Felavatták a Krausz Ferenc vezette lézerlaboratóriumot, rákos megbetegedések korai felismerését segíti az új technológia
Szeged – Felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ új lézerlaboratóriumát. Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit. Két további Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin és Gérard Mourou is előadást tartott.
Krausz Ferenc, a CMF ügyvezető igazgatója elmondta, a központ tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött el. Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely a betegségek korai felismerésével boldogabb és egészségesebb életet tesz lehetővé.
Leghosszabb magyar orvosi kutatási program
A pandémia okozta lezárások feloldását követően kezdődhetett el az önkéntesektől a vérminták gyűjtése. A központ már 10 ezer, többségében magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen mintát adnak - közölte a kutató. Hozzátette: ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el.
Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak.
A CMF új lézerlaboratóriuma Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé
- közölte Krausz Ferenc.
Molekuláris ujjlenyomat
A Nobel-díjas fizikus az eljárás tudományos hátteréről tartott előadásában elmondta, az évtizedek óta használt infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért a minták elemzéséhez lézerfényt használnak. Mint mondta, a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség.
E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.
A betegségek előrehaladtát jelzi
Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit, amely során 470 különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő páciensektől, illetve ugyanilyen létszámú - minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű - kontrollcsoporttól gyűjtöttek mintát.
A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére
- mondta a tudós.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A kutató kifejtette, a megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív, illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.
A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 - A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tart előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.
Fotók a cikkben: MTI/Szigetváry Zsolt
