Ezen múlik, hogy az újévi fogadalmad siker vagy kudarc lesz-e!
Szakértők szerint az újévi fogadalmak nem az akaratgyengeség miatt, hanem többnyire tervezési és pszichológiai buktatók miatt hiúsulnak meg.
Január első napjaiban még tele vagyunk lendülettel. Megfogadjuk, hogy mostantól hetente háromszor futócipőt húzunk, este már nem eszünk szénhidrátot, vagy leszokunk a cigarettáról. Az új év tiszta lapnak tűnik, amelyben most végre minden másképp lehet. Aztán telnek-múlnak a napok, hetek, az ünnepi iőszak emléke is megkopik, és a szürke hétköznapok visszaveszik az irányítást az elhatározásaink felett.
Terveink lassan a feledés homályába merülnek, sokszor anélkül, hogy észrevennénk, mikor engedtük el őket. De miért akad meg a legtöbb újévi fogadalom, és mit lehetne ez ellen tenni?
Az újévi fogadalmak nem a kellő akarat hiánya miatt, hanem többnyire tervezési és pszichológiai buktatók miatt hiúsulnak meg, ilyenek például:
- az újévi fogadalom túl általános, és kimarad belőlük a konkrétum – az ördög a részletekben rejlik
- az újévi fogadalmat máris radikális lépésekkel akarjuk kezdeni, amelyek csöppet sem illeszkednek a mindennapjainkba,
- az újévi fogadalomba nem tervezzük bele a "mi van, ha" buktatókat, és rendszerint már egyetlen kudarc után fel is adjuk.
Újévi fogadalom – így működni fog
Paschal Sheeran és Michael Silverman vezette angol kutatás azt vizsgálta hogyan válik a szándék cselekvéssé, illetve miként hatnak a megvalósítási tervek a céljainkra: a kutatók háromféle beavatkozást vizsgáltak, amelyek a munkahelyi egészség és biztonság javítását célozták. A résztvevők közül azok, akik előre pontosan megtervezték, hogy mikor és hol vesznek részt például egy tűzbiztonsági tréningen, jóval nagyobb eséllyel teljesítették azt (79%), mint azok, akik csak szándékot, de nem konkrét tervet fogalmaztak meg (16%).
A tudományos kutatás rövid összegzése a következő:
a fogadalmak akkor válnak valós cselekvéssé, ha nemcsak azt döntjük el, hogy változtatni akarunk, hanem a konkrétumokat, részleteket is tudatosan megtervezzük, hogyan, mikor és hol teszünk a célunkért.
Például: „Minden hétfőn 19:00-kor 45 percet futok a közeli futópályán.”
A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy már előre gondoljuk át a lehetséges akadályokat (esik az eső, menni kell a gyerekért), és tervezzük meg azt is, hogyan kezeljük a nem várt akadályokat. Ha egy héten nem sikerül tartani a tervet, tekintsük azt egyszeri kivételnek, és folytassuk ugyanazzal a lendülettel a következő héten – javasolják a vizsgálat elemzői.
