„Szégyelld magad!” – Vajon hány generáció nőtt fel ezen a toxikus mondaton?
„Szégyelld magad!” – Hányszor hallottuk ezt a mondatot fegyelmezésként gyerekkorunkban... És bár a szidás kétségtelenül el tudta érni a hatását, mert erős volt, és ütött, de ismerünk többeket, akikben a szégyen egy életre benne ragadt. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus magyarázza el, hogyan lehet a hasonlóan szégyent keltő mondatok transzgenerációs hálójából kikerülni. (Fotó: 123RF)
A neves klinikai szakpszichológus egy korábbi Facebook bejegyzésében a szégyen transzgenerációs köreivel foglalkozott, amiből megtudtuk, hogy honnan ered, és mi a "funkciója" a szégyennek, illetve miként tudja alattomos módon átvenni az irányítást az életünk felett. A transzgenerációs szemléletű pszichológus egyúttal közérthető tanácsokat ad arra, hogyan tudunk egyéni szégyenérzetünkkel megküzdeni.
Mélységes szégyen
A szégyen az egyik legmélyebb és legfájdalmasabb érzés, azt üzeni: „értéktelen vagy”, „hibás vagy”, „selejtes vagy”, „piszkos vagy”. A szégyen az „ÉN” megsemmisülésének vágyával jár, a bűntudattal ellentétben nem csupán egy adott cselekedetünkre, hanem teljes önvalónkra, identitásunk összességére vonatkozik.
Tanult lecke
A szégyen úgynevezett másodlagos érzelem, vagyis nem velünk születik, mint a félelem vagy az öröm, hanem később, a szocializáció során tanult válaszként jelenik meg, mint a büszkeség vagy a féltékenység. A szégyen kizárólag társas viszonyban alakulhat ki, a társak általi vélt vagy valós elutasítás hatására.
Szégyen és beilleszkedés
A szégyen bizonyos mértékig hasznos érzelem, hiszen segíti a társadalmi normák és szabályok betartását. Az evolúció során is fontos szerepe volt abban, hogy megtanuljunk csoportban létezni és tiszteletben tartani a közösség által felállított határokat.
Szégyen a testben
Míg a szomorúság a szívünket szorítja, a szorongás a gyomrunkban liftezik, a szégyen az egész testünket birtokba veszi. A szégyen tokától bokáig hat, egyetlen szempillantás alatt árasztja el egész lényünket. Nem ritkán maga a test válik a szégyen tárgyává.
Szégyenlecke
A nevelési gyakorlatba mélyen beivódott a megszégyenítés módszere. „Szégyelld magad!” – hangzik el újra és újra, míg a bénító érzés ki nem fejti hatását, és le nem töri a gyermek aktivitását. Így válik egy szubjektív élmény a mások feletti kontroll és hatalomgyakorlás eszközévé, melyet automatikusan vesznek át a következő generációk.
Szégyen és trauma
A szégyen és a trauma szorosan összefonódnak. Traumaáldozatok esetében az önvád mellett szinte állandó érzés a szégyen, ami sokszor a segítségkérést is megakadályozza. Az áldozatok számára a szégyen úgynevezett valóságszűrővé válik: önmagukat és a világot is ezen keresztül látják, vagyis egyszerre sérül az énkép és a világkép is.
Rejtett érzelem
A szégyen gyakran önmagunk elől is rejtve marad, betokozódik a lelkünkbe, és alattomosan irányítja az életünket, anélkül, hogy tudnánk, a szégyen hatására cselekszünk vagy érzünk az adott módon. Visszahúzódásaink, érthetetlen vagy heves reakcióink segítenek feltárni a rejtett szégyenérzésünket.
Társadalmi felelősség
A szégyen fenntartásában kiemelt szerepe van a társadalomnak. Minél előítéletesebb a közbeszéd, minél elfogadottabbak a dehumanizáló, gúnyos megjegyzések, minél elterjedtebb az áldozathibáztatás, annál inkább könnyebben váltódik ki a szégyen érzése az egyénben.
Fotó: Orvos-Tóth Noémi
Szégyeniránytű
Donald L. Nathanson Szégyeniránytű (Compass of Shame) modellje szerint a szégyennel való megküzdésnek négy fő formája van:
1. Elkerülés (Avoidance)
A szégyennel való szembenézés elkerülése, pl. túlzott munkavégzés, alkohol- vagy droghasználat, játékfüggőség kialakulása.
2. Önmagunk támadása (Attack Self)
Befelé irányuló agresszió: önmagunk hibáztatása és büntetése, állandó önkritika, önértékelési problémák és depresszió megjelenése.
3. Mások támadása (Attack Other)
Kifelé irányuló agresszió: mások megalázása, leértékelése, verbális vagy fizikai támadása.
4. Visszahúzódás (Withdrawal)
Visszahúzódás a társasági életből, elszigetelődés, depresszió és magány.
Gyógyulás a mérgező szégyenből
1# Azonosítsd a belső monológod megszégyenítő, kontrolláló mondatait.
2# Keresd meg ezek gyökerét: Ki mondta? Mikor mondta? Mit akart elérni vele?
3# Kérdőjelezd meg a mondatok igazságtartalmát.
4# Helyettesítsd a megszégyenítő mondatokat bátorító mondatokkal.
5# Keress támogató, gyógyító kapcsolatokat.
Szerző: Orvos-Tóth Noémi, az Örökölt sors és a Szabad akarat című könyv írója
