Nyugodt, örömteli hangulat karácsonykor, lehetséges ez? Családterapeuta tippjei
A karácsony fényei és árnyai

A karácsonyhoz fűződő érzéseinket nagyban meghatározzák gyermekkori élményeink, jelenlegi élethelyzetünk, érzelmi állapotunk, valamint külső és belső erőforrásaink. Gyermekeink, unokáink révén karácsonykor ismét átélhetjük gyermekkorunk ünnepeinek varázsát.
Horváth Magdolna család- és párterapeuta, mediátor írása a stresszmentes karácsonyról, ami már az előkészületekkel megkezdődik.
Az egész december egy hatalmas várakozás. Kezdődik az adventi készülődéssel. A lakás feldíszítése, a mézeskalács készítése, az adventi naptár meglepetései, ajándékok készítése, vásárlása, csomagolása, elrejtése, titokzatosságok.
Aztán eljönnek a karácsonyi ünnepek a sajátos, sokszínű ünnepi forgatókönyvével. Családonként is változatos a menetrend, a résztvevők köre, a karácsonyi menü, az ajándékozási szokások.
A tradíciók megélése fokozza az összetartozás érzését, stabilitást, biztonságot ad.
Sok közös élmény, együtt töltött idő, sütés-főzés, a díszesen terített asztal körül ülve egymás társaságában elfogyasztott finom ételek, meghitt hangulatú beszélgetések, játékok erősítik az összetartozás érzését, a családi kötelékeket.
Az ünnep lehetőséget teremt az érzelmi, lelki feltöltődésre, meghitt, mélyebb beszélgetésekre, bensőséges kapcsolódásra.
A karácsony egyszerre tud lenni izgalmas, örömteli, ugyanakkor megterhelő időszak is egyben, anyagi, idő-feladatnyomás mellett a lelki vonatkozásban egyaránt.
Nyugodt, örömteli ünnepi légkör – lehetséges ez?
Mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az ünnep pozitív oldala érvényesüljön elsősorban, és minél kevesebb szorongás, feszültség árnyékolja be az ünnepeket?
Elsősorban a túlzott elvárásokat érdemes elengedni. Minél nagyobb az elvárás a karácsonnyal kapcsolatban, annál nagyobb lesz rajtunk a nyomás, a stressz.
Sokszor irreális elképzeléseket akarunk megvalósítani az ajándékok, a karácsonyi menüsor, a hangulat érdekében egyaránt.
A családi kapcsolatok varázsütésszerű megjavulását vizionáljuk – főleg a gyerekek, de a felnőttek vágyaiban is megjelenhet.
Paradox módon gyakran pont ennek következtében, a felfokozott érzelmi térben felerősödhetnek a családi konfliktusok, előkerülhetnek a megoldatlan, feldolgozatlan traumák. Sokszor a kényszerű, formális együttlét robbant ki látszólag jelentéktelen szituációkból hatalmas vitákat, amelyeket korábbi sérelmek is táplálhatnak.
Érdemes átgondolni, hogy kikkel szeretnénk együtt tölteni ezeket a napokat, akikkel az év többi napján is őszinte, valódi a kapcsolatunk.
Az adventi időszak nem a konfliktusok rendezésének az ideje
A vitákat az ünnepek előtt vagy után érdemes kezelni, ha van közös akarat. Ugyanúgy az új családtag bemutatására is inkább más alkalmat keressünk. Az új barátnő, barát bemutatása a legbensőségesebb, családi összejövetelen feszengést kelthet mindkét oldalon.
Természetesen ezek csak ajánlások, sok balul végződő történet alapján. Minden család más, mindenki a saját családját ismeri a legjobban, ezért könnyen előfordulhat ennek ellenkezője is.
Ajándékozás másképpen
Az ünnepek a legtöbb családban komoly anyagi terhet is jelentenek. Főleg, ha nagy a család és az a szokás, hogy mindenki mindenkit megajándékoz. Ezt is újra lehet gondolni. Sokféle megoldás létezik. Ismerek olyan családot, ahol sok testvér úgy döntött felnőtt korukban, hogy sorsolás útján döntik el, ki, melyik testvérét ajándékozza meg. Megegyezhetnek a felnőttek abban, hogy szimbolikus ajándékokat vesznek egymásnak, vagy nem tárgyi, ismételhető gesztust ajándékoznak egymásnak, amire ünnepek után is számíthat a megajándékozott. Például a nagyszülő „bónuszokat” adhat felnőtt gyerekeinek, hogy bizonyos hétvégeken vigyáz az unokáira, hogy a fiatalok kettesben tölthessenek el pár napot. Vagy a pár egyik tagja vállalja, hogy ágyba viszi a kávét reggelenként, stb.
Nagy fejtörést okozhat az is, hogy kinek mi lenne a megfelelő ajándék.
Néha túlzott súly nehezedik arra, milyen ajándékot kapott társától, ennyire személyes, mit jelent, mennyire találta el a gondolatát, mennyire veszi figyelembe az igényeit, rejtett vágyait, Messzemenő következtetést vonnak le ebből, a kapcsolat minőségére, jövőjére vonatkoztatva.
Szenteste, mint érzelmi hőmérő
Sok feszültség keletkezhet abból is, hogy ki hol tölti a szentestét, a karácsony első és második napját. A sorrendet sok család, akár érzelmi hőmérőként értelmezi. Ki a fontosabb? Kinek a családja áll közelebb?
Ez a kérdés különösen az úgynevezett „mozaik családoknál okozhat feszültséget. Sok türelem, alkalmazkodás, empátia, jó szándékú együttműködés szükséges ebben, elsősorban az elvált szülők részéről.
Ezekben a helyzetekben lehet korábbi megegyezésre törekedni. Egyik évben ez lesz a sorrend, a következő évben másképpen. Semmiképpen ne a gyerekre terheljük ezt a döntést. Természetesen sok múlik a családi dinamika minőségén és a személyes érzelmek aktuális állapotán.
Magányos karácsony
Kiemelten nehéz időszak ez az egyedül élő emberek számára. Akik távol vannak a szeretteiktől, vagy elvesztették a közeli hozzátartozóikat.
Magány, a veszteség érzése ilyenkor felerősödik. A magányos ember sokszor magát hibáztatja, elkeseredésében úgy érzi, csak ő van ilyen helyzetben, rajta kívül mindenki boldog és elégedett.

Nagy különbség mutatkozik az egyedül élő emberekben helyzetük átélésében, megoldási módjaikban. Van, aki csak túl akarja élni, igyekszik nem gondolni arra, hogy éppen milyen ünnepnapokat élünk. Vannak olyan emberek is, akik jól viselik az egyedüllétet, értékesen töltik ezeket a napokat is, nem érzik rosszul magukat.
Saját ünnepi hangulat megteremtése is hozhat felemelő jó érzéseket, ha magunknak is vagyunk annyira fontosak, hogy feldíszítjük a lakásunkat, felöltözünk ünneplőbe, finomat főzünk, és ezt szépen megterített asztalnál fogyasztjuk el. Kellemes zene hallgatása közben akár régi fotókat nézve felidézhetjük azokat az időket, amikor nem voltunk egyedül. Ezáltal megerősíthetjük magunkat abban, hogy igenis alkalmasak vagyunk az együttélésre, kapcsolatok létesítésére és megtartására. Könnyebb elfogadni, ha magunkra így tekintünk akkor is, ha megváltoztak a körülményeink.
Ha van rá lehetőségünk, meghívhatunk néhány egyedülálló ismerőst vagy barátot is. Emellett számos közösség és csoport kínál ünnepi programokat – túrákat, kirándulásokat, utazásokat –, és akár önkéntes tevékenységekbe is bekapcsolódhatunk, például kórházakban vagy gyermekotthonokban, ha ezt időben megszervezzük. Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, mi felel meg leginkább a saját helyzetének és lehetőségeinek.
Ha előre átgondoljuk azokat a kérdéseket, amik ezekből minket, párkapcsolatunkat, családunkat érint, felkészülhetünk arra, hogy minél több örömmel, és kevesebb feszültséggel várjuk az ünnepeket.
Ehhez kívánok Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

































