagok is jelentős szerepet játszanak a csontképzésben. Közismert, hogy a kalcium beépülését bizonyos tényezők segítik, mint például a D-vitamin és a tejcukor. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a csontritkulás-kezelések hatékonyságukat csak megfelelő D-vitamin-pótlás mellett érik el. Októbertől márciusig Magyarországon az UV-B sugárzás olyan kicsi, hogy a bőrben nem képződhet elegendő D-vitamin, ezért:
ezekben a hónapokban preventív céllal folyamatos D-vitamin-pótlás javasolt, melynek adagja naponta 2000 NE.
Csökkenthető a változókori tünetek rizikója
A változókort más szóval klimaxnak is hívják. A klimax görög eredetű szó és kritikus időszakot jelent. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen a tünetek közül – gyakorisági sorrendben – a legfontosabbak nem túl „kellemesek”: vazomotoros tünetek: hőhullámok, kivörösödés, éjszakai izzadás, fejfájás, ezek a nők kb. 75%-át érintik.
1. a szöveti atrófia tünetei: hüvelyszárazság, a bőr ráncosodása, szem-szárazság;
2. ízületi panaszok, csontritkulás;
3. pszichológiai tünetek: ingerlékenység, depresszió, memóriazavarok, a koncentrálóképesség, a libidó csökkenése, alvászavar; ezek a nők 10-40%-át érintik.
4. Három hónapon keresztül követték a homoktövisolaj kiegészítés hüvelysorvadásra gyakorolt hatását posztmenopauzás nőknél. A vizsgálatban résztvevőknél az olaj jótékony hatással volt a hüvely egészségére a kontrollcsoporthoz képest. A homoktövisolaj mind a négy ómega zsírsavnak a forrása: ómega-3 (alfa-linolénsav), ómega-6 (linolénsav), ómega-9 (olajsav), ómega-7 (palmitoleinsav). A homoktövisből nyert olaj nagy mennyiségben tartalmazza az ómega-7 zsírsavat, amely elősegíti a bőr és a nyálkahártya egészségét.
A menopauza természetes folyamat, bizonyos életmódbeli változások (táplálkozás, fizikai aktivitás, mentális egészség) javíthatják az általános jólétet, és segíthetik a tünetek kezelését. Egy öt európai országot felölelő vizsgálatban a hölgyek 75%-a változtatott valamilyen szinten az életmódján a változókori tünetek enyhítésére. A menopauza az átalakulás időszaka, egy új életszakasz kezdődik. Mindazok a betegségek, laborparaméter-módosulások, amelyek a nők ezen időszakára jellemzőek jelentősen javíthatók az étrendi rizikófaktorok kiküszöbölésével, csökkentésével. Az orvosi kontroll mellett mindezen betegségek rizikófaktorainak csökkentésében, illetve a kialakult betegség esetén, amikor a dietoterápia a kezelés szerves részét képezi, érdemes dietetikus segítségét igénybe venni.
A cikk teljes terjedelemben a felhasznált irodalom feltüntetésével az MDOSZ oldalán olvasható.
Fotó: 123RF
